Egyetemre készültök? Ezek voltak a ponthatárok a 2023-as felvételiben

Mutatjuk, hol nézhetitek meg az idei felvételi ponthatárait.

  • Székács Linda

Több ezer tizenkettedikes középiskolás számára nem csak egy átlagos tanév kezdődött el szeptemberben, de egy hosszú, felkészüléssel teli időszak is, ami remélhetőleg jövő júliusban a legtöbbeknek sikeres egyetemi felvételivel zárul.

Előtte azonban túl kell lenni az érettségin és le kell adni a jelentkezéseket, meg persze a lehető legtöbb pontot összeszedni, hogy biztosan sikeres legyen a felvételi.

Ahhoz, hogy nagyjából átlássátok, hány pont szükséges ahhoz, hogy bekerüljetek a választott egyetemi képzésetekre, érdemes átböngésznetek a korábbi évek felvételi ponthatárait. A legcélszerűbb a 2023-as pontokat néznetek, hiszen idén már nagyobb keretszámmal, és a 2024-es felvételihez hasonló feltételekkel zajlott a jelentkezés. A 2023-as felvételi összes ponthatárát erre a linkre kattintva éritek el, a legnépszerűbb alap-és osztatlan szakok ponthatárait pedig ebben a cikkünkben szedtük össze nektek:

 

Arról, hogy milyen változások lesznek a 2024-es érettségin

ebben a cikkünkben olvashattok

, a felvételi fontos tudnivalóit pedig itt gyűjtöttük össze nektek:

 

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.