Itt vannak a 2024-es felvételi szabályok, újabb egyetem árulta el, mire ad majd pluszpontokat

Nyilvánosságra hozta a 2024-es felvételi szabályokat a Szegedi Tudományegyetem: több pont jár majd a nyelvvizsgáért, a tanulmányi versenyekért, na meg azért is, ha valaki kifejezetten a szegedi egyetemre készül.

  • Székács Linda

Szeptember 30-ig adott határidőt az új felvételi szabályok kidolgozására a kormány az egyetemeknek és főiskoláknak. Júliusban jelentették be: 2024 őszétől átalakítják a felvételi rendszerét, a felsőoktatási intézmények maguk dönthetnek a pontszámításkor figyelembe vehető érettségi tárgyakról, valamint ezek szintjéről.

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) már közzé is tette, náluk milyenek lesznek a 2024-től érvényes szabályok.

Intézményi pontok számítása 2024

Még mindig megéri emelt szinten érettségizni

Az egyik legfontosabb változás, hogy ha 2024-ben felvételiztek, és emelt szinten érettségiztek egy tárgyból, annak a százalékos eredményét egy az egyben pontora válthatjátok (tehát egy 95 százalékos emelt érettségi 95 pontot ér, egy 73 százalékos 73 pontot).

A középszintű érettségi százalékos eredményeit azonban máshogy váltják át felvételi pontokra (egy 100 százalékos eredmény 67 pontot kaptok, az átváltásról itt olvashattok.) A szegedi egyetemre jelentkezők számára duplán megéri emelt szintű érettségivel jelentkezni, mert a magasabb pont mellé még pluszpontok is járnak.

Az egyetem tájékoztatója szerint emellett a legtöbb szakon bővítik a választható, ötödik érettségi tárgyak listáját és az érettségi pontot adó tárgyak körét.

Értékesebb a nyelvvizsga, és pontokat jelent az egyetemre való felkészülés is

Bár az nem változik, hogy továbbra is maximum 100 pluszpontot szerezhettek a felvételin, a szegedi egyetemen magasabb pontszámokkal értékelik majd a nyelvtudást.

A korábbi szabályokkal ellentétben 2024-től már a részvizsgákat is díjazni fogják, így már azért is kaphattok majd 15 pontot, ha a B2-es középszintű nyelvvizsgátoknak csak a fele, az írásbeli vagy szóbeli része van meg. A komplex B2-es vizsgáért és a C1-es részvizsgáért 30, míg a hiánytalan, C1-es komplex vizsgáért, szaktól függően maximum 50 pluszpontot kaphattok.

Maximum 50 pontot érhetnek majd az SZTE által szervezett vagy országos versenyeken elért eredmények, és 5 ponttal díjazzák azt is, ha valaki célzottan a szegedi egyetemre készül, és ehhez sikeresen részt vett az SZTE Junior Akadémia jelenléti vagy online programjain.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.