A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.
Magyar Péter a Facebook-oldalán jelentette be, hogy Lannert Judit oktatáskutatót jelöli a leendő TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének. A bejelentés után a pártelnök csak vele készített hosszabb, majdnem egyórás interjút, ami érzékelhetően azt mutatja: a miniszteri posztok közül az oktatásügyi tárca vezetőjére voltak a legtöbben kíváncsiak.
„Átérezve a felelősségemet, a felelősségünket, az utóbbi napokban, hetekben rengeteg oktatási szakemberrel, tanárral, pedagógussal beszélgettem” – mondta Magyar Péter a beszélgetés elején, majd hozzátette: a cél egy olyan oktatási rendszer kiépítése, amelyben a gyerekek „boldog és kiegyensúlyozott felnőttek” lehetnek, és amely felismeri a bennük rejlő tehetséget.
Lannert Judit az interjúban azt mondta, a magyar oktatás egyik legsúlyosabb problémája, hogy a gyerekek teljesítményét rendkívül erősen meghatározza a családi háttér. Szerinte nem az elitképzés húzza ki az országot a jelenlegi helyzetből, hanem az, ha az oktatási rendszer az alsóbb társadalmi helyzetű gyerekeket is képes felhúzni.
Minél inkább reziliensebbek a gyerekek, minél kevésbé függ attól a teljesítményük, hogy hova születtek, annál hatékonyabb és eredményesebb lesz az oktatás.
Az oktatáskutató szerint Magyarországon a PISA-mérések kezdete óta rendre azok közé az országok közé tartozunk, ahol a családi háttér a legnagyobb mértékben határozza meg a tanulói teljesítményt. Ez szerinte „bebetonozza a gyerekeket, a családot, a társadalmat”, és akadályozza a társadalmi mobilitást.
Lannert szerint ehhez szemléletváltásra van szükség. Úgy fogalmazott: a hátrányos helyzetű gyerekeket „nem elég szeretni”, hinni is kell abban, hogy többre képesek.
A beszélgetésben többször előkerült a pedagógusok helyzete is. Lannert szerint ahhoz, hogy a tanárok jó munkát tudjanak végezni, nemcsak támogatásra van szükségük, hanem „türelemre, időre, levegőre” is.
Azt mondta, az elmúlt években a szakmai szempontok háttérbe szorultak, ezzel párhuzamosan pedig nőtt a bizalmatlanság a pedagógusokkal szemben. Ezt szerinte a rendszer egyre több kontrollal és méréssel próbálta kezelni.
„A pedagógusértékelési rendszer, ami most megy, teljesen elhibázott dolog” – mondta Lannert, aki szerint az adatokat nem egyéni tanárok értékelésére kellene használni. Úgy látja, a pedagógusokat elsősorban egy autonóm intézményvezetőnek kellene értékelnie, az oktatáspolitikának pedig az intézmények működését kellene vizsgálnia.
Lannert Judit azt mondta, a jelenlegi teljesítményértékelési rendszert ebben a formában megszüntetné. A kompetenciamérésekről úgy beszélt: Magyarországnak korábban volt egy jól működő, nemzetközi szinten is erős rendszere, amely szövegértést, matematikát és természettudományos kompetenciákat mért, de ezt az utóbbi időben „nagyon megbolygatták”.
Szerinte mára túl sok évfolyamon, túl sok területen mérnek, ami „mérési cunamit” indított el az iskolákban. Ennek következménye, hogy a diákok már kevésbé veszik komolyan a teszteket, nem töltik ki megfelelően a háttérkérdőíveket, az adatok pedig egyre kevésbé használhatók.
Én biztos, hogy ezt a teljesítményértékelési rendszert úgy, ahogyan van, megszüntetném, és a kompetenciamérési cunamit is
– mondta.
A leendő gyermek- és oktatásügyi miniszter szerint olyan NAT-ra lenne szükség, amely nem kontrollálni és leszabályozni akarja az iskolákat, hanem inkább elveket és mintákat ad.
„Az iskolák gúzsba kötve táncolnak” – fogalmazott, hozzátéve: nem lehet 21. századi oktatást csinálni úgy, hogy túl sok tantárgyat kell tanítani, miközben a fontos készségekre nincs elég idő.
Szerinte a jelenlegi rendszerben nemcsak az a baj, hogy a gyerekek sok órában tanulnak, hanem az is, hogy túl sokféle tantárgy osztja szét az időt. Példaként említette, hogy matematikára akár több idő is juthatna, de ha közben sok egyéb tantárgyat is kötelező tanítani, akkor erre nincs valódi lehetőség.
A beszélgetésben Magyar Péter is arról beszélt, hogy a magyar oktatásnak meg kell tartania a jó hagyományait, de nyitnia kell a gyakorlatorientáltabb, kreativitásra és kritikai gondolkodásra építő módszerek felé.
