Ennyivel nőhet a sikeres első nyelvvizsga támogatása 2026-ban

Jó hír a nyelvvizsgázóknak: a minimálbér emelése miatt 2026-ban ismét magasabb összeg járhat az első sikeres nyelvvizsga vagy emelt szintű nyelvi érettségi után.

Évek óta elérhető állami támogatás segíti azokat, akik megszerzik az első sikeres nyelvvizsgájukat vagy emelt szintű idegen nyelvi érettségit tesznek. A visszaigényelhető összeg mértéke a minimálbérhez kötött, így annak emelésével várhatóan a támogatás is nő 2026-ban.

Az angolon kívül szinte semmilyen más idegen nyelvet nem beszélnek a magyar egyetemisták

A támogatás azokra vonatkozik, akik 2018. január 1. után szerezték meg első sikeres nyelvi bizonyítványukat. Első sikeres nyelvvizsgának számít:

  • államilag elismert általános nyelvi vagy szaknyelvi komplex B2 típusú (középfokú) vagy komplex C1 típusú (felsőfokú) nyelvvizsga (a továbbiakban együtt: komplex nyelvvizsga),
  • a külön kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint a fenti komplex nyelvvizsgával egyenértékűvé egyesíthető középfokú vagy felsőfokú írásbeli és szóbeli részvizsgák,
  • a komplex nyelvvizsgával egyenértékű emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga, továbbá,
  • a komplex nyelvvizsgának megfelelő, honosított nyelvvizsga.

A visszaigényelhető összeg az adott vizsga ténylegesen befizetett díjához igazodik, de van egy felső határ: legfeljebb a vizsga idején érvényes minimálbér 25 százaléka kérhető vissza. Emelt szintű érettségi esetén ez az Oktatási Hivatalnak befizetett díjra vonatkozik.

Megvan, mennyi lesz a minimálbér és a garantált bérminimum 2026-ban

Ha valaki részvizsgákból állítja össze a komplex nyelvvizsgát, akkor a támogatás maximális összege a második sikeres részvizsga díjának megfizetésekor érvényes minimálbér 25 százaléka alapján számolható.

2025-ben ez a plafon 72 700 forint volt. 2026-ban azonban a minimálbér további emelése miatt, ez az összeg akár 80 700 forintra is nőhet – vagyis várhatóan ennyit kaphatnak vissza a vizsgázók az első sikeres nyelvvizsga árából – írja Bérkalkulátor.

Fontos tudni, hogy a támogatás csak a második részvizsga díja után jár, ha a két sikeres részvizsga-bizonyítvány kiállítása között több mint 1 év telt el.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.