A külföldi egyetemen való továbbtanulás egyik legfontosabb feltétele a megfelelő szintű angol nyelvtudás, amit nyelvvizsga bizonyítvánnyal kell igazolnotok. Nem mindegy viszont, hogy milyennel.
TOEFL (Test of English as a Foreign Language), IELTS (International English Language Testing System), vagy Cambridge - általában ezeket a nyelvvizsgákat kérik és fogadják el a hozzájuk jelentkező, más országból érkező hallgatóktól a külföldi egyetemek.
Annak, hogy pontosan melyik nyelvvizsgát fogadják, és milyen eredményt kell elérnetek a jelentkezéshez, az adott egyetem honlapján találtok információkat, de a legnépszerűbb brit, holland és dán egyetemeknek általában bármelyik megfelel, míg a TOEFL vizsgáját többnyire az amerikai egyetemek kérik.
Miből áll a vizsga?
Az összes nyelvvizsga négy modul alapján méri a nyelvtudást, ez a
Míg azonban a legtöbb nyelvvizsga egész életetekben igazolja a nyelvtudást, a TOEFL mindössze két évig érvényes. Ez ugyanis egy online kitölthető, jellemzően négy-öt óra hosszúságú teszt, amit kifejezetten az egyetemi jelentkezéshez haszálhattok. A nyelvtudásotok szintjét ezt követően az elért pontok alapján határozzák meg. A 47-65 pont B1-es, a 66-82 pontos eredmény B2-es, 82 pont feletti vizsga pedig C1-es szintű, felsőfokú nyelvvizsgát ér.
Az IELTS és a Cambridge viszont hagyományos tantermi nyelvvizsgák, amiket Magyarországon a British Council szervez. A legtöbb egyetemen ezekből a C1-es, vagyis felsőfokú nyelvvizsgát kérik a jelentkezéshez.
100-ból közel 20 pontot lehetett szerezni 2025-ben a tavaszi és őszi középszintű matekérettségin, ha valaki jól tudta a számtani és mértani sorozatokat. Mutatjuk, milyen témaköröket érdemes az utolsó néhány hétben alaposabban átnézni matekból.
Hét év alatt összesen 21 százalékkal csökkent a természettudományos tantárgyakat – fizika, kémia, biológia és földrajz – tanító főállású pedagógusok száma a hazai oktatási intézményekben - derült ki a Köznevelési Információs Rendszer adataiból.
A Kréta rendszerben elérhető statisztikai adatok alapján az oktatási rendszer stabil működéséről beszélt Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár. A következtetés alapja, hogy az félév végi tanulmányi átlagokban a tavalyi évhez képest nem volt szignifikáns eltérés.
Összegyűjtöttük, mely egyetemeken és szakokon volt a legalacsonyabb a ponthatár 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Ezekben az esetekben utasíthatják el a jelentkezést.
A nyolcadikosok mintegy negyedének gondot okozhat egy domborzati térkép értelmezése - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményeiből.
A Szülői Hang friss sajtóközleményében azt írja, már egy év eltelt a bejelentés óta, de a kormány azóta sem hozta nyilvánosságra a kompetenciamérések értékelésére vonatkozó terveit. Hozzátették, miután lehetővé tették, hogy az iskolák saját hatáskörben érdemjeggyel értékeljék a mérés eredményét, a kompetenciamérések már nem tudják betölteni funkciójukat, mert az iskolák eredményei nem hasonlíthatóak igazságosan össze.
