Pedig 58 diák már kipróbálhatta, a programért felelő miniszteri biztos pedig három éven keresztül havi bruttó 500 ezer forintot kapott.
Már az érettségi és a ballagás előtt áll az a kilencedikes évfolyam, akiket elsőként érinthetett volna Orbán Viktor 2019-es ígérete, a Külföldi Nyelvoktatási Program. A magyar diákoknak ingyenesen biztosított, kéthetes külföldi nyelvkurzusokat ígérő programot az elmúlt négy és fél évben sem sikerült elindítani, melynek oka a hvg.hu szerint elsősorban a pénzhiány.
A program keretein belül a 9. és a 11. évfolyamon tanulók a nyári szünetben két hétre egy külföldi nyelviskolába utazhattak volna az Egyesült Királyságba, Írországba, Máltára, Németországba, Ausztriába, Franciaországba vagy Kínába. Egy diák tehát a középiskolai évei alatt kétszer is részesülhetett volna a programban, ami a tervek szerint 2020 nyarán indult volna először, és amit akkor a koronavírus-járvány miatt érthető okokból elhalasztottak, és ami azóta sem - a kormány szerint jelenleg az orosz-ukrán háború miatt - nem kezdődött el.
Pedig az Erasmusért is felelő Tempus Közalapítvány szerint minden készen áll a starthoz, a halasztás egyedül az Egyesült Királyság esetében lenne indokolt, ami 2020. január 31-én hivatalosan is kilépett az Európai Unióból. A többi célország azonban még így is a diákok rendelkezésére állna.
A lap szerint a hivatalos ok inkább a pénzhiány lehet. A hvg ugyanis már az ígéret elhangzásakor kiszámolta, hogy a megvalósításhoz évi mintegy 90 milliárd forintra lenne szükség, azonban a kormány már 2019-ben is csak évi 70 milliárd forinttal számolt, de ennek is csak a felét, 34,3 milliárd forintot különítettek el a 2020-as büdzsében, amit végül átcsoportosítottak a járvány kezelésére, és az elkülönített pénzeket azóta is rendre átcsoportosítják.
Pedig az előkészületekre már eddig is több mint 1,5 milliárd forintnyi közpénzt költöttek el.
Az évi 140 ezer diákot érintő programot pedig már tesztelték is, korábban 58 diák próbálhatta ki, hogy milyen lenne, ha megvalósulna.
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
A rektori feladatokat Kékesi Attila veszi át.
