Bár a kormány büszkén számol be az elmúlt években épített tornaszobákról és tornatermekről, a valóságban sok iskolában továbbra sincsenek meg a mindennapos testnevelés feltételei.
Magyarország Kormánya nemrég egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy csaknem 1000 tornaszobát és tornatermet építettek az elmúlt tíz-tizenöt évben.
„Biztosítjuk a feltételeket a mindennapos testneveléshez”
- olvasható a közzétett posztban.
Önmagában ez az eredmény még jól is hangzik, ha viszont jobban a dolog mögé nézünk, akkor tisztán látható, hogy komoly problémák vannak a közoktatásban tanuló diákok testnevelésével.
Jelentősen romlott a diákok állóképessége, aggasztó adatokról számolt be a NETFIT.
2024 szeptemberétől minden diáknak - a versenysportolókat leszámítva - heti öt testnevelés órája van annak ellenére, hogy sok iskolában még mindig nem adottak a feltételek a mindennapos testneveléshez.
Korábbi cikkünkben részletesen írtunk arról, hogy egyes iskolák milyen problémákkal küszködnek azok után, hogy a heti 5 testnevelés órát kötelezővé tették. Akkor több szülő is megosztotta velünk a gyerekeik történeteit.
A fővárosban találni olyan általános iskolát, ahol helyhiány miatt például a felső tagozatos diákok gyakran csak az árnyéktalan udvaron vagy a környező macskaköves utcákon tudtak futni. Egy másik iskolában a szülő beszámolója szerint rossz időben a diákok a tanári és az ebédlő közötti folyosón tornáznak.
Több általános iskoláról is meséltek nekünk, ahol heti 1-2 alkalommal néptáncra, úszásra vagy akár más sporttevékenységre viszik a tanulókat. Mivel ezeket külsős helyeken szervezik, így addig más osztályoknak az intézmény tornatermében tudnak órát tartani.
A felmérések eredményei sem rózsásak
A 2022-es NETFIT felmérés adatai szerint a 12. évfolyamon a fiúk esetében az egészségzónát elérők aránya 19,4 százalékponttal csökkent. A lányok esetében pedig csak minden harmadik tanuló éri el az egészséghez szükséges minimumszintet az állóképesség területén.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
