A hat rövidfilm a Hintalovon együttműködésben készült, és ingyenesen nézhető a YouTube-on.
Mi történik, ha egy gyerek nem szeretne puszit adni? Hol húzódik a határ árulkodás és segítségkérés között? Ilyen, gyerekeket érintő kérdéseket dolgoztak fel a MOME Animáció BA elsőéves hallgatói hat animációs rövidfilmben, amelyek a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvánnyal együttműködésben jöttek létre.
A MOME közleménye szerint a 2026-os tavaszi szemeszterben induló kurzus célja az volt, hogy a hallgatók társadalmilag érzékeny témákhoz nyúljanak, és az animáció eszközeivel mutassák be a gyerekek saját megéléseit. A filmek témáit és gyermekjogi szakmai hátterét a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány adta, a történeteket és a vizuális világot pedig a hallgatók dolgozták ki.
A Foltok című rövidfilm a családon belüli erőszak gyerekek belső világára gyakorolt hatásaival foglalkozik, az Árulkodás pedig arra keresi a választ, mikor válik az „árulkodás” valójában segítségkéréssé. A Már nem is köszönsz? arra hívja fel a figyelmet, hogy miért fontos tiszteletben tartani a gyerekek testi autonómiáját és személyes határait még a szeretet kifejezésekor is, míg az Itt vagyok bemutatja, hogyan válhat egy játék túl sokká egy kisgyerek számára, és hogyan léphet közbe ilyenkor egy felnőtt.
A Vonjuk be őket! hangsúlyozza, hogy a gyerekeknek is szükségük van érthető, az életkoruknak megfelelő magyarázatokra és érzelmi támogatásra az őket érintő helyzetekben, Az utolsó játszma egyedül pedig a közös, szabad játék fontosságát állítja szembe a képernyők világával.
Az animációkat a Hintalovon tizedik születésnapján mutatták be, és az alapítvány YouTube-csatornáján lehet őket visszanézni.
https://www.youtube.com/watch?v=f1GwcEZqZ_I
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
