Sokat számíthat a felvételin, mégis alig lehet már 50 ezer forint alatt nyelvvizsgát találni

Egy év alatt ismét árat emeltek a nyelvvizsgaközpontok. Bár továbbra is igényelhető az első sikeres vizsga díjának visszaigénylése, az egyetemi szabályok változása miatt évről évre csökken a nyelvvizsgázók száma az országban.

Mennyit számít a nyelvvizsga a felvételin?

Bár a pontszámítási szabályok változása miatt az egyetemei felvételihez már nem kötelező a nyelvvizsga, a pluszpontok terén igen is hasznos tud lenni továbbra is. Ez annak köszönhető, hogy 2024-től az egyetemek és főiskolák már maguk dönthetnek többek között arról is, hogy hány intézményi pontot adnak a nyelvvizsgákért vagy nyelvtudásért a hozzájuk jelentkezőknek.

Míg a legtöbb intézmény csak a B2-es, illetve C1-es komplex nyelvvizsgát értékelik, van, ahol már a részvizsgáért, de akár az A2-es bizonyítványért is jár pluszpont. A BME-n (18 pont) és az Óbudai Egyetemen (20 pont) is pluszpontot ér, ha csak a szóbeli vagy az írásbeli részét teljesítettétek a B2-es nyelvvizsgának. Ez több helyen érvényes a C1-es szintre is, ahol szintén járhat pont a részeredményekért. Emellett intézményenként és szintenként is nagyon eltérőek lehetnek a pontozások.

Az sem mindegy, hogy milyen nyelvből tettetek vizsgát. Például a Semmelweis Egyetemen több pontot ér az angol vagy német, mint egy francia vagy olasz nyelvvizsga. Míg az előbbikért 20 pont, addig az utóbbiakért 15 pont jár. Olyan intézmény is van, ahol pedig meg van határozva, hogy pontosan milyen nyelvek után adhatóak intézményi pontok.

2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.

Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2023-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni.Július 24-én 20 órakor pedig jövünk az idei ponthatárokkal.

Mivel a pontszámításban továbbra is fontos szerepe van a nyelvvizsga-bizonyítványnak, nem meglepő, hogy az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztályának 2023-as adatai szerint a tavalyi évben a 14-19 év közötti diákok közül vizsgáztak a legtöbben, pontosan 45 356-an. Összességében azonban a nyelvvizsgázók aránya drasztikusan visszaesett az előző évekhez képest. Míg tíz évvel ezelőtt még 122 885-en próbáltak nyelvvizsgát szerezni, addig 2023-ban már csak 66 307 fő volt a létszámuk.

Mennyibe kerül most egy nyelvvizsga?

Árak tekintetében az elmúlt években komoly emelkedést tapasztalhattunk, amire először 2022 nyarán került sor. Ekkor ugyanis történt egy 5000-7000 forintos drágulás, ami a legtöbb vizsgaközpontot érintette. Ezt követően 2023. júliusában is tovább emelkedtek az árak, amikor is: például az Origó nyelvvizsgák árai középszinten már elérték az 50 ezer forintot, ami így a 2022-es nyári 35 ezer forinthoz képest 43 százalékos növekedést jelentet. A Language Cert akkor 47 900 forintba került, a Cambridge nyelvvizsga ára pedig középszinten 55 ezer forint volt.

Megnéztük, 2024. nyarán jelenleg mennyit kell fizetnie azoknak, akik a közeljövőben szeretnének nyelvvizsgát tenni. Általánosan elmondható, hogy az előző évhez képest ismét bekövetkezett egy kisebb fajta emelkedés.

Az Euroexam-nél egy B2-es komplex nyelvvizsga ára jelenleg már 55 ezer forint. Nem sokkal marad el tőle a Language Cert és az ELTE Origó sem, ahol 54 900 forintot kérnek a vizsgázóktól. Szintén megugrotta az 50 ezres határt a TELC is, ahol 52 400 forintba kerül egy nyelvvizsga. Egyedül az ECL-nél találtunk viszonylag „olcsóbb” vizsgalehetőséget, ahol 40 ezer forintot kérnek el.

Kell nyelvvizsga a diplomaszerzéshez?

A 2022 végén elfogadott törvénymódosítás miatt többé nem központi feltétele a diplomaszerzésnek az, hogy a hallgatók legalább egy B2-es szintű nyelvvizsgával rendelkezzenek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenhol eltörölték volna a nyelvvizsga kikötését. Az elfogadott módosítás szerint az egyetemek maguk dönthetnek arról is, hogy a kiadott diplomákhoz kérnek-e nyelvvizsgát vagy egyéb nyelvi mérést. Arról, hogy melyik intézmények törölték el a kötelező nyelvvizsgát 2023-ban, itt olvashattok.

Visszaigényelhető az első vizsga ára

A folyamatosan emelkedő árak mellett viszont jó hír, hogy 2024-ben megemelték a nyelvvizsga-támogatás összegét is. Ennek köszönhetően idén már akár 66 700 forintot is visszaigényelhetnek a vizsgázók. Ehhez persze meg kell felelni bizonyos követelményeknek. A támogatásra ugyanis azok jogosultak, akik:

  • még nem töltötték be a 35. életévüket,
  • vagy 35 évesnél idősebbek, de gyermekes szülőként csed-ben, gyed-ben vagy gyes-ben részesülnek,
  • nagyszülők, akik unokával vannak otthon és nagyszülői gyed-et kapnak.

Emellett a támogatás csak az első sikeres komplex középfokú (B2), felsőfokú (C1, C2) általános vagy szaknyelvi nyelvvizsga, vagy első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjára lehet igénybe venni. Az összeget a Magyar Államkincstártól lehet visszaigényelni a nyelvvizsga-bizonyítvány kiállításának napjától számított egy éven belül.

 

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.