A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást? Vezér–Kósa Katalin mesterpedagógus írása.
„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.
A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.
A sportért felelős államtitkár azt ígéri, hogy májustól már elérhető lesz a Kréta rendszerben az a kiadvány, amely a fiatalok számára bemutatja a sportolás pozitív hatásait – a Fuss Neki! – Aktiváld a benned rejlő szupererőt című életmódkönyv először digitálisan, később nyomtatott formában is eljut majd a diákokhoz.
Az előző tanévhez képest nem javult a diákok fittségi állapota a NETFIT felmérés 2024/25-ös eredményei szerint. Minden negyedik gyerek elhízott, amin egyelőre a mindennapos testnevelés sem segít.
Míg a mindennapos testnevelésre vonatkozó szabály szigorításával a kormány a gyerekek egészségét kívánta erősíteni, a szülők szerint a hatás éppen ellentétes: a diákok kimerülnek, frusztráltak lesznek, és lassan elidegenednek a mozgástól a heti öt iskolai testnevelés miatt, amik közül tavaly óta már csak a versenysportolók hagyhatnak ki kettőt.
Bár a kormány büszkén számol be az elmúlt években épített tornaszobákról és tornatermekről, a valóságban sok iskolában továbbra sincsenek meg a mindennapos testnevelés feltételei.
Fizetőssé tették a korábban ingyenesen megvalósuló korcsolyaoktatást.
A mászófalépítési program, ha belefér a költségvetésre, jövőre indulhat.
A KSH legfrissebb statisztikái szerint szomorú helyzetben van az iskolai diáksport.
Az idei tanévtől a versenysportolókat leszámítva minden diáknak heti öt testnevelés órája van annak ellenére, hogy sok iskolában még mindig nem adottak a feltételek a mindennapos testneveléshez. Az intézmények próbálják a lehetőségeikhez képest megoldani a lehetetlent, de nincsenek könnyű helyzetben.
A szigorítás miatt sok iskola nem engedélyezi a reggeli edzéseket a diákjaiknak, pedig rengeteg sikeres hazai sportoló szintén részt vett reggeli edzéseken. Mutatjuk a hét híreit.
Szoboszlai Dominik, Kós Hubert - csak néhány olyan sikeres hazai sportoló, akiknek nemcsak délután, hanem reggel is volt edzésük hosszú éveken keresztül. Az előző tanévben az esetek többségében az utánpótláskorú sportolóknak sem jelentett gondot, ha csak a második órára értek be, azonban a mindennapos testnevelés szigorítása zavart okozott a rendszerben, ugyanis vannak iskolák, ahol emiatt a reggeli edzések tiltólistára kerültek.
Töröljék el az osztályozást a testnevelésórákon – többek között ez áll abban a javaslatcsomagban, amelyet az Egyensúly Intézet állított össze a népegészségügyi rendszer reformjáról.
Legalább 50 százalékos béremelés a pedagógusoknak, a 18 éves korig tartó tankötelezettség visszaállítása, a CEU „visszahívása”, a hallgatói nyilatkozat megszüntetése – többek között ilyen ígéreteket tartalmaz az ellenzék közös programja, amelyet Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt és a szakpolitikusok szerda este ismertettek. Végigolvastuk az oktatási fejezetet, és kimazsoláztuk belőle a konkrétumokat.
Tartson ismét 18 éves korig a tankötelezettség, jelentősen emeljék a tanárok, tanítók, óvónők fizetését, a modellváltó egyetemek kerüljenek vissza az államhoz, vagy legalább a kuratóriumokban cseréljék le a politikusokat egyetemi emberekre - ezeket tartják a legsürgetőbb feladatoknak az Eduline olvasói, akiket néhány napja arra kértünk, mondják el véleményüket azokról az oktatási kérdésekről, amelyek az elmúlt években újra és újra felbukkantak, és a választásra készülő pártok programjaiban is szerepelnek. Itt-ott érdekes válaszok születtek.
Legyen újra 18 év a tankötelezettségi korhatár, dolgozzák át a tanterveket, adjanak nagyobb szakmai szabadságot a tanároknak, változzon az állami iskolák fenntartói rendszere, kapjanak magasabb bért a pedagógusok – többek között ilyen oktatási javaslatok szerepelnek az ellenzéki pártok programjaiban. Kíváncsiak vagyunk, mit gondolnak ezekről a kérdésekről az Eduline olvasói, és változtatnának-e például a kötelező olvasmányok listáján, a mindennapos testnevelésen vagy az iskolakezdés időpontján.
El kell érni, hogy minden magyar gyerek minden nap mozogjon, mert ezzel jelentősen javítható az egészségügyi állapotuk - mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára nemrég
