Hol törölték el a kötelező nyelvvizsgát a diplomaszerzéshez?

Egy 2022-es törvénymódosítás után az egyetemek saját hatáskörben hozhatnak döntést arról, hogy kérnek-e nyelvvizsgát a diplomaszerzéshez a hallgatóktól. Több intézmény is úgy döntött, hogy eltörlik a kötelező nyelvvizsgát, a változások az idei tanévtől lépnek életbe. Mutatjuk, hogy hol.

  • Tornyos Kata

Sokszor írtunk már arról, hogy módosították a felsőoktatási törvényt – többek között törölték a diplomák kiadásának egyik jogszabályi feltételét, a nyelvvizsgát. Eddig ugyanis csak azok az egyetemisták, főiskolások kaphatták meg a diplomájukat, akik átmentek a záróvizsgán, emellett bemutatták a szakon előírt (alapszakokon legalább egy B2-es, komplex) nyelvvizsgát.

A jövőben a felsőoktatási intézmények dönthetnek arról, a tanterv részévé tesznek-e valamilyen nyelvi mérést vagy nyelvvizsgát. A döntés ugyanakkor egyben azt is jelenti, hogy a már végzett hallgatók megkapják a diplomájukat nyelvvizsga nélkül is – sőt több egyetem már most arról tájékoztatta hallgatóit, hogy azok is „felmentést” kapnak, akik ebben a félévben abszolválnak vagy záróvizsgáznak. Mutatjuk, hogyan döntöttek az egyes egyetemek

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Az ELTE a jelenlegi hallgatóinak ajánlott, de nem kötelező a nyelvvizsga megszerzése az oklevél kiadásához.A hallgatóknak kiküldött levélben azt írja az intézmény, hogy a hallgatóknak továbbra is szükségük van idegen nyelvi ismeretekre tanulmányaik befejezéséhez. Az egyetem feladata, hogy gondoskodjon róla és a tanterv részeként biztosítsa az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatását. A tanulmányaikat 2022/2023-as tanévben és ezután megkezdő hallgatóknak a nem nyelvi és az Ókortudományi Intézethez tartozó egyes szakokon a tanterv részeként beépítésre került  egy idegennyelvi kritériumtárgy, amelynek teljesítése az abszolutórium kiállításának feltétele. A tárgyat a megadott szakokon a Neptunban szükséges felvenni, az utolsó félév alkalmával.

Hozzáteszik azt is, hogy az egyetem leendő ELTE-s hallgatókat továbbra is ösztönözni szeretné a nyelvvizsga-bizonyítvány minél korábbi megszerzésére, ezért a 2024-es felvételi eljárástól kezdődően a korábbinál is több ponttal ismeri el az idegennyelvtudást.

Óbudai Egyetemen

A 2024/2025-ös és a 2025/2026-os tanévben abszolváló hallgatóknak egy belső nyelvi követelményt kell majd teljesíteniük, míg a 2026/2027-es tanévtől abszolutóriumot szerzők már az új tanterv elvárásainak megfelelő nyelvi szintet kell elérniük. Azt is hozzátették: a nyelvtudás mérésére „belső ellenőrzési pontokat” építenek be az új tantervbe, a részleteket nyelvtanárok bevonásával dolgozzák ki. Azok azonban, akik a hamarosan kezdődő tanévben szereznek abszolutóriumot, nyelvi követelmények teljesítése nélkül is átvehetik a diplomájukat.

Nyíregyházi Egyetem

A tanulmányaikat 2023 szeptemberében megkezdő hallgatók esetében a légi közlekedési képzéseken túl egyedül a turizmus-vendéglátás alapképzési szakra felvételt nyert hallgatók számára határozták meg az angol nyelvű, középfokú, komplex nyelvvizsga teljesítését – olvasható a Nyíregyházi Egyetem közleményében. A nyelvvizsga továbbra is többletpontot ér majd a felsőoktatási intézménybe jelentkezőknek.

Az intézmény a nyelvvizsga-kötelezettség helyett a tartalom alapú nyelvoktatásra és az idegen szaknyelvi környezet kialakítására helyezi a hangsúlyt, hogy a nyelvtudás ne csak a nyelvtanulás célja, hanem az adott szakma színvonalas művelésének eszköze legyen - mondta a rektorhelyettes.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Az egyetem honlapján nem találtunk egyértelmű tájékoztatást, azonban egyes kari honlapokon fent vannak a követelmények. A Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karon például arról írnak, hogy a 2023/24 tanévtől a szakmai nyelvi ismeretek mérésére egy három pilléres, úgynevezett "nyelvi kredit" rendszert vezet be az egyetem. Az abszolutórium megszerzéséhez alapképzésen 12, mesterképzésen 18 "nyelvi kreditet" kell szerezni. Az Egyetemen nyelvi kredit rendelhető a kizárólag szaknyelvi kompetenciákat fejlesztő idegen nyelvű tantárgyakhoz, amelyek körét az Idegen Nyelvi Központ határozza meg; a Képzési programban, illetve a mintatantervben meghatározott tantárgyhoz; informális és nem formális úton szerzett szaknyelvi ismeretekhez.

Budapesti Corvinus Egyetem

A nyelvvizsgakövetelmények megszüntével egyidejűleg az egyetem „Idegen szaknyelvi kompetencia” elnevezésű nulla kreditértékű kritériumtárgyat vezet be, melynek teljesítése nélkül a hallgató nem szerezhet abszolutóriumot, így nem bocsátható záróvizsgára. A kritériumtárgy során nem nyelvi képzés, hanem a szaknyelvi ismeretek mérése történik a vizsgaidőszakban. A kritériumtárgy teljesítése kiváltható többek között: legalább B2 szintű akkreditált szaknyelvi vizsgával, külföldi részképzésen az adott nyelven folytatott legalább félévéves tanulmányokkal, vagy egy legalább 4 hetes külföldi szakmai gyakorlattal, ahol a szakmai gyakorlat során az adott nyelvet használták munkanyelvként.

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?