A fiatal pedagógusok egy vagy két évig lelkesek, a harmadik évben már belefásulnak – vallja Pócsné Berkesi Zsuzsanna, az Óbudai Gimnázium franciatanára. A HVG-nek adott interjúban a tanárok túlterheltsége mellett az oktatási rendszer hibáiról, a tananyag értelmetlenségéről és arról beszél, miért válhat egyre kevésbé vonzóvá a tanári pálya Magyarországon.
Lannert szerint a magyar oktatásban fontos lenne, hogy a hibázás ne legyen szégyen vagy büntetendő dolog. Úgy fogalmazott: a kreativitás, a problémamegoldás és a kritikai gondolkodás nem működik olyan rendszerben, ahol mindenki fél a hibától.
„Az lenne jó, ha végre lehetne hibázni” – mondta. Hozzátette: ez nemcsak a gyerekekre, hanem a pedagógusokra és akár a miniszterekre is igaz. A hibákat szerinte ki kell javítani, de a rendszernek teret kell adnia a próbálkozásnak és a visszacsatolásnak.
Magyar Péter az interjúban arról beszélt, hogy szerinte „csak olyan tanár tud kritikai gondolkodást tanítani és szabad életre nevelni”, aki maga is szabad. Azt mondta, az elmúlt években az oktatásban elnyomták a kreativitást, a különvéleményeket és a másként gondolkodást. Lannert erre reagálva azt mondta, egy jó szakpolitikának kifejezetten szüksége van a kritikus hangokra. Szerinte a tanármozgalmakban is éppen azok a pedagógusok kerültek előtérbe, akik képesek voltak kritikusan gondolkodni.
Egy jó szakmapolitikának az a halála, ha elfojtja ezeket a hangokat. Elbutítja magát teljesen
– fogalmazott.
Szerinte újra kellene építeni az egyeztetési fórumokat, nyilvánossá kellene tenni a szakmai vitákat, és be kellene csatornázni a tanárok, szülők és diákok véleményét is.
A beszélgetés egyik fontos része volt, hogy Lannert Judit kifejezett kérésére a minisztérium nevében szerepelne a „gyermek” szó is. Az oktatáskutató szerint ugyanis az iskolai hátrányok jelentős része nem az iskolában alakul ki, hanem jóval korábban.
„Az első tíz év, és leginkább az első három év kritikus” – mondta Lannert, aki szerint ebben az időszakban dől el sok olyan készség és kompetencia, amely később meghatározza az iskolai pályafutást.
A beszélgetésben szóba került a kórházban hagyott csecsemők ügye is. Lannert ezt „bűnnek” nevezte, és arról beszélt, hogy a gyerekek útja ma sokszor elveszik a rendszerben: a védőnők, gyerekorvosok, bölcsődék, óvodák, iskolák, fejlesztők és gyógypedagógiai szolgáltatások nem kapcsolódnak össze elég jól.
A fenntartói rendszerről Magyar Péter azt mondta, ahol az önkormányzatoknak van kapacitásuk és igényük az iskolák fenntartására, ott visszakaphatnák az intézményeket. Ugyanakkor szerinte át kell vizsgálni a tankerületi rendszert, a Klebelsberg Központot és a teljes fenntartási modellt is.
Lannert szerint fontos az önkormányzatiság az oktatásban, de szükség van egy középszintű tervezési szintre is, hogy az iskolahálózat hatékonyan működjön. Magyar Péter úgy fogalmazott: „a gyereket nem kell kiönteni a vízzel együtt”, vagyis nem feltétlenül minden intézményi struktúrát kell megszüntetni, hanem a politikai irányítást és a „komisszárkodást” kell kivenni belőle.
Magyar Péter az interjúban nonszensznek nevezte, hogy sok tanár ma „szamizdatként”, fénymásolatokból tanít régi, általa jobbnak tartott tankönyvekből. Azt mondta, vissza kellene adni a pedagógusoknak a szabad tankönyvválasztás lehetőségét.
Lannert szerint végig kell nézni, melyek azok a lépések, amelyeket gyorsan meg lehet tenni, és melyek azok, amelyek hosszabb távú stratégiát igényelnek. Ide sorolta az új NAT-ot, a tananyagcsökkentést és az oktatási stratégia újragondolását is.
A beszélgetésben szóba kerültek a pedagógusokat segítő szakemberek is: pedagógiai asszisztensek, gyógypedagógiai asszisztensek, fejlesztők, iskolapszichológusok és pszichiáterek.
Magyar Péter szerint ma a tanárok sokszor magukra maradnak egy 30 fős osztályban, ahol több sajátos nevelési igényű vagy mentális problémával küzdő gyerek is lehet. Lannert szerint a finn rendszer egyik erőssége éppen az, hogy a tanárnak elsősorban a tanítással kell foglalkoznia, miközben sok szakember segíti a munkáját.
