Egyetemre készültök? Ezek voltak a ponthatárok a 2023-as felvételiben

Mutatjuk, hol nézhetitek meg az idei felvételi ponthatárait.

  • Székács Linda

Több ezer tizenkettedikes középiskolás számára nem csak egy átlagos tanév kezdődött el szeptemberben, de egy hosszú, felkészüléssel teli időszak is, ami remélhetőleg jövő júliusban a legtöbbeknek sikeres egyetemi felvételivel zárul.

Előtte azonban túl kell lenni az érettségin és le kell adni a jelentkezéseket, meg persze a lehető legtöbb pontot összeszedni, hogy biztosan sikeres legyen a felvételi.

Ahhoz, hogy nagyjából átlássátok, hány pont szükséges ahhoz, hogy bekerüljetek a választott egyetemi képzésetekre, érdemes átböngésznetek a korábbi évek felvételi ponthatárait. A legcélszerűbb a 2023-as pontokat néznetek, hiszen idén már nagyobb keretszámmal, és a 2024-es felvételihez hasonló feltételekkel zajlott a jelentkezés. A 2023-as felvételi összes ponthatárát erre a linkre kattintva éritek el, a legnépszerűbb alap-és osztatlan szakok ponthatárait pedig ebben a cikkünkben szedtük össze nektek:

 

Arról, hogy milyen változások lesznek a 2024-es érettségin ebben a cikkünkben olvashattok, a felvételi fontos tudnivalóit pedig itt gyűjtöttük össze nektek:

 

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.

Felsőoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde