Az Eurostat legfrissebb adatai szerint Magyarország 2024-ben az egyik legalacsonyabb átlagfizetéssel rendelkező tagállam volt: csak Bulgáriában és Görögországban kerestek kevesebbet a dolgozók.
Az Eurostat statisztikái alapján az Európai Unióban a teljes munkaidőre vetített éves bruttó átlagkereset 2024-ben 39 800 euró volt, ami 5,2 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A legmagasabb fizetéseket Luxemburgban (83 000 euró), Dániában (71 600 euró) és Írországban (61 100 euró) mérték.
Ezzel szemben a lista végén Bulgária (15 400 euró), Görögország (18 000 euró) és Magyarország (18 500 euró) állnak. A magyar átlagbér így az uniós átlag alig felét teszi ki, és elmarad a környező országokétól is: Szlovákiában 20 300, Romániában 21 100 euró volt az éves átlagkereset. Vagyis évente 2600 euróval többet visznek haza az emberek Romániában átlagosan, mint itthon.
A magyar munkavállalók számára vonzó országok, mint
, a rangsor elején találhatók: előbbi az ötödik helyet szerezte meg 58 600, utóbbi a hatodikat 53 800 eurós átlagfizetéssel.
Az Eurostat adatai a teljes és részmunkaidős foglalkoztatottakat egyaránt figyelembe veszik, a részmunkaidős kereseteket teljes munkaidős szintre vetítve. A most közzétett számok a 2024-es évre vonatkoznak, így azóta a bérek várhatóan valamelyest emelkedtek.
Az Eduline-on korábban részletesen beszámoltunk arról, hogy bruttóban nem éri el a 300 ezer forintot azoknak a pályakezdőknek az átlagbére, akik a három legrosszabbul fizető alapszak valamelyikén végeztek.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
