Négy éve lett megígérve, de azóta sem indult el a diákok Külföldi Nyelvtanulási Programja

Pedig 58 diák már kipróbálhatta, a programért felelő miniszteri biztos pedig három éven keresztül havi bruttó 500 ezer forintot kapott.

  • Székács Linda

Már az érettségi és a ballagás előtt áll az a kilencedikes évfolyam, akiket elsőként érinthetett volna Orbán Viktor 2019-es ígérete, a Külföldi Nyelvoktatási Program. A magyar diákoknak ingyenesen biztosított, kéthetes külföldi nyelvkurzusokat ígérő programot az elmúlt négy és fél évben sem sikerült elindítani, melynek oka a hvg.hu szerint elsősorban a pénzhiány.

A program keretein belül a 9. és a 11. évfolyamon tanulók a nyári szünetben két hétre egy külföldi nyelviskolába utazhattak volna az Egyesült Királyságba, Írországba, Máltára, Németországba, Ausztriába, Franciaországba vagy Kínába. Egy diák tehát a középiskolai évei alatt kétszer is részesülhetett volna a programban, ami a tervek szerint 2020 nyarán indult volna először, és amit akkor a koronavírus-járvány miatt érthető okokból elhalasztottak, és ami azóta sem - a kormány szerint jelenleg az orosz-ukrán háború miatt - nem kezdődött el.

Pedig az Erasmusért is felelő Tempus Közalapítvány szerint minden készen áll a starthoz, a halasztás egyedül az Egyesült Királyság esetében lenne indokolt, ami 2020. január 31-én hivatalosan is kilépett az Európai Unióból. A többi célország azonban még így is a diákok rendelkezésére állna.

A lap szerint a hivatalos ok inkább a pénzhiány lehet. A hvg ugyanis már az ígéret elhangzásakor kiszámolta, hogy a megvalósításhoz évi mintegy 90 milliárd forintra lenne szükség, azonban a kormány már 2019-ben is csak évi 70 milliárd forinttal számolt, de ennek is csak a felét, 34,3 milliárd forintot különítettek el a 2020-as büdzsében, amit végül átcsoportosítottak a járvány kezelésére, és az elkülönített pénzeket azóta is rendre átcsoportosítják.

Pedig az előkészületekre már eddig is több mint 1,5 milliárd forintnyi közpénzt költöttek el.

  • 607,5 millió forintot 2020-ban az előkészületekre és a program működtetésének költségeire, továbbá az informatikai fejlesztésekre
  • 842,3 millió forintot az egyéb, a programhoz szükséges informatikai háttér kiépítésére, és
  • 18 millió forintot kapott összesen 3 év alatt – 2019 áprilisától 2022 áprilisáig havi bruttó 500 ezer forintot – a Külföldi Nyelvtanulási Program miniszteri biztosaként Bartos Mónika fideszes képviselő.

Az évi 140 ezer diákot érintő programot pedig már tesztelték is, korábban 58 diák próbálhatta ki, hogy milyen lenne, ha megvalósulna.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna