Felvételi követelmény marad az emelt érettségi, más lesz a középiskolai eredmények beszámítása, megváltozik a többletpontok rendszere – ezek a 2024-től érvényes pontszámítási szabályok a Budapesti Gazdasági Egyetemen.
2024-től máshogy számolják a felvételi pontokat: továbbra is 500 pontot szerezhetnek a diákok, de arról, hogy melyik szakhoz kérnek emelt szintű érettségit, vagy mire, mennyi többletpontot adnak, maguk dönthetnek az egyetemek.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
Tanulmányi pontok számítása
A tanulmányi eredményekkel összesen 200 pontot szerezhettek, ebben a táblázatban megnézhetitek, hogy a tanulmányi pontok középiskolai osztályzatok részében (max. 100 pont) a kötelező tárgyak (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem és egy idegen nyelv) utolsó két tanult évvégi két osztályzata mellett melyik ötödik tantárgy osztályzatát veszi figyelembe képzési területenként az egyetem.
Ötödik érettségi tárgy
Etika, biológia, testnevelés és sport, informatika, közigazgatási ismeretek, pénzügyi és gazdasági kultúra – néhány azon tárgyak közül, amiket elfogad az egyetem ötödik tárgyként. A teljes listát a fent említett táblázatban nézhetitek meg.
Intézményi pontok számítása
| Intézményi pontok számítása 2024 |
Nyelvvizsga
Emelt szintű érettségi
Vizsgatárgyanként – ha az érettségi pontot a legalább 45%-os emelt szintű érettségi eredményéből számítják: 50 pont
Szakképzés
Felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél – ugyanazon a képzési területen való továbbtanulás esetén, ha a jelentkező érettségi pontjait nem az oklevélből számították: 35 pont
Szakképesítés – szakirányú továbbtanulás esetén, amennyiben nem a szakmai vizsga alapján számították a jelentkező érettségi pontjait: 35 pont
Sporteredmények
Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által szervezett olimpiai játékokon, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián, a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) által szervezett Sakkolimpián való részvétel: 50 pont
Európa-bajnokságon elért 2. vagy 3. helyezés: 30 pont
Világ- és Európa-bajnokságon elért 4-8. helyezés: 25 pont
Világ- és Európa-bajnokságon való részvétel: 20 pont
Korosztályos világ- vagy Európabajnokságon, az Universiadén, a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) által szervezett egyetemi világbajnokságon, az Ifjúsági Olimpián elért
Országos bajnokságon elért legalább 3. helyezés: 15 pont
Diákolimpia országos döntőjében elért legalább 3. helyezés: 10 pont
Nem olimpiai sportágban, világ- és Európa-bajnokságon elért legalább 3. helyezés: 30 pont
Versenyeredmények
Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) vagy Szakmai előkészítő érettségi tantárgyak versenyén (SZÉTV), vagy Ágazati és ágazaton kívüli szakmai érettségi vizsgatárgyak Versenyén, vagy az Ágazati és ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgyak versenyén (ÁSZÉV) elért eredmény
Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciáján (TUDOK) elért eredmény – tantárgyanként legfeljebb egy eredmény alapján:
Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen elért eredmény
Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen elért eredmény, a versenyen elért eredmény
Tudományos Diákköri Tanács (TDK) vagy az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDK) által szervezett versenyen elért eredmény
“Ifjú tudósok” tudományos középiskolai vetélkedőn elért eredmény
V4-es Közgazdasági Diákolimpián elért eredmény
Esélyegyenlőség
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
