Friss adatok: ennyivel keresnek többet az emberek Romániában, mint Magyarországon

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint Magyarország 2024-ben az egyik legalacsonyabb átlagfizetéssel rendelkező tagállam volt: csak Bulgáriában és Görögországban kerestek kevesebbet a dolgozók.

Az Eurostat statisztikái alapján az Európai Unióban a teljes munkaidőre vetített éves bruttó átlagkereset 2024-ben 39 800 euró volt, ami 5,2 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A legmagasabb fizetéseket Luxemburgban (83 000 euró), Dániában (71 600 euró) és Írországban (61 100 euró) mérték.

 

Ezzel szemben a lista végén Bulgária (15 400 euró), Görögország (18 000 euró) és Magyarország (18 500 euró) állnak. A magyar átlagbér így az uniós átlag alig felét teszi ki, és elmarad a környező országokétól is: Szlovákiában 20 300, Romániában 21 100 euró volt az éves átlagkereset. Vagyis évente 2600 euróval többet visznek haza az emberek Romániában átlagosan, mint itthon.

A magyar munkavállalók számára vonzó országok, mint Ausztria és Németország, a rangsor elején találhatók: előbbi az ötödik helyet szerezte meg 58 600, utóbbi a hatodikat 53 800 eurós átlagfizetéssel.

Az Eurostat adatai a teljes és részmunkaidős foglalkoztatottakat egyaránt figyelembe veszik, a részmunkaidős kereseteket teljes munkaidős szintre vetítve. A most közzétett számok a 2024-es évre vonatkoznak, így azóta a bérek várhatóan valamelyest emelkedtek.

Az Eduline-on korábban részletesen beszámoltunk arról, hogy bruttóban nem éri el a 300 ezer forintot azoknak a pályakezdőknek az átlagbére, akik a három legrosszabbul fizető alapszak valamelyikén végeztek.

 

 

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.