A kormányinfón Gulyás Gergely elismerte: a nevelést-oktatást segítő dolgozók bére alacsony, és a béremelés indokolt, ugyanakkor a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét jelentéktelennek nevezte, és úgy fogalmazott, „mosolyogjunk egyet” rajtuk.
A tegnapi kormányinfón Gulyás Gergely kifejtette a véleményét a NOKS-dolgozók bérével és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével kapcsolatban is.
A miniszter elismerte, hogy a nevelést-oktatást segítő dolgozók bére „valóban alacsony”, és további emelésre van szükség. Mint fogalmazott, bár idén 7 és 11 százalék közötti béremelés történt, „nagyobb lépéseket kell tenni” a jövőben.
Ugyanakkor élesen bírálta a PDSZ-t: „A PDSZ egy olyan tanári szakszervezet, aminek érdemi tanári tagsága nincsen. A tanárok 3 százaléka biztos nem tagja a PDSZ-nek, ebből látszik, hogy mennyire jelentéktelen.”
Gulyás szerint a szervezet politikai akciókban érdekelt, és egy olyan sztrájkot hirdetett meg, amely jogellenes, mivel nem tartja be az előírt határidőket.
A miniszter emellett azt állította: a PDSZ korábban megpróbálta megakadályozni a pedagógus-béremelést azzal, hogy akadályozta a megállapodást az Európai Unió-val. Hozzátette, a béremelések költségeinek egy részét – mintegy 11 százalékát – uniós források fedezik.
PDSZ: a kormány minden eszközzel próbálja megakadályozni a sztrájkot
Nagy Erzsébet, a PDSZ Országos Választmánya képviseletében több ponton is visszautasította a miniszter állításait. Hangsúlyozta:
Előrelépésként értékeljük azt, hogy végre egyértelműen kimondta: a nevelést-oktatást