A kormányinfón Gulyás Gergely elismerte: a nevelést-oktatást segítő dolgozók bére alacsony, és a béremelés indokolt, ugyanakkor a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét jelentéktelennek nevezte, és úgy fogalmazott, „mosolyogjunk egyet” rajtuk.
A tegnapi kormányinfón Gulyás Gergely kifejtette a véleményét a NOKS-dolgozók bérével és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével kapcsolatban is.
A miniszter elismerte, hogy a nevelést-oktatást segítő dolgozók bére „valóban alacsony”, és további emelésre van szükség. Mint fogalmazott, bár idén 7 és 11 százalék közötti béremelés történt, „nagyobb lépéseket kell tenni” a jövőben.
Ugyanakkor élesen bírálta a PDSZ-t: „A PDSZ egy olyan tanári szakszervezet, aminek érdemi tanári tagsága nincsen. A tanárok 3 százaléka biztos nem tagja a PDSZ-nek, ebből látszik, hogy mennyire jelentéktelen.”
Gulyás szerint a szervezet politikai akciókban érdekelt, és egy olyan sztrájkot hirdetett meg, amely jogellenes, mivel nem tartja be az előírt határidőket.
A miniszter emellett azt állította: a PDSZ korábban megpróbálta megakadályozni a pedagógus-béremelést azzal, hogy akadályozta a megállapodást az Európai Unió-val. Hozzátette, a béremelések költségeinek egy részét – mintegy 11 százalékát – uniós források fedezik.
PDSZ: a kormány minden eszközzel próbálja megakadályozni a sztrájkot
Nagy Erzsébet, a PDSZ Országos Választmánya képviseletében több ponton is visszautasította a miniszter állításait. Hangsúlyozta:
Előrelépésként értékeljük azt, hogy végre egyértelműen kimondta: a nevelést-oktatást segítő dolgozók esetében további béremelés szükséges.
Hozzátette, hogy korábban a kormányzati kommunikáció következetesen azt sugallta, hogy a jelenlegi bérezés megfelelő, és a munkaerő ellátottság ezt igazolja.
A szakszervezet határozottan cáfolta, hogy akadályozták volna a pedagógusbérek emelését vagy az uniós megállapodást. Álláspontjuk szerint éppen a szakszervezeti fellépések és a pedagógusok kiállása járult hozzá ahhoz, hogy az EU célzott forrásokat biztosítson a béremelésekre.
A szervezet szerint az uniós fórumok felé tett jelzések nem „feljelentések”, hanem kötelezettségek, amelyek célja a kormány által vállalt feltételek betartásának ellenőrzése.
A PDSZ visszautasította a társadalmi támogatottságára vonatkozó kritikákat is. A levél szerint a tagsági számok alakulását jelentősen befolyásolta a tagdíjlevonás rendszerének megszüntetése, ami megnehezítette a szakszervezetek működését.
A sztrájkkal kapcsolatban a szervezet nem tért ki részletesen a jogszerűségi vitára, ugyanakkor korábbi álláspontját megerősítve hangsúlyozta: a sztrájkjog korlátozása nem csökkenti, hanem növeli a feszültségeket az oktatási rendszerben.
A levél külön kitér arra is, hogy a szakszervezet politikai motivációkkal való összekapcsolása szerintük tudatos hiteltelenítési kísérlet. A PDSZ úgy véli, ez ellentétes a demokratikus érdekegyeztetés alapelveivel. Nagy Erzsébet így fogalmazott:
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és általában a szakszervezetek politikai motivációkkal való összekapcsolása tudatos hangulatkeltés, amelynek célja a szervezet hiteltelenítése, valamint a tagságtól és a potenciális tagságtól való elszigetelése. Ez a kommunikációs stratégia nyilvánvalóan arra irányul, hogy gyengítse azokat az érdekképviseleteket, amelyek ténylegesen képesek fellépni a munkavállalók érdekében, és kritikát fogalmaznak meg a kormány köznevelési politikájával szemben.
A szervezet végül ismét felszólította a kormányt, hogy kezdjen érdemi tárgyalásokat, és dolgozzon ki differenciált bérrendezési modellt a nevelést-oktatást segítő dolgozók számára, hangsúlyozva: ennek költsége a költségvetés mintegy 0,3 százalékát tenné ki.
Csütörtök délután közölte a PDSZ, hogy a kormány minden eszközzel igyekszik megakadályozni a sztrájkot, Maruzsa Zoltán és a Belügyminisztérium bírósághoz fordul. A sztrájk végül tényleg elmarad, Nagy Erzsébet szerint a kormány fél az összefogás erejétől.
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A nappali képzésekhez hasonlóan a levelező munkarendű pszichológia alapszakokra sem volt könnyű bekerülni: az önköltséges helyekre több intézményben is 460 pont feletti eredmény kellett. Bár országszerte csak néhány egyetem indít ilyen képzést, a ponthatárok idén is rendkívül magasan alakultak.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
