Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Tíz év alatt több mint felére esett vissza a nyelvvizsgázók száma – derül ki az Oktatási Hivatal Nyelvi Akkreditációs Osztályának friss adataiból.
Az áprilistól véglegesnek tekinthető számok alapján 2024-ben összesen 58 969 fő nyelvvizsgázott valamilyen nyelvből.
49 109 fő angolból, 7760 fő németből próbálkozott, amit párszáz nyelvvizsgázóval követ a
- spanyol,
- francia,
- olasz
- orosz.
Minden más nyelvből elenyésző azoknak a nyelvtanulóknak a száma, akik 2024-ben valamilyen nyelvből, valamilyen szinten kísérletet tettek arra, hogy bizonyítványt szerezzenek a tudásokról.
Ellenben tíz évvel ezelőtt, 2014-ben még 122 885 fő ment nyelvvizsgázni, a jelenlegi szám több mint duplája, ami tehát azt jelenti, hogy 2014 és 2024 között körülbelül 52 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgázók száma, 2015-höz képest pedig még súlyosabb a bezuhanás, ahogy azt a grafikon is mutatja:
Eduline
Eltűnőben a ritkább nyelvekből vizsgázók
Míg angolból nagyjából a felére csökkent a nyelvvizsgázók száma (2015-ben 96 615-en próbálkoztak, 2024-ben viszont csak 49 109-en), addig a jellemzően másodikként tanult, ritkább nyelvek esetében ennél súlyosabb a helyzet:
- németből 2015-ben 28 310-en vizsgáztak, 2024-ben viszont már csak 7760-an,
- franciából 2015-ben 1981-en, 2024-ben 382-en,
- spanyolból 2015-ben 1279-en, 2024-ben 521-en,
- olaszból 2015-ben 1298-an, 2024-ben 351-en.
A diplomaszerzéshez könnyen megtanulhatóságáról híres eszperantótól pedig szinte teljesen elment a nyelvtanulók kedve. Míg 2015-ben 2993 vizsgázóval az angol és a német után ez volt a harmadik legnépszerűbb a nyelvvizsgázók körében, addig 2024-ben mindössze 9 fő próbálkozott, közülük is csak 6-nak sikerült bizonyítványt szereznie.
Még az ág is húzza
Valószínűsíthető, hogy a bezuhant számok oka az, hogy a piac tulajdonképpen elvesztette a diplomaszerzés előtt álló egyetemista vizsgázókat. Az Oktatási Hivatal Nyelvi Akkreditációs Osztályának adataiból ugyanis az látható, hogy a nyelvvizsgázók 110-135 ezer fő közötti éves száma 2019-ig stabil volt. A piacnak az első pofont a 2020-as koronavírus-járvány alatt elrendelt nyelvvizsga amnesztia adta.
Ekkor határozott úgy a kormány, hogy a távoktatásba kényszerült, diplomaszerzésük előtt álló egyetemistáknak nem kell teljesíteniük a felsőoktatási törvény azon pontját, amely – akkor még – kimondta, hogy a diploma megszerzéséhez legalább egy nyelvből államilag elismert B2-es szintű, azaz középszintű nyelvtudás szükséges.
A következő csapás pedig akkor érkezett, amikor 2022 végén a felsőoktatási törvényt is módosították és a korábbi - 2014-ben kitalált - célokkal ellentétben (melyek szerint 2020-tól a felsőoktatásba való felvétel feltétele lett volna legalább egy középfokú nyelvvizsga megléte) ebben az évben írásba foglalták, hogy már nem központi felvétele a legalább B2-es nyelvvizsga a diplomának.
És bár ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy a nyelvtudás ne lenne továbbra is értékes az egyetemi évek során, hiszen 2024-től számos egyetem minden korábbinál bőkezűbben jutalmazza azt, a nyelvizsgázók alacsony számán az sem feltétlen segít, hogy szinte már minden nyelvvizsgaközpontnál eléri a 60 ezer forintot a nyelvvizsgák ára.
Igaz, az első sikeres nyelvvizsga árát maximum 72 ezer forintig vissza lehet igényelni.
Így lehet visszaigényelni az első sikeres nyelvvizsga árát: mutatjuk a lépéseket
