5 különös húsvéti hagyomány a világ különböző tájairól
Az önfegyelmező rítusoktól a dohányfákig - mutatunk néhány furcsának tűnő húsvéti szokást a nagyvilágból.
Nyilvánosságra hozta a 2024-től érvényes pontszámítási szabályait az Eötvös Loránd Tudományegyetem: továbbra is előnyt jelent az emelt szintű érettségi, de egyes szakokon már a középszinten elért 80 százalék feletti teljesítményt is pontokkal értékelik.
A 2024-től érvényes változásokról azt írták: minden szakon többletponttal díjazzák azt a jelentkezőt, aki emelt szintű érettségit tesz, ugyanakkor számos szakon arra is jár többletpont, ha valaki a középszintű érettségijét legalább 80 százalékos eredménnyel abszolválja.
Számos képzésen egyébként 2024-től is kötelező lesz az emelt szintű érettségi, ilyen például az anglisztika, a jog, a nemzetközi gazdálkodás, a kommunikáció- és médiatudomány, a magyar, a kereskedelem és marketing, a gazdálkodási és menedzsment, az emberi erőforrások, a fizika szak. A képzések részletes felvételi követelményeit itt találjátok.
Kiemelten "díjazzák" többletponttal a tanulmányi versenyeken elért eredményeket, és egységesen, minden szakon a nyelvvizsgával rendelkezőket. Hozzátették: mindent megtesznek az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség elveinek érvényesítéséért, ennek megfelelően az egyetem valamennyi szak esetében egységesen ad pontot a fogyatékosságra, a hátrányos helyzetre és a gyermekgondozásra.
Azokon a képzéseken, amelyeken az ELTE levelező vagy esti munkarendben is hirdet felvételit, és amelyekre a leendő hallgatók jellemzően munka mellett jelentkeznek, a munkatapasztalatra is többletpontot számítanak.
Nemcsak azok kapnak többletpontot, akik olimpián 1-8., világbajnokságon 1-3., vagy Európa-bajnokságon 1. helyezést érnek el (ők összhangban a jogszabállyal 500 pontot kapnak), hanem azok is, akik korosztályos világ- vagy Európa-bajnokságon, országos bajnokságon vagy Diákolimpián értek el előkelő helyezést.
Az önfegyelmező rítusoktól a dohányfákig - mutatunk néhány furcsának tűnő húsvéti szokást a nagyvilágból.
Van olyan nemzetgazdasági szektor, ahol bruttó 2 millió forint volt az átlagfizetés. Az oktatás az erős középmezőnyben szerepel.
Egyetemi együttműködések, egy lehetséges közös campus és a közoktatást érintő bővítések is körvonalazódtak Szegeden a kínai nyelv napján. A tervek szerint 2027-től már kínai két tannyelvű középiskolai képzés is indulhat, miközben az általános iskolákban is egyre több helyen jelenik meg a nyelv.
@eduline.hu Március 11-én ismét a Kossuth térre vonultak a kulturális szféra dolgozói. A tüntetésen egy egyetemi tanárként is dolgozó restaurátort kérdeztünk arról, mennyit keres, milyen munkát végez nap mint nap, és hogyan lehet ebből a fizetésből megélni Budapesten. #kkdsz #kulturalisdolgozok #restaurator #kultura #beremeles
♬ original sound - eduline.hu
Akár egy maximum 100 cm magasságig dolgozó villanyszerelőt is kitermelhet a jelenlegi szakképzési rendszer – ezzel a példával illusztrálta a Pedagógusok Szakszervezete, mennyire abszurd helyzetek fordulhatnak elő a szakképzésben.
Diploma nélkül bruttó 705 ezer forint? Az óvodai nevelő képzést elvégzők akkor is rögtön Gyakornok fizetést kapnak, ha NOKS-munkakörben alkalmazzák őket.