Bár a kormány büszkén számol be az elmúlt években épített tornaszobákról és tornatermekről, a valóságban sok iskolában továbbra sincsenek meg a mindennapos testnevelés feltételei.
Magyarország Kormánya nemrég egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy csaknem 1000 tornaszobát és tornatermet építettek az elmúlt tíz-tizenöt évben.
„Biztosítjuk a feltételeket a mindennapos testneveléshez”
- olvasható a közzétett posztban.
Önmagában ez az eredmény még jól is hangzik, ha viszont jobban a dolog mögé nézünk, akkor tisztán látható, hogy komoly problémák vannak a közoktatásban tanuló diákok testnevelésével.
Jelentősen romlott a diákok állóképessége, aggasztó adatokról számolt be a NETFIT.
2024 szeptemberétől minden diáknak - a versenysportolókat leszámítva - heti öt testnevelés órája van annak ellenére, hogy sok iskolában még mindig nem adottak a feltételek a mindennapos testneveléshez.
Korábbi cikkünkben részletesen írtunk arról, hogy egyes iskolák milyen problémákkal küszködnek azok után, hogy a heti 5 testnevelés órát kötelezővé tették. Akkor több szülő is megosztotta velünk a gyerekeik történeteit.
A fővárosban találni olyan általános iskolát, ahol helyhiány miatt például a felső tagozatos diákok gyakran csak az árnyéktalan udvaron vagy a környező macskaköves utcákon tudtak futni. Egy másik iskolában a szülő beszámolója szerint rossz időben a diákok a tanári és az ebédlő közötti folyosón tornáznak.
Több általános iskoláról is meséltek nekünk, ahol heti 1-2 alkalommal néptáncra, úszásra vagy akár más sporttevékenységre viszik a tanulókat. Mivel ezeket külsős helyeken szervezik, így addig más osztályoknak az intézmény tornatermében tudnak órát tartani.
A felmérések eredményei sem rózsásak
A 2022-es NETFIT felmérés adatai szerint a 12. évfolyamon a fiúk esetében az egészségzónát elérők aránya 19,4 százalékponttal csökkent. A lányok esetében pedig csak minden harmadik tanuló éri el az egészséghez szükséges minimumszintet az állóképesség területén.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
