122 885 - tíz évvel ezelőtt még ennyien próbáltak meg nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni valamilyen idegen nyelvből, 2022-re viszont ez a szám 83 145 nyelvvizsgázóra csökkent. Bár a csökkenés valószínűleg még nem állt meg, a 2023-as évre vonatkozó adatok - amelyek a cikk írásának pillanatában 66 077 nyelvvizsgázóról számolnak be - egyelőre nem pontosak, mivel az Oktatási Hivatal lapunknak küldött tájékoztatása szerint a 2023-ban nyitott nyelvvizsga-anyakönyvek lezárása még folyamatban van. Az OH Nyelvvizsga Akkreditációs Osztályának honlapján feltüntetett statisztikák várhatóan 2024. áprilisáig még folyamatosan frissülnek, az az elmúlt évek statisztikáiból így is kiválóan látszódik, hogy 2019 óta drasztikusan visszaesett a nyelvvizsgázók száma, ezzel együtt pedig a sikeres nyelvvizsgáké is.

Úgy volt, hogy kötelező lesz

A kormány 2014-ben állt elő azzal a javaslattal, amely szerint "a versenyképességi célok érdekében" 2020-tól a felsőoktatásba való felvétel feltétele lesz legalább egy középfokú nyelvvizsga megléte.

A bejelentéstől számítva a nyelvvizsgák és a sikeres nyelvvizsgázók száma szépen is alakult. 2014-ben 122 885 vizsgázóból 79 094-en szereztek nyelvvizsgát, míg 2015-ben már 134 996 vizsgázó közül 85 941-en, és bár utána már inkább 111-112 ezer között stagnáltak a nyelvvizsgázók, és 74-80 ezer között a sikeres nyelvvizsgák számai, ez a felsőoktatási felvételire készülő diákok számához képest egész jó aránynak számított. Igaz, az adatok szerint 2018-ban még csak az alap- és osztatlan képzésekre bekerülők mindössze 69 százalékának volt középfokú nyelvvizsgája, így a követelmény bevezetésével nagy valószínűséggel bezuhanhatott volna a felsőoktatásba jelentkezők száma.

2019-ben aztán a döntés felülbírálását szorgalmazta az akkori Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára, Schanda Tamás, arra hivatkozva, hogy több különböző szervezet is megkereste a tárcát annak érdekében, hogy tárgyalásokat folytassanak a hónapokon belül életbe lépő követelménnyel kapcsolatban.

"Meghallgatva a fiatalok, a roma szakkollégisták és a nyelvtanárok véleményét, de továbbra is elköteleződve a versenyképes felsőoktatás iránt, a korábbi döntés felülvizsgálatára teszünk javaslatot" - jelentette ki akkor a parlamenti államtitkár Hajdúszoboszlón, a XXI. Országos Közoktatási Szakértői Konferencián.

A követelményt aztán 2019 novemberében a kormány el is törölte, miután többek között a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), a Roma Szakkollégiumok Egyesülete és a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete is túl szigorúnak vélte a B2-es szintű komplex nyelvvizsga követelményét.

Aztán jött a COVID

A törvénytervezet eltörlése nem feltétlen jelentett egyet a nyelvvizsgázók számának drasztikus bezuhanásával, hiszen az egyetemi felvételiben továbbra is pontokat ért a nyelvvizsga, a diplomaszerzésnek pedig feltétele maradt az egyetemeken a legalább B2-es szintű nyelvtudást igazoló dokumentum megléte. Jött azonban 2020, vele együtt pedig a koronavírus terjedése miatt elterjedt online oktatás a közoktatásban és az egyetemeken is, így nyelvvizsgákat sem szívesen tartottak jelenléti formában, ráadásul többen nehéz anyagi helyzetbe is kerültek, ezért Palkovics László innovációs és technológiai miniszter 2020. április 7-én bejelentette, hogy abban a tanévben a kormány elengedi a diplomaszerzéshez szükséges nyelvvizsgakötelezettséget.

