A kormányinfón Gulyás Gergely elismerte: a nevelést-oktatást segítő dolgozók bére alacsony, és a béremelés indokolt, ugyanakkor a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét jelentéktelennek nevezte, és úgy fogalmazott, „mosolyogjunk egyet” rajtuk.
A tegnapi kormányinfón Gulyás Gergely kifejtette a véleményét a NOKS-dolgozók bérével és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével kapcsolatban is.
A miniszter elismerte, hogy a nevelést-oktatást segítő dolgozók bére „valóban alacsony”, és további emelésre van szükség. Mint fogalmazott, bár idén 7 és 11 százalék közötti béremelés történt, „nagyobb lépéseket kell tenni” a jövőben.
Ugyanakkor élesen bírálta a PDSZ-t: „A PDSZ egy olyan tanári szakszervezet, aminek érdemi tanári tagsága nincsen. A tanárok 3 százaléka biztos nem tagja a PDSZ-nek, ebből látszik, hogy mennyire jelentéktelen.”
Gulyás szerint a szervezet politikai akciókban érdekelt, és egy olyan sztrájkot hirdetett meg, amely jogellenes, mivel nem tartja be az előírt határidőket.
A miniszter emellett azt állította: a PDSZ korábban megpróbálta megakadályozni a pedagógus-béremelést azzal, hogy akadályozta a megállapodást az Európai Unió-val. Hozzátette, a béremelések költségeinek egy részét – mintegy 11 százalékát – uniós források fedezik.
PDSZ: a kormány minden eszközzel próbálja megakadályozni a sztrájkot
Nagy Erzsébet, a PDSZ Országos Választmánya képviseletében több ponton is visszautasította a miniszter állításait. Hangsúlyozta:
Előrelépésként értékeljük azt, hogy végre egyértelműen kimondta: a nevelést-oktatást segítő dolgozók esetében további béremelés szükséges.
Hozzátette, hogy korábban a kormányzati kommunikáció következetesen azt sugallta, hogy a jelenlegi bérezés megfelelő, és a munkaerő ellátottság ezt igazolja.
A szakszervezet határozottan cáfolta, hogy akadályozták volna a pedagógusbérek emelését vagy az uniós megállapodást. Álláspontjuk szerint éppen a szakszervezeti fellépések és a pedagógusok kiállása járult hozzá ahhoz, hogy az EU célzott forrásokat biztosítson a béremelésekre.
A szervezet szerint az uniós fórumok felé tett jelzések nem „feljelentések”, hanem kötelezettségek, amelyek célja a kormány által vállalt feltételek betartásának ellenőrzése.
A PDSZ visszautasította a társadalmi támogatottságára vonatkozó kritikákat is. A levél szerint a tagsági számok alakulását jelentősen befolyásolta a tagdíjlevonás rendszerének megszüntetése, ami megnehezítette a szakszervezetek működését.
A sztrájkkal kapcsolatban a szervezet nem tért ki részletesen a jogszerűségi vitára, ugyanakkor korábbi álláspontját megerősítve hangsúlyozta: a sztrájkjog korlátozása nem csökkenti, hanem növeli a feszültségeket az oktatási rendszerben.
A levél külön kitér arra is, hogy a szakszervezet politikai motivációkkal való összekapcsolása szerintük tudatos hiteltelenítési kísérlet. A PDSZ úgy véli, ez ellentétes a demokratikus érdekegyeztetés alapelveivel. Nagy Erzsébet így fogalmazott:
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és általában a szakszervezetek politikai motivációkkal való összekapcsolása tudatos hangulatkeltés, amelynek célja a szervezet hiteltelenítése, valamint a tagságtól és a potenciális tagságtól való elszigetelése. Ez a kommunikációs stratégia nyilvánvalóan arra irányul, hogy gyengítse azokat az érdekképviseleteket, amelyek ténylegesen képesek fellépni a munkavállalók érdekében, és kritikát fogalmaznak meg a kormány köznevelési politikájával szemben.
A szervezet végül ismét felszólította a kormányt, hogy kezdjen érdemi tárgyalásokat, és dolgozzon ki differenciált bérrendezési modellt a nevelést-oktatást segítő dolgozók számára, hangsúlyozva: ennek költsége a költségvetés mintegy 0,3 százalékát tenné ki.
Csütörtök délután közölte a PDSZ, hogy a kormány minden eszközzel igyekszik megakadályozni a sztrájkot, Maruzsa Zoltán és a Belügyminisztérium bírósághoz fordul. A sztrájk végül tényleg elmarad, Nagy Erzsébet szerint a kormány fél az összefogás erejétől.
Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.
Bár az eredeti tervek szerint október 15-én már új elnök állt volna a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) élére, egyelőre ideiglenes vezető látja el az elnöki feladatokat.
Rázsi Botond Miklós szerint az új elnököt november helyett jövőre választhatják meg.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
