Friss adatok: ennyivel keresnek többet az emberek Romániában, mint Magyarországon

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint Magyarország 2024-ben az egyik legalacsonyabb átlagfizetéssel rendelkező tagállam volt: csak Bulgáriában és Görögországban kerestek kevesebbet a dolgozók.

Az Eurostat statisztikái alapján az Európai Unióban a teljes munkaidőre vetített éves bruttó átlagkereset 2024-ben 39 800 euró volt, ami 5,2 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A legmagasabb fizetéseket Luxemburgban (83 000 euró), Dániában (71 600 euró) és Írországban (61 100 euró) mérték.

 

Ezzel szemben a lista végén Bulgária (15 400 euró), Görögország (18 000 euró) és Magyarország (18 500 euró) állnak. A magyar átlagbér így az uniós átlag alig felét teszi ki, és elmarad a környező országokétól is: Szlovákiában 20 300, Romániában 21 100 euró volt az éves átlagkereset. Vagyis évente 2600 euróval többet visznek haza az emberek Romániában átlagosan, mint itthon.

A magyar munkavállalók számára vonzó országok, mint Ausztria és Németország, a rangsor elején találhatók: előbbi az ötödik helyet szerezte meg 58 600, utóbbi a hatodikat 53 800 eurós átlagfizetéssel.

Az Eurostat adatai a teljes és részmunkaidős foglalkoztatottakat egyaránt figyelembe veszik, a részmunkaidős kereseteket teljes munkaidős szintre vetítve. A most közzétett számok a 2024-es évre vonatkoznak, így azóta a bérek várhatóan valamelyest emelkedtek.

Az Eduline-on korábban részletesen beszámoltunk arról, hogy bruttóban nem éri el a 300 ezer forintot azoknak a pályakezdőknek az átlagbére, akik a három legrosszabbul fizető alapszak valamelyikén végeztek.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.