Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A korábbi díjszabáshoz képest ismét körülbelül 5-6 ezer forinttal drágultak, így egy-kétszáz forint híján elérik, vagy már meg is haladták a 60 ezer forintot a középszintű, azaz B2-es komplex nyelvvizsgák árai a magyarországi nyelvvizsgaközpontok többségénél.
Legutóbb júliusban írtunk arról, hogy már alig találni olyan középszintű nyelvvizsgát, aminek az árai 50 ezer forint alatt vannak. Körképünk szerint ekkor a komplex középszintű nyelvvizsga a(z)
Az általunk vizsgált nyelvvizsgák közül 50 ezer forintnál olcsóbb csak az ECL komplex, B2-es szintű nyelvvizsgája volt; kereken 40 ezer forint.
A drágulás azóta sem állt meg. A tavaly júliusi árakhoz képest 2025 februárjára a középfokú nyelvvizsgák díja ismét átlagosan 4-5 ezer forinttal emelkedett, ezzel pedig újabb lélektani határhoz, a 60 ezer forinthoz érkezett.
Cikkünk írásának időpontjában, február 20-án a komplex középfokú, azaz B2-es nyelvvizsga a(z)
Az ECL árai ezzel szemben továbbra is változatlanok; továbbra is 40 ezer forint náluk középfokú nyelvvizsgát szerezni.
A jelenlegi áremelkedéssel kapcsolatban Rozgonyi Zoltán, a nemzetközileg is akkreditált, Euroexam Nyelvvizsgaközpont vezetője az Eduline-nak azt mondta; a drágulás tulajdonképpen a "tanárigényes többletszolgáltatások mértékét tükrözi."
A hétköznapi helyzeteket tükröző, valódi nyelvtudást nagy megbízhatósággal mérő kommunikatív nyelvvizsgáztatás költségei között messze az első helyen a vizsgáztató tanárok és a vizsgafejlesztő munkát végző, magasan kvalifikált szakmai csapatok bére áll. Az ő költségeik pedig - mint a bérből és fizetésből élők esetében másutt is - jóval az átlagos infláció felett emelkedtek az elmúlt évben
- indokolta.
Ez egyébként a sokadik néhány ezer forintos emelés. Korábban ugyanis írtunk arról, hogy 2022 júliusa és 2023 augusztusa között nagyjából 43 százalékkal emelkedtek a nyelvvizsgák díjai, amiknek az ára 2023 augusztusában 38-50 ezer forint között mozgott. Nagyjából másfél év leforgása alatt tehát a középfokú vizsgák vizsgadíja 10-15 ezer forinttal emelkedett. Az Euroexamnél 10 ezer forinttal, a Language Certnél 12 ezer forinttal, az Origónál 9800 forinttal.
Nem éri meg részvizsgákat tenni
A nyelvvizsgaközpontoknál továbbra is lehetőségük van arra a vizsgázóknak, hogy amennyiben bizonytalanok a tudásukban; úgy gondolják például, hogy szóban gyengébbek, mint írásban, vagy épp fordítva; tehetnek részvizsgát is. Ez a felsőoktatási felvételiben egyes egyetemeken pluszpontokat is jelenthet, míg a korábbi szabályozás szerint csak a komplex nyelvvizsgák értek pontot a felvételiben, a szabályok átalakítása óta az egyetemek rendelkezhetnek úgy, hogy a részvizsgákat is jutalmazzák.
Pénzügyileg azonban már nagyon nem éri meg szétbontani a nyelvvizsgát. Míg korábban jellemzően csak néhány ezer forinttal jött ki drágábban a komplex nyelvvizsga árához képest az, ha valaki részvizsgákat tett, mostanra már akár 20-25 ezer forint különbség is lehet.
A középszintű szóbeli és írásbeli részvizsgák ára az Euroexamnél 43 ezer forint. Ami tehát azt jelenti, hogy amennyiben valaki úgy dönt, először csak az írásbeli modult csinálja meg és csak néhány hónappal később szóbelizik, a teljes nyelvvizsgáért végül 86 ezer forintot fog fizetni.
Hasonló árak vannak a többi nyelvvizsgaközpont esetében is. A Language Certnél a részvizsgák ára 42 800 forint, az Origónál 42 400 forint, a Telcnél pedig a szóbeli 37 400 forintba kerül, az írásbeli részvizsga pedig 38 400 forintba.
Visszaigényelhető az ára
Bár 60 ezer forintot kifizetni megterhelő kiadás lehet, jó hír a nyelvvizsgázók számára, hogy sikeres első nyelvvizsga esetén a teljes összeg visszaigényelhető, 2025-ben ugyanis a nyelvvizsga-támogatás összege 72 700 forintra emelkedett.
A támogatásra azok jogosultak, akik 2018. január 1-jét követően elsőként szereznek
és
Az összeget a Magyar Államkincstártól lehet visszaigényelni a nyelvvizsga-bizonyítvány kiállításának napjától számított egy éven belül.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.