Több mint 100 pont különbség is lehet különböző egyetemek között: Itt vannak a legnépszerűbb alapképzések ponthatárai

Idén több mint 126 ezren jelentkeztek valamelyik hazai főiskola vagy egyetem képzésére, a legnépszerűbb szakok listája viszont nem sokat változott a korábbi évekhez, az első három helyen még mindig a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, valamint a pszichológia szerepel. Mutatjuk, milyenek voltak a ponthatárok a tíz legnépszerűbb alap- és osztatlan képzésen.

  • Székács Linda

Nem meglepő módon idén is a gazdálkodási és menedzsment volt a legnépszerűbb alapszak a felvételin, amire az előző évhez képest több mint négyezer fővel többen, összesen 14 375-en jelentkeztek, ráadásul 12263-an állami ösztöndíjas képzésre. Nagy volt a verseny a második legnépszerűbb képzésen is, kereskedelem és marketingen, amire összesen 9802-en jelentkeztek, a harmadik helyet elfoglaló pszichológiára pedig 7174-en, ami szintén jóval több, mint 2021-ben, amikor 5747-en jelentkeztek erre a képzésre.

Itt van a 2022-es ponthatárok teljes listája

Mutatjuk a tíz legnépszerűbb alap- és osztatlan szak ponthatárát. Ebben szakonként három egyetem állami ösztöndíjas, nappali formája képzése szerepel. A teljes ponthatárlistát itt találjátok.

gazdálkodási és menedzsment

  • BGE: 407
  • Corvinus: 456
  • ELTE: 421

kereskedelem és marketing

  • DE: 405
  • ÓE: 397
  • ELTE: 419

pszichológia

  • ELTE: 455
  • PPKE: 451
  • PTE: 449

ápolás és betegellátás (gyógytornász)

  • DE: 372
  • PTE: 378
  • SE: 429

mérnökinformatikus

  • BME: 399
  • NJE: 269
  • ME: 242

jogász

  • PPKE: 467
  • KRE: 441
  • SZTE: 438

pénzügy és számvitel

  • BGE: 401
  • Corvinus: 464
  • BME: 418

kommunikáció- és médiatudomány

  • ELTE: 432
  • PPKE: 405
  • BME: 411

nemzetközi gazdálkodás

  • BME: 419
  • PE: 294
  • DE: 411

programtervező informatikus

  • ELTE: 420
  • DE: 389
  • SZTE: 280
Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.