Bár hivatalosan a középfokú nyelvvizsga és a 60 százalék feletti emelt szintű nyelvi érettségi egyenértékű, ezen az egyetemen más-más pontot kaphattok értük.
2024-ben változik a felvételi pontszámítás, így az egyetemek saját maguk dönthetik el többek között, hogy mire pontosan mennyi intézményi pontot adnak.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen más intézményi pont jár a nyelvi érettségiért, és más a nyelvvizsgáért.
A felvételi tájékoztató szerint az emelt szintű nyelvi érettségi, ha eléri az 50 százalékot 20 pontot ér a BME-n, viszont "az adott nyelvből más jogcímen nem adható itézményi többletpont." Tehát ha angolból tettetek emelt szintű érettségit és mellette van angolból középfokú nyelvvizsgátok, akkor ez utóbbiért nem kaphattok intézményi pontot.
| 2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. |
Fontos, ha nyelvből középszinten érettségiztetek, és 75 százalék feletti eredményt értetek el, akkor 15 pluszpontra vagytok jogosultak.
Az érettségihez képest a nyelvvizsgáért több intézményi pontot szerezhettek a BME-n:
Az alapján látszik, hogy idegen nyelvből érettségiztetek emelt szinten, és 60 százalék feletti eredményt értetek el, akkor 16-tal kevesebb pontot kaptok, mintha nyelvvizsgáztatok volna. (Hiába egyenértékű hivatalosan a kettő.) Jó hír viszont, hogy a BME-n külön az írásbeliért és a szóbeliért is jár többletpont.
A BME új pontszámításával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
