Hiába az ezer új tornaterem, sok iskolában továbbra is a folyosón futnak a diákok

Bár a kormány büszkén számol be az elmúlt években épített tornaszobákról és tornatermekről, a valóságban sok iskolában továbbra sincsenek meg a mindennapos testnevelés feltételei.

Magyarország Kormánya nemrég egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy csaknem 1000 tornaszobát és tornatermet építettek az elmúlt tíz-tizenöt évben.

„Biztosítjuk a feltételeket a mindennapos testneveléshez”

- olvasható a közzétett posztban.

 

Önmagában ez az eredmény még jól is hangzik, ha viszont jobban a dolog mögé nézünk, akkor tisztán látható, hogy komoly problémák vannak a közoktatásban tanuló diákok testnevelésével.

Jelentősen romlott a diákok állóképessége, aggasztó adatokról számolt be a NETFIT.

2024 szeptemberétől minden diáknak - a versenysportolókat leszámítva - heti öt testnevelés órája van annak ellenére, hogy sok iskolában még mindig nem adottak a feltételek a mindennapos testneveléshez.

Korábbi cikkünkben részletesen írtunk arról, hogy egyes iskolák milyen problémákkal küszködnek azok után, hogy a heti 5 testnevelés órát kötelezővé tették. Akkor több szülő is megosztotta velünk a gyerekeik történeteit.

A fővárosban találni olyan általános iskolát, ahol helyhiány miatt például a felső tagozatos diákok gyakran csak az árnyéktalan udvaron vagy a környező macskaköves utcákon tudtak futni. Egy másik iskolában a szülő beszámolója szerint rossz időben a diákok a tanári és az ebédlő közötti folyosón tornáznak.

Több általános iskoláról is meséltek nekünk, ahol heti 1-2 alkalommal néptáncra, úszásra vagy akár más sporttevékenységre viszik a tanulókat. Mivel ezeket külsős helyeken szervezik, így addig más osztályoknak az intézmény tornatermében tudnak órát tartani.

A felmérések eredményei sem rózsásak

A 2022-es NETFIT felmérés adatai szerint a 12. évfolyamon a fiúk esetében az egészségzónát elérők aránya 19,4 százalékponttal csökkent. A lányok esetében pedig csak minden harmadik tanuló éri el az egészséghez szükséges minimumszintet az állóképesség területén.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.