Lannert Judit oktatáskutató szerint a pedagógusminőséggel összefüggésben van, hogy a PISA-teszten az OECD-átlag alatt van az jól teljesítők aránya.
Lannert Judit oktatáskutató a Qubitnak egy hosszú interjúban elemezte a tavaly, december 5-én bemutatott PISA-eredményeket. A legfontosabb mutatókat Magyarország esetében pedig külön is megvizsgálta.
A szakember szerint a mostani eredmények arra utalnak, hogy Magyarország a közepes fejlettség csapdájában van, ahonnan nehéz átlépni a magasabb jövedelmű országok csoportjába.
"Nincs katasztrófa, ott vagyunk az átlag körül, de innen nem tudunk kitörni, szóval nincs miért hátradőlnünk."
- fejtette ki az oktatáskutató, majd hozzátette, hogy a PISA-teszten az alulteljesítő magyar diákok aránya eléri az OECD-átlagot. Ehhez képest a legjobban teljesítők aránya csak 13 százalék, míg az OECD-átlag 16 százalék. A szakember szerint a kormány hiába hangsúlyozza a tehetséggondozás fontosságát, a valóság az, hogy míg stabilizálódott az alultelhesítők aránya, addig "fölül romlik a helyzet".
Lannert szerint a jelenség hátterében a pedagógusminőség állhat.
"Ha egyre alacsonyabb képességű emberek mennek el tanárnak, akkor egy bizonyos szint felett a korrepetálás vagy magolás erőltetésével már nem lehet továbbfejleszteni a tehetségeket."
- jegyezte meg a szakember, majd megjegyezte, hogy itthon van egy-két "keltető" elitgimnázium, de a tehetséggondozás nagyjából ezzel ki is merül.
Arról nem is beszélve, hogy Magyarországon a diákok teljesítményét más országokhoz képest jobban meghatározza a szülők anyagi helyzete és végzettsége, amit a szegregációs folyamatok csak tovább erősítenek.
A PISA-eredményekkel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
