Hiába van heti öt testnevelésórájuk a diákoknak, nem mindegy, milyen körülmények között mozognak: van, ahol több tornaterem és sportpálya közül lehet választani, máshol viszont az udvarra, rossz időben pedig az osztályterembe szorulnak a gyerekek. Utóbbi felveti azt a kérdést is, mennyire lehet hatékony a mindennapos testnevelés ott, ahol megfelelő hely sincs az órák megtartására.
Az Eduline Facebook-oldalán arra voltunk kíváncsiak, hogyan oldják meg az iskolák a mindennapos testnevelést, a felhívásunkra érkezett válaszokból pedig egyértelműen kirajzolódik, hogy miközben ugyanazoknak az előírásoknak kell megfelelniük, az intézmények lehetőségei között óriási különbségek vannak.
Az egyik hozzászóló pedagógus például arról számolt be, hogy náluk az öt testnevelésórából mindössze egyet tudnak tornateremben megtartani, ez pedig nem kevés kreativitást igényel tőle:
Heti egyszer tornateremben. Négy az udvaron. Rossz idő esetén a tanteremben összetolt padok tetején. Ezt a változatot is megoldom, de nem ér annyit, mintha tornateremben lennénk. Időt vesz el a gyerekektől, a haszna annyi, mint anno a TV-tornának.
Több válaszból is az derült ki, hogy az iskolákban nincs elegendő tornaterem ahhoz, hogy minden testnevelésórát megfelelő körülmények között tartsanak meg. Az egyik intézményben például csupán egyetlen kisebb tornaterem jut 12 osztályra, máshol esőben is kiviszik a gyerekeket az udvarra, „mert épp ott van hely”, egy másik hozzászóló pedig még mostohább körülményeket vázolt fel:
3 osztályt bezsúfolnak 1 tornaterembe!
A probléma azonban korántsem újkeletű: az Eduline-on az elmúlt években több ízben is írtunk arról arról, hogy bár a diákoknak heti öt testnevelésórán kell részt venniük, számos iskolában nem áll rendelkezésre elegendő tornaterem vagy más megfelelő sportlétesítmény. Például, az egyik fővárosi általános iskola felsős diákjai a betonos udvaron, időnként pedig a környező macskaköves utcákon futottak, egy másik intézményben pedig rossz idő esetén a tanári és az ebédlő közötti folyosón próbálták megtartani a testnevelésórákat.
A válaszokból továbbá kiderült, hogy a tanintézmények a rendelkezésre álló infrastruktúrától és az órarendi lehetőségektől függően egészen különböző módokon próbálják megszervezni a mindennapos testnevelést – találni olyan iskolát, ahol a heti öt alkalomból kettőt úszással, egyet pedig néptánccal oldanak meg, így mindössze két hagyományos testnevelésóra marad, máshol pedig négy testnevelés mellé került be heti egy néptánc.
Persze, említhető pozitív példa is: egy harmadik osztályos diák szülője azt írta, a heti órák között kézilabda, röplabda, hagyományos testnevelés és udvari foglalkozás is szerepel, vagyis megfelelő lehetőségek mellett az öt óra nem feltétlenül jelenti azt, hogy a gyerekek minden nap ugyanolyan testnevelésórán kell részt venniük.
Viszont a mindennapos testnevelés órarendbe illesztése nem mindenhol egyszerű, több hozzászóló ugyanis arra panaszkodott, hogy a testnevelést időnként nagyon korán, a nulladik órában tartják meg a gyerekeknek. Sőt, volt aki az írta, hogy náluk nulladik és nyolcadik órával is próbálják megoldani a kötelező alkalmakat.
A felhívásra érkezett kommentek között előkerült a versenyszerűen sportoló diákok helyzete is: egy szülő például arra hívta fel a figyelmet, hogy bár gyereke iskolájának kifejezetten jók az adottságai – nagy udvarokkal rendelkezik, a közelben pedig uszoda és sportcsarnok is található –, az órarend miatt a sportolók mégsem tudják kihasználni a két testnevelésóra alóli mentesség lehetőségét.
3 nap egy-egy, és egy nap 2 óra egyben. Sajnos a sportolók nem tudnak előbb hazamenni, mert közbenső órák! Pedig szuper adottságú iskola Budapest határában, nagy udvarokkal, szomszédban uszoda és sportcsarnok.
- válaszolta.
A válaszok között olyan iskolákról is olvashatunk, ahol a megfelelő sportlétesítményeknek köszönhetően nem jelent különösebb problémát a heti öt testnevelésóra megszervezése, megtartása. Az egyik hozzászóló így számolt be:
Minden nap van testnevelés óra. Van 2 tornaterem és egy műfüves pálya. Összesen 11 osztály.
Hogy mennyire eltérőek lehetnek az iskolák lehetőségei, azt jól mutatja egy másik komment, amely szerint náluk jóval kedvezőtlenebb a helyzet:
1 db (kicsi) tornaterem van és 12 osztály. El lehet képzelni...
- írta.
Akadnak iskolák, ahol a tornateremhiány egyáltalán nem jelent problémát: az egyik hozzászóló kiemelte, hogy az iskolájukban egy négy részre osztható nagy tornaterem mellett egy kisebb terem, mászófalak és sportudvar is a diákok rendelkezésére áll. Egy másik intézményben pedig mind az öt testnevelésórát tornacsarnokban tartják, emellett heti két sportkört is szerveznek:
Nálunk tornacsarnokban minden osztályban mind az 5 testnevelés normál órakeretben megtartva. Plusz van heti 2 sportkör (atlétika, labdajáték) annak, aki szeretne járni.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A miniszter arról beszélt, hogy nagyon káros hatásai van annak, ha már a kisgyerekek kezébe is kütyüt adunk, a közösségi média túlzott használata pedig a PISA-eredményeken is meglátszik.
A tiltás ellenére minden harmadik diák naponta többször használja az okostelefonját az iskolában.
Azt már eddig is lehetett tudni, kik vezetik az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium egyes szakpolitikai területeit. A most megjelent szervezeti és működési szabályzatból azonban az is kiderült, hogyan épülnek fel az államtitkárságok.
