A PDSZ szerint nagyon sokan sztrájkoltak volna ma – fotók

A múlt heti sikertelen bértárgyalások után hirdetett sztrájkot a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, ám később azt közölték, hogy a kormány minden eszközzel igyekszik megakadályozni a sztrájkot, Maruzsa Zoltán és a Belügyminisztérium bírósághoz fordul. A szakszervezet azonban úgy döntött, ennek ellenére sem maradnak láthatatlanok.

Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy az eredménytelen egyeztetések után egyértelművé vált, hogy a köznevelésben dolgozó, NOKS- és egyéb munkavállalók béremelésére jelenleg nincs forrás, és arra sem kaptak ígéretet, hogy ez a közeljövőben változna. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ezért kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett.

Nem sokkal később jött a hír, hogy Maruzsa Zoltán és a Belügyminisztérium bírósághoz fordul, majd Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője közölte, hogy elmarad a sztrájk. Hozzátette, hogy a kormány fél az összefogás erejétől.

Gulyás Gergely szerint a PDSZ-en csak mosolyogni kellene, de a nevelést-oktatást segítők béremelése indokolt.

„Most sztrájkoltam volna”

A PDSZ nem hagyta annyiban a helyzetet: a sztrájk elmaradt, arra kértek mindenki, aki részt vett volna a kétórás munkabeszüntetésen, tegyen ki egy fotót fekete szívvel és „Most sztrájkoltam volna” felirattal.

„A kormány célja a sztrájk ellehetetlenítésével az, hogy láthatatlanságban tartsa a problémát: milyen méltatlan bérekkel honorálja a munkátokat. De épp ezzel érték el az ellenkezőjét: most még nagyobb visszhangot kap a bérrendezés követelése. Nem maradunk láthatatlanok” – írták a felhíváshoz. Reggel pedig nekiálltak kiposztolni a rengeteg képet, ami beérkezett hozzájuk, és kijelentették, hogy nagyon sokan sztrájkoltak volna.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.