Gulyás Gergely szerint a PDSZ-en csak mosolyogni kellene, de a nevelést-oktatást segítők béremelése indokolt

A kormányinfón Gulyás Gergely elismerte: a nevelést-oktatást segítő dolgozók bére alacsony, és a béremelés indokolt, ugyanakkor a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét jelentéktelennek nevezte, és úgy fogalmazott, „mosolyogjunk egyet” rajtuk.

A tegnapi kormányinfón Gulyás Gergely kifejtette a véleményét a NOKS-dolgozók bérével és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével kapcsolatban is.

A miniszter elismerte, hogy a nevelést-oktatást segítő dolgozók bére „valóban alacsony”, és további emelésre van szükség. Mint fogalmazott, bár idén 7 és 11 százalék közötti béremelés történt, „nagyobb lépéseket kell tenni” a jövőben.

Ugyanakkor élesen bírálta a PDSZ-t: „A PDSZ egy olyan tanári szakszervezet, aminek érdemi tanári tagsága nincsen. A tanárok 3 százaléka biztos nem tagja a PDSZ-nek, ebből látszik, hogy mennyire jelentéktelen.”

Gulyás szerint a szervezet politikai akciókban érdekelt, és egy olyan sztrájkot hirdetett meg, amely jogellenes, mivel nem tartja be az előírt határidőket.

A miniszter emellett azt állította: a PDSZ korábban megpróbálta megakadályozni a pedagógus-béremelést azzal, hogy akadályozta a megállapodást az Európai Unió-val. Hozzátette, a béremelések költségeinek egy részét – mintegy 11 százalékát – uniós források fedezik.

PDSZ: a kormány minden eszközzel próbálja megakadályozni a sztrájkot

A PDSZ levélben kérte számon a miniszter állításait

Nagy Erzsébet, a PDSZ Országos Választmánya képviseletében több ponton is visszautasította a miniszter állításait. Hangsúlyozta:

Előrelépésként értékeljük azt, hogy végre egyértelműen kimondta: a nevelést-oktatást segítő dolgozók esetében további béremelés szükséges.

Hozzátette, hogy korábban a kormányzati kommunikáció következetesen azt sugallta, hogy a jelenlegi bérezés megfelelő, és a munkaerő ellátottság ezt igazolja.

A szakszervezet határozottan cáfolta, hogy akadályozták volna a pedagógusbérek emelését vagy az uniós megállapodást. Álláspontjuk szerint éppen a szakszervezeti fellépések és a pedagógusok kiállása járult hozzá ahhoz, hogy az EU célzott forrásokat biztosítson a béremelésekre.

A szervezet szerint az uniós fórumok felé tett jelzések nem „feljelentések”, hanem kötelezettségek, amelyek célja a kormány által vállalt feltételek betartásának ellenőrzése.

A PDSZ visszautasította a társadalmi támogatottságára vonatkozó kritikákat is. A levél szerint a tagsági számok alakulását jelentősen befolyásolta a tagdíjlevonás rendszerének megszüntetése, ami megnehezítette a szakszervezetek működését.

A sztrájkkal kapcsolatban a szervezet nem tért ki részletesen a jogszerűségi vitára, ugyanakkor korábbi álláspontját megerősítve hangsúlyozta: a sztrájkjog korlátozása nem csökkenti, hanem növeli a feszültségeket az oktatási rendszerben.

„Tudatos hangulatkeltés és hiteltelenítési kísérlet”

A levél külön kitér arra is, hogy a szakszervezet politikai motivációkkal való összekapcsolása szerintük tudatos hiteltelenítési kísérlet. A PDSZ úgy véli, ez ellentétes a demokratikus érdekegyeztetés alapelveivel. Nagy Erzsébet így fogalmazott:

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és általában a szakszervezetek politikai motivációkkal való összekapcsolása tudatos hangulatkeltés, amelynek célja a szervezet hiteltelenítése, valamint a tagságtól és a potenciális tagságtól való elszigetelése. Ez a kommunikációs stratégia nyilvánvalóan arra irányul, hogy gyengítse azokat az érdekképviseleteket, amelyek ténylegesen képesek fellépni a munkavállalók érdekében, és kritikát fogalmaznak meg a kormány köznevelési politikájával szemben.

A szervezet végül ismét felszólította a kormányt, hogy kezdjen érdemi tárgyalásokat, és dolgozzon ki differenciált bérrendezési modellt a nevelést-oktatást segítő dolgozók számára, hangsúlyozva: ennek költsége a költségvetés mintegy 0,3 százalékát tenné ki.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.