A családi pótlékon felül közel 50 ezer forintos beiskolázási támogatást kapnak a családok a szomszédos országban

Mindenkinek automatikusan utalják.

  • Székács Linda

Körülbelül 48 ezer forintnak megfelelő összeget, 121,40 eurót kapnak az iskolás korú, 2010 és 2019 között született gyereket nevelő családok augusztusban Ausztriában - mindezt a miénknél jóval magasabb összegű családi pótlék mellé - írta meg a 5 Minuten Klagenfurt még júliusban.

A beiskolázásra fordítható összeg tavalyhoz képest nagyjából 5 euróval nőtt 116,1 euróról valamivel több, mint 121 euróra az országban és igénylés nélkül minden arra jogosult családnak automatikusan jár, beleértve az ott élő külhoni magyarokat is a havonta érkező családi pótlék mellé. Ennek az összege Ausztriában

  • Születéstől havi 138,40 euró
  • 3 éves kortól havi 148,00 euró
  • 10 éves kortól havi 171,80 euró
  • 19 éves kortól havu 200,40 euró.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István