Sok ELTE-s szakon 2024-től is kötelező lesz majd az emelt szintű érettségi, de jó pár szabály változik

Nyilvánosságra hozta a 2024-től érvényes pontszámítási szabályait az Eötvös Loránd Tudományegyetem: továbbra is előnyt jelent az emelt szintű érettségi, de egyes szakokon már a középszinten elért 80 százalék feletti teljesítményt is pontokkal értékelik.

  • Eduline/MTI

A 2024-től érvényes változásokról azt írták: minden szakon többletponttal díjazzák azt a jelentkezőt, aki emelt szintű érettségit tesz, ugyanakkor számos szakon arra is jár többletpont, ha valaki a középszintű érettségijét legalább 80 százalékos eredménnyel abszolválja.

Számos képzésen egyébként 2024-től is kötelező lesz az emelt szintű érettségi, ilyen például az anglisztika, a jog, a nemzetközi gazdálkodás, a kommunikáció- és médiatudomány, a magyar, a kereskedelem és marketing, a gazdálkodási és menedzsment, az emberi erőforrások, a fizika szak. A képzések részletes felvételi követelményeit itt találjátok.

Kiemelten "díjazzák" többletponttal a tanulmányi versenyeken elért eredményeket, és egységesen, minden szakon a nyelvvizsgával rendelkezőket. Hozzátették: mindent megtesznek az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség elveinek érvényesítéséért, ennek megfelelően az egyetem valamennyi szak esetében egységesen ad pontot a fogyatékosságra, a hátrányos helyzetre és a gyermekgondozásra.

Azokon a képzéseken, amelyeken az ELTE levelező vagy esti munkarendben is hirdet felvételit, és amelyekre a leendő hallgatók jellemzően munka mellett jelentkeznek, a munkatapasztalatra is többletpontot számítanak.

Nemcsak azok kapnak többletpontot, akik olimpián 1-8., világbajnokságon 1-3., vagy Európa-bajnokságon 1. helyezést érnek el (ők összhangban a jogszabállyal 500 pontot kapnak), hanem azok is, akik korosztályos világ- vagy Európa-bajnokságon, országos bajnokságon vagy Diákolimpián értek el előkelő helyezést.

Hozzászólások

Mi lesz az érettségizőkkel, ha sztrájkolnak a tanárok? – a köznevelési törvényről vitáztak a parlamentben

A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Ádám Zoltán reagált az őt kirúgó rektorhelyettes lemondására: „Nem volt nála gyűlöltebb és rettegettebb ember a Corvinuson”

Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Mi a baj a 8 osztályos általános iskolával, és mi jöhet helyette?

A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.