Arról is beszélt, hogy óriási területi különbségek vannak. Lehet, hogy országosan egy adott szakemberből papíron sok van, de ezek nagy része Budapesten dolgozik, miközben egyes térségekben súlyos hiányok vannak.
A mesterséges intelligenciáról Lannert azt mondta, óriási lehetőség, de ugyanekkora veszély is. Szerinte csak akkor válhat előnnyé, ha a diákok rendelkeznek kritikai és kreatív gondolkodással.
Az AI megjelenése azt mutatja, hogy egyre inkább a tanulás folyamatára kell koncentrálni, ami egyben azt is jelenti, hogy érdemes lenne az idegtudományi és agykutatási eredményeket behozni, hogy mégis hogy tanulunk, hogy tanulunk jól.
Magyar Péter szerint az AI és a technológiai változások miatt szakmák tömegei tűnhetnek el vagy alakulhatnak át, miközben új szakmák jönnek létre. Ezért szerinte az oktatásnak nemcsak lexikális tudást kell adnia, hanem fel kell készítenie a gyerekeket az alkalmazkodásra, az önálló gondolkodásra és a kreatív munkavégzésre is.
Az interjúban Magyar Péter és Lannert Judit arról is beszélt, hogy a szakképzés a gyermek- és oktatásügyi minisztériumhoz kerülne. Lannert szerint ez azért fontos, mert az oktatási ágazat mára túlságosan szétesett: külön van az általános képzés, a szakképzés, a felsőoktatás és a felnőttképzés, így az adatokat és folyamatokat sem lehet egységesen látni.
Szerinte a szakképzésben is fontos lenne az alapkompetenciák megerősítése, az innováció, a kreativitás és a valódi pályaorientáció. Magyar Péter ehhez kapcsolódva arról beszélt, hogy mindenkinek szüksége lenne alapvető jogi, gazdasági és pénzügyi ismeretekre, függetlenül attól, hogy valaki asztalos, mérnök vagy tudós lesz.
Az interjú végén röviden szóba került a felsőoktatás is. Magyar Péter szerint versenyképes tudást adó magyar egyetemekre van szükség, de ehhez az alap- és középfokú oktatásnak is jól kell működnie. Lannert azt mondta, a felsőoktatás finanszírozása világszerte nehéz kérdés, és a magyar alapítványi modellt is felül kell majd vizsgálni.
A mindennapos testnevelésről Lannert azt mondta: a mozgás nagyon fontos, de a heti öt testnevelésóra jelenlegi rendszere szerinte nem érte el a célját. Úgy fogalmazott, a gyerekek egészségügyi adatai, például a túlsúlyosság mutatói nem javultak, sőt romlottak.
Magyar Péter ehhez kapcsolódva a közétkeztetés állapotáról is beszélt. Szerinte az egészséges étkezés az oktatáspolitika része kell, hogy legyen, mert már kisgyerekkorban kialakulnak az étkezési szokások. Azt mondta, fontos lenne, hogy több egészséges, helyi és szezonális élelmiszer jusson az iskolákba.
Vonják vissza a pedagógus-továbbképzésről szóló rendeletet, és tegye meg a kormány az első lépéseket a szabad tankönyvválasztás irányába – ilyen azonnali intézkedések állnak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete listájának élén, amelyet a májusban felálló új kormánytól várnak.
Lannert Judit, a neves oktatáskutató lesz az oktatási miniszter a Tisza-kormányban.
Lannert Juditot jelöli a leendő gyermek- és oktatásügyi miniszternek Magyar Péter. Összegyűjtöttük mit kell tudni róla.
Hiába a politikai fordulat és az egyetemi autonómia helyreállításának ígérete, a Közép-európai Egyetem (CEU) nem tervezi campusának visszaköltöztetését Budapestre.
Az egyetem közlése szerint szabályzatsértő módon került ki egy hallgatói gyűlést hirdető plakát április 22-én, ezért azt eltávolították. Az intézmény visszautasítja a retorziókra vonatkozó állításokat, és hangsúlyozza: a hallgatók véleménynyilvánítási szabadsága biztosított.
Elfogadta Magyar Péter felkérését Vitézy Dávid, ő lesz a Tisza-kormány közlekedési és beruházási minisztere. A válságban lévő vasút rendbetételét és egy új KRESZ bevezetését is kilátásba helyezte.
@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
A Magyar Tudományos Akadémia kész visszafogadni a korábban leválasztott kutatóhálózatot, és ezt a szándékot a kutatóintézetek vezetőinek elsöprő többsége támogatja – egyetlen kivétellel. Az MTA megbeszéléseket kezdeményezett a Tisza Párttal is.
A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.
