Jelentősen romlott a diákok állóképessége, aggasztó adatokról számolt be a NETFIT

A pandémia miatt látványos romlás látható az 5-12. osztályos diákok fittségében.

  • Székács Linda

Átlagosan 7 százalékkal romlott a diákok állóképessége - derül ki a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) 2021-es és 2022-es tanévet összegző eredményeiből, amikről az Economx számolt be.

A felmérés során 642 ezer 5-12. osztályos tanuló állóképességét mérték. A NETFIT adatai szerint míg a fiúk esetében a 12. évfolyamra az egészségzónát elérők aránya 19,4 százalékponttal csökkent, addig a lányoknál majdnem a felére, ami azt jelenti, hogy a végzős lányok esetében csak minden harmadik tanuló éri el az egészséghez szükséges minimumszintet az állóképesség területén.

Mivel a pandémia alatta NETFIT-méréseket felfüggesztették, a friss adatok arra mutatnak rá, hogy a 2018/19-es tanévhez képest a tanulók állóképessége látványosan romlott. A legtöbb túlsúlyos diák Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében él, ahol a tanulók 13,9 százakának magas a testtömegindexe, míg a legkevesebb elhízott diák Budapesten van. Nekik 6,3 százalékuk túlsúlyos.

A magas testtömegindexű (BMI) tanulók aránya a pandémia hatására átlagosan 1,5 százalékponttal nőtt, testzsírszázalék-értékek alapján a diákoknak csak 59,1 százaléka került az egészségzónába. Az egészségzónaarány-értékek átlagosan 8,8 százalékponttal csökkentek.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.