Töröljék el az osztályozást a testnevelésórákon – többek között ez áll abban a javaslatcsomagban, amelyet az Egyensúly Intézet állított össze a népegészségügyi rendszer reformjáról.
Az Egyensúly Intézet anyaga elsősorban egészségügyi javaslatokat tartalmaz, de röviden az oktatásra is kitérnek – főleg a büfék választékával, a testi és lelki egészséggel kapcsolatos témák bevonásával, a testnevelésórákkal foglalkoztak.
Az egyik legfontosabb oktatási jellegű javaslatuk, hogy szüntessék meg az osztályzást a testnevelésórákon – nemcsak első-második osztályban vagy alsó tagozaton, hanem az egész oktatásban.
„A mindennapos testnevelés célja nem az, hogy az elfogadható osztályzat érdekében kikényszerítsük a megfelelőnek tartott teljesítményt, hanem hogy a gyerekek életmódjába beépüljön a fizikai aktivitás szeretete, amely az iskolán kívüli életükben is elkíséri őket – bármilyen fizikai aktivitásé. Ismét el kell törölni az osztályzást a testnevelésórákon! A fizikai tevékenység ösztönzésére olyan motivációkat kell találni, amelyek illeszkednek a gyerekek igényeihez és hétköznapi tapasztalataihoz” – írják.
Szerintük a teljesítménykényszer helyett sokkal inkább meg kellene szerettetni a mozgást, jegyek helyett ennek jó eszköze lenne a testnevelésóra gamifikációja, vagyis játék- és élményalapúvá tétele, vagy időnként a fizikai aktivitást mérő és testfunkciókat monitorozó eszközök, okosórák használata.
Az Egyensúly Intézet úgy látja, erősítené a társadalom egészségtudatosságát az is, ha a 3., a 7. és a 10. évfolyamon olyan programsorozatot – vagy akár projektheteket – indítanának, amelyek részeként legalább tíz-tíz alkalommal külső szakemberek tartanak interaktív foglalkozásokat. „A témák az önismereti és stresszkezelési tréningektől a helyes táplálkozáson, az alkohol- és drogprevención át az iskolai erőszak és a bullying kezeléséig, a szexuális edukációig és a digitális gyermekvédelemig terjednek” – írják.
Hozzáteszik azt is, hogy bár a kormány 2012-ben betiltotta a chipsadó hatálya alá tartozó káros élelmiszerek árusítását az iskolai büfékben és automatákban, „a korlátozást számos helyen egyszerűen nem tartják be”. „Ezen a területen nincs más dolgunk, mint betartatni a jogszabályokat: szigorítani kell az ellenőrzést (akár az iskolaorvos kompetenciájába utalva a feladatot), a fenntartó pedig automatikusan bontson szerződést a korlátozást megszegő szolgáltatókkal” – emelik ki.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
