A jellemzően második idegen nyelvként tanult nyelvekből elenyésző azoknak az aránya, akik saját bevallás szerint eljutnak arra a szintre, hogy a tudásukat magabiztosan használják.
2024-ben a magyar egyetemisták mintegy 82 százaléka jelezte, hogy legalább egy idegen nyelv esetében magas szintű nyelvtudással rendelkezik, ez azonban szinte csak az angolra korlátozódik - derül ki a DPR friss, napokban kiadott hallgatói felméréséből.
A nappali képzésben tanuló hallgatók 86 százaléka jelezte, hogy jól ismeri és magabiztosan használja az angolt, mint idegen nyelvet. Második helyre a német nyelv, azonban azoknak a hallgatóknak az aránya jóval alacsonyabb, akik ezt magabiztosan használják; mindössze 18 százalék. A részidős képzésekben tanulóknál viszont kisebb az eltérés; nekik az angolt 51 százalékuk, a németet 15 százalékuk ismeri és használja.
A felmérés szerint azok a hallgatók, akik legalább egy idegen nyelvet jól ismernek, általában gimnáziumban érettségiztek. Különösen igaz ez azokra, akiknek a tanulmányai nyelvi évvel párosultak, illetve hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumban végeztek.
A szakgimnáziumokból és szakközépiskolákból érkezők esetében csak az egyetemisták 66 százalékának van valamelyik nyelvből közepesnél erősebb szintű nyelvtudása a saját értékelésük szerint.
Mindez azonban szinte csak az angolra és németre - az első idegen nyelvként két leggyakrabban tanított nyelvre - korlátozódik. A jellemzően második idegen nyelvként tanított további nyelvekből, például franciából, spanyolból, olaszból a hallgatók elenyésző része jut olyan szintre, hogy saját bevallás szerint a tudásukat magabiztosan használják.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
