A jellemzően második idegen nyelvként tanult nyelvekből elenyésző azoknak az aránya, akik saját bevallás szerint eljutnak arra a szintre, hogy a tudásukat magabiztosan használják.
2024-ben a magyar egyetemisták mintegy 82 százaléka jelezte, hogy legalább egy idegen nyelv esetében magas szintű nyelvtudással rendelkezik, ez azonban szinte csak az angolra korlátozódik - derül ki a DPR friss, napokban kiadott hallgatói felméréséből.
A nappali képzésben tanuló hallgatók 86 százaléka jelezte, hogy jól ismeri és magabiztosan használja az angolt, mint idegen nyelvet. Második helyre a német nyelv, azonban azoknak a hallgatóknak az aránya jóval alacsonyabb, akik ezt magabiztosan használják; mindössze 18 százalék. A részidős képzésekben tanulóknál viszont kisebb az eltérés; nekik az angolt 51 százalékuk, a németet 15 százalékuk ismeri és használja.
A felmérés szerint azok a hallgatók, akik legalább egy idegen nyelvet jól ismernek, általában gimnáziumban érettségiztek. Különösen igaz ez azokra, akiknek a tanulmányai nyelvi évvel párosultak, illetve hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumban végeztek.
A szakgimnáziumokból és szakközépiskolákból érkezők esetében csak az egyetemisták 66 százalékának van valamelyik nyelvből közepesnél erősebb szintű nyelvtudása a saját értékelésük szerint.
Mindez azonban szinte csak az angolra és németre - az első idegen nyelvként két leggyakrabban tanított nyelvre - korlátozódik. A jellemzően második idegen nyelvként tanított további nyelvekből, például franciából, spanyolból, olaszból a hallgatók elenyésző része jut olyan szintre, hogy saját bevallás szerint a tudásukat magabiztosan használják.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
