Egy 2022-es törvénymódosítás után az egyetemek saját hatáskörben hozhatnak döntést arról, hogy kérnek-e nyelvvizsgát a diplomaszerzéshez a hallgatóktól. Több intézmény is úgy döntött, hogy eltörlik a kötelező nyelvvizsgát, a változások az idei tanévtől lépnek életbe. Mutatjuk, hogy hol.
Sokszor írtunk már arról, hogy módosították a felsőoktatási törvényt – többek között törölték a diplomák kiadásának egyik jogszabályi feltételét, a nyelvvizsgát. Eddig ugyanis csak azok az egyetemisták, főiskolások kaphatták meg a diplomájukat, akik átmentek a záróvizsgán, emellett bemutatták a szakon előírt (alapszakokon legalább egy B2-es, komplex) nyelvvizsgát.
A jövőben a felsőoktatási intézmények dönthetnek arról, a tanterv részévé tesznek-e valamilyen nyelvi mérést vagy nyelvvizsgát. A döntés ugyanakkor egyben azt is jelenti, hogy a már végzett hallgatók megkapják a diplomájukat nyelvvizsga nélkül is – sőt több egyetem már most arról tájékoztatta hallgatóit, hogy azok is „felmentést” kapnak, akik ebben a félévben abszolválnak vagy záróvizsgáznak. Mutatjuk, hogyan döntöttek az egyes egyetemek
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Az ELTE a jelenlegi hallgatóinak ajánlott, de nem kötelező a nyelvvizsga megszerzése az oklevél kiadásához.A hallgatóknak kiküldött levélben azt írja az intézmény, hogy a hallgatóknak továbbra is szükségük van idegen nyelvi ismeretekre tanulmányaik befejezéséhez. Az egyetem feladata, hogy gondoskodjon róla és a tanterv részeként biztosítsa az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatását. A tanulmányaikat 2022/2023-as tanévben és ezután megkezdő hallgatóknak a nem nyelvi és az Ókortudományi Intézethez tartozó egyes szakokon a tanterv részeként beépítésre került egy idegennyelvi kritériumtárgy, amelynek teljesítése az abszolutórium kiállításának feltétele. A tárgyat a megadott szakokon a Neptunban szükséges felvenni, az utolsó félév alkalmával.
Hozzáteszik azt is, hogy az egyetem leendő ELTE-s hallgatókat továbbra is ösztönözni szeretné a nyelvvizsga-bizonyítvány minél korábbi megszerzésére, ezért a 2024-es felvételi eljárástól kezdődően a korábbinál is több ponttal ismeri el az idegennyelvtudást.
Óbudai Egyetemen
A 2024/2025-ös és a 2025/2026-os tanévben abszolváló hallgatóknak egy belső nyelvi követelményt kell majd teljesíteniük, míg a 2026/2027-es tanévtől abszolutóriumot szerzők már az új tanterv elvárásainak megfelelő nyelvi szintet kell elérniük. Azt is hozzátették: a nyelvtudás mérésére „belső ellenőrzési pontokat” építenek be az új tantervbe, a részleteket nyelvtanárok bevonásával dolgozzák ki. Azok azonban, akik a hamarosan kezdődő tanévben szereznek abszolutóriumot, nyelvi követelmények teljesítése nélkül is átvehetik a diplomájukat.
Nyíregyházi Egyetem
A tanulmányaikat 2023 szeptemberében megkezdő hallgatók esetében a légi közlekedési képzéseken túl egyedül a turizmus-vendéglátás alapképzési szakra felvételt nyert hallgatók számára határozták meg az angol nyelvű, középfokú, komplex nyelvvizsga teljesítését – olvasható a Nyíregyházi Egyetem közleményében. A nyelvvizsga továbbra is többletpontot ér majd a felsőoktatási intézménybe jelentkezőknek.
Az intézmény a nyelvvizsga-kötelezettség helyett a tartalom alapú nyelvoktatásra és az idegen szaknyelvi környezet kialakítására helyezi a hangsúlyt, hogy a nyelvtudás ne csak a nyelvtanulás célja, hanem az adott szakma színvonalas művelésének eszköze legyen - mondta a rektorhelyettes.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Az egyetem honlapján nem találtunk egyértelmű tájékoztatást, azonban egyes kari honlapokon fent vannak a követelmények. A Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karon például arról írnak, hogy a 2023/24 tanévtől a szakmai nyelvi ismeretek mérésére egy három pilléres, úgynevezett "nyelvi kredit" rendszert vezet be az egyetem. Az abszolutórium megszerzéséhez alapképzésen 12, mesterképzésen 18 "nyelvi kreditet" kell szerezni. Az Egyetemen nyelvi kredit rendelhető a kizárólag szaknyelvi kompetenciákat fejlesztő idegen nyelvű tantárgyakhoz, amelyek körét az Idegen Nyelvi Központ határozza meg; a Képzési programban, illetve a mintatantervben meghatározott tantárgyhoz; informális és nem formális úton szerzett szaknyelvi ismeretekhez.
Budapesti Corvinus Egyetem
A nyelvvizsgakövetelmények megszüntével egyidejűleg az egyetem „Idegen szaknyelvi kompetencia” elnevezésű nulla kreditértékű kritériumtárgyat vezet be, melynek teljesítése nélkül a hallgató nem szerezhet abszolutóriumot, így nem bocsátható záróvizsgára. A kritériumtárgy során nem nyelvi képzés, hanem a szaknyelvi ismeretek mérése történik a vizsgaidőszakban. A kritériumtárgy teljesítése kiváltható többek között: legalább B2 szintű akkreditált szaknyelvi vizsgával, külföldi részképzésen az adott nyelven folytatott legalább félévéves tanulmányokkal, vagy egy legalább 4 hetes külföldi szakmai gyakorlattal, ahol a szakmai gyakorlat során az adott nyelvet használták munkanyelvként.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
