Vonják vissza a pedagógus-továbbképzésről szóló rendeletet, és tegye meg a kormány az első lépéseket a szabad tankönyvválasztás irányába – ilyen azonnali intézkedések állnak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete listájának élén, amelyet a májusban felálló új kormánytól várnak.
A szakszervezet Magyar Péternek és Tanács Zoltánnak címzett levelében egy prezentációban foglalta össze elvárásait, amelyben öt külön kategóriába sorolták az intézkedéseket a sürgősség és a megvalósítás feltételei alapján.
A PDSZ szerint az első lépés a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének visszavonása kell legyen. Emellett azonnal visszavonnák a pedagógus-továbbképzésről szóló rendeletet is, és megtennék az első lépéseket a szabad tankönyvválasztás irányába.
A listán szerepel továbbá, hogy szűnjön meg a tankerületi központok igazgatóinak joga a pedagógusok kinevezésére és jogviszonyuk megszüntetésére, valamint vonják vissza azt a szabályt, amely kizárja a visszahelyezést pernyerés esetén rendkívüli felmentés után.
A szakszervezet a KEKVA-modell megszüntetését is követeli, valamint azt, hogy minden köznevelésben dolgozó azonos mértékű szabadságot kapjon. Emellett haladéktalan bérrendezést kérnek a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) és egyéb munkakörökben dolgozók számára.
Külön kiemelték, hogy fizessék ki a jubileumi jutalomnak megfelelő összeget azoknak, akik a státusztörvény bevezetése és annak hibás értelmezése miatt estek el ettől a juttatástól.
A PDSZ külön kiemelte azokat az intézkedéseket, amelyek szerintük nem igényelnek többletforrást, mégis alapvető változásokat hozhatnak az oktatási rendszer működésében.
Ezek között szerepel egy önálló oktatási minisztérium létrehozása, valamint a szakszervezetekkel folytatott érdekegyeztetés rendszerének helyreállítása. A szakszervezet módosítaná a sztrájktörvényt is annak érdekében, hogy kiszámítható, törvényes keretek között lehessen munkabeszüntetést szervezni.
A javaslatok között szerepel a Nemzeti Pedagógus Kar megszüntetése, az iskolaérettségre vonatkozó szabályok visszaállítása a korábbi rendszer szerint, valamint a szakszervezetek jogait korlátozó reprezentativitási szabály eltörlése.
Emellett visszavonnák a köznevelési törvény azon rendelkezéseit, amelyek szakmai szervezeteket és civil szervezeteket zárnak ki az intézményekből, valamint a „homofóbtörvény” és a gyülekezési jog korlátozásáról szóló törvény visszavonását is követelik.
A dokumentumban külön blokk foglalkozik a hosszabb távú, jogalkotást igénylő változtatásokkal. Új munka törvénykönyvét és új közoktatási törvényt követelnek, a státusztörvény visszavonásával együtt. A közoktatási törvénynek biztosítania kellene az iskolai közösségek beleszólási jogát.
A szakszervezet szerint vissza kell adni az Alkotmánybíróság jogköreit, és újra lehetővé kell tenni, hogy szervezetek és állampolgárok közvetlenül fordulhassanak hozzá. Emellett új alkotmány megalkotását is szükségesnek tartják, amelyben alapelv lenne, hogy a világnézet és a vallási hovatartozás magánügy.
A javaslatok között szerepel a szakszervezetek független, átlátható finanszírozása, valamint az, hogy a munkáltató kérésre utalja át a tagdíjat a szakszervezetnek. A pedagógusok továbbképzését a munkaidő részévé tennék, és ezért fizetést is biztosítanának. Emellett helyreállítanák az ombudsmani hivatalokat és az önálló Egyenlő Bánásmód Hatóságot.
A forrást igénylő intézkedések között kiemelt helyen szerepel a pedagógusbérek rendezése. A PDSZ azt javasolja, hogy az illetményeket a mindenkori minimálbérhez kössék.
Követelik a státusztörvény eltörlését és minden többletmunka kifizetését, valamint azt, hogy a közoktatásban dolgozók ismét a közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozzanak. A nem pedagógus munkakörök számára külön illetménytáblát hoznának létre, amelynek alapja a garantált bérminimum lenne.
A szakképzést visszaintegrálnák a közoktatásba, az ott dolgozó oktatókat ismét pedagógusnak minősítenék, és rájuk is a közalkalmazotti szabályok vonatkoznának.
Visszaállítanák a korábbi kötelező óraszámokat, és minden ezen felüli munkát – például tanórákat vagy szakértői vélemények írását – rendkívüli munkaidőként tartanának nyilván és fizetnének ki.
A szakszervezet megszüntetné a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert, az intézményfenntartást legfeljebb járási szintre vinné le, és felülvizsgálná a szakképzés centralizált rendszerét is. Emellett azonnali lépéseket sürgetnek a lakhatási szegénység felszámolására.
A szakszervezet szerint több olyan kérdés is van, amely sürgős, de széles körű szakmai és szakszervezeti egyeztetést igényel. Felülvizsgálnák és átalakítanák a pedagógus-előmeneteli rendszert, megszüntetnék a jelenlegi minősítési és tanfelügyeleti rendszert, valamint visszavonnák a Nemzeti Alaptanterv legutóbbi változatát. Bevezetnék a szabad tankönyvválasztást, valódi integrációt teremtenének a közoktatásban több szakember bevonásával, és csökkentenék az óvodai és iskolai csoportlétszámokat.
A javaslatok között szerepel az intézményi autonómia visszaállítása a köz- és felsőoktatásban, az alapítványi egyetemek visszavétele állami fenntartásba, valamint a felsőoktatásban tanulók arányának növelése.
A pedagógiai szakszolgálatoknál biztosítanák a szakvizsga megszerzésének forrásait, kötelezővé tennék a végzettségek elismerését a besorolásnál, és visszaállítanák a tankötelezettség korhatárát 18 évre. A lista végén az is szerepel, hogy ne legyen külön „elit” pedagógusképzés, és a Ludovika ne folytasson tanárképzést.
Szabad tankönyvválasztást, új Nemzeti Alaptantervet és valódi egyeztetést sürget Totyik Tamás, aki szerint az oktatási rendszer problémái egymásra épülnek, és egyfajta „pillangóhatásként” erősítik fel a társadalmi különbségeket. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, az új kormánynak egyszerre kellene gyors lépéseket tennie és hosszú távú reformokba kezdenie.