Ez akkor körülbelül 75 ezer egyetemi halgatót érintett, beleértve azokat is, akik a nyelvvizsgakötelezettség bevezetése óta hiába végezték el az egyetemet, nyelvvizsga hiányában nem kaphatták kézhez a diplomájukat. Ez azt eredményezte, hogy a 2019-es 124 470 vizsgázóhoz képest 2020-ban már csak 86 026-an próbáltak meg nyelvvizsgát szerezni, sikeresen pedig körülbelül 59 ezren teljesítették.

Az amnesztia pedig hosszabb ideig maradt, mint amilyen hosszúra tervezték, hiszen a kormány 2021-ben is elengedte a diplomához szükséges nyelvvizsga meglétét, tovább rontva ezzel a nehéz helyzetbe került nyelviskolák és nyelvvizsgaközpontok helyzetét, amelyek Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület, és Légrádi Tamás, a Nyelvvizsgák Szakmai Egyesületének (NYESZE) elnöke szerint is nagyjából 40 százalékos visszaesést szenvedtek el az átgondolatlannak vélt döntésnek köszönhetően. Arról nem is beszélve, hogy a 2022-es katatörvény a nyelviskolák és vizsgaközpontok által foglalkoztatott nyelvtanárokat is kellemetlenül érintették.

Kilőttek az árak

2022 júliusa és 2023 augusztusa között nagyjából 43 százalékkal emelkedtek a nyelvvizsgák díjai, miközben a nyelvvizsgázók száma egyre csökken. Az első néhány ezer forintos emelésre a korábban már említett katatörvény miatt volt szükség, majd ezt követte rezsitámogatás eltörlése miatt egy újabb 5-10 ezer forintos emelés, tavasszal pedig az infláció tolta még feljebb, így 2023 augusztusában egy komplex, B2-es középszintű nyelvvizsga

• a BME Nyelvvizsgaközpontnál 38 ezer forintba,
• az ITOLC-nál 46 ezer forintba,
• a TELC-nél 47 800 forintba,
• az Euroexamnél 49 900 forintba,
• a Language Certnél 47 900 forintba,
• az ELTE Origónál 50 ezer forintba,

a Cambridge-nél pedig 60 ezerbe került. De emelkedtek az alapfokú, a felsőfokú, és a részvizsgák árai is.

A drágulásnak azonban úgy tűnik, továbbra sincs vége. Az Eduline 2024 januárjában ismét összehasonlította a legnépszerűbb nyelvvizsgaközpontok árait a tavaly nyáriakkal, melyekhez képest a vizsgaárak ismét 4 és 10 ezer forint közötti összeggel emelkedtek B1, B2 és C1 szinten egyaránt.

A Műszaki Egyetem (BME) középszintű komplex nyelvvizsgája jelenleg 49 ezer forintba kerül, tehát tavaly augusztushoz képest 9 ezer forinttal lett drágább, míg az alapfokú vizsga összege 7 ezer forinttal, a felsőfokúé pedig 10 ezer forinttal emelkedett. Az ITOLC az összes angol nyelvvizsgájának vizsgadíját négyezer forinttal emelte meg, az Euroexamnél a középfokú angol nyelvvizsga 49 900 forint helyett jelenleg 55 ezer forintba kerül, de ötezer forinttal emelte meg a vizgadíjak összegét a Language Cert és az ELTE Origó is.

Januártól emelkedett ugyanakkor az elérhető nyelvvizsga-támogatás összege is, amelynek a maximum összege 2024-ben 66 700 forint.

Erre azok a nyelvtanulók jogosultak, akik először tesznek sikeres, komplex középfokú (B2) vagy felsőfokú (C1, C2) általános vagy szaknyelvi nyelvvizsgát, vagy emelt szintű érettségit, és még nem töltötték be a 35. életévüket, vagy 35 évesnél idősebbek, de gyermekes szülőként csed-ben, gyed-ben vagy gyes-ben részesülnek,esetleg nagyszülők, akik unokával vannak otthon és nagyszülői gyed-et kapnak.

Ez egyébként azért is fontos, mert 2024-től az átalakított felsőoktatási felvételinek köszönhetően az egyetemek jóval több ponttal díjazzák a nyelvtudást, mint a korábbi években. Vannak például olyan intézmények, ahol egy komplex felsőfokú nyelvvizsga idén már 100 intézményi pontot (korábban: többletpont) ér. Erről az alábbi cikkünkben olvashattok bővebben: