Megvan, mennyi lesz a minimálbér és a garantált bérminimum 2026-ban

Január 1-től így nőnek a legalacsonyabb bérek.

  • Székács Linda

A minimálbér összege 11 százalékkal, a garantált bérminimumé 7 százalékkal növekszik 2026. január 1-től - a Világgazdaság szerint erről állapodtak meg csütörtök délután Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárnál a munkaadók és a szakszervezetek.

Ez azt jelenti, hogy a minimálbér összege a jelenlegi bruttó 290 800 forintról bruttó 322 800 forintra nő, a garantált bérminimumé pedig bruttó 348 800 forintról bruttó 372 200 forintra.

Ez egyébként némileg alacsonyabb, mint az a hároméves tervezet, amelyről a kormány tavaly kötött megállapodást, és ami alapján 2026-tól a minimálbér összege bruttó 328 600 forint lett volna, hogy elérje az arra évre várható rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.

Az infláció és a kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt ugyanakkor ez az emelés nem volt megvalósítható, a Világgazdaság szerint ugyanis a hároméves bérmegállapodás 3,4 százalékos GDP-növekedésre és 3,2 százalékos inflációra épül, ehhez képest idén a kormány számításai szerint az infláció 4,7 százalékos a GDP-bővülés pedig 0,5 százalékos lehet.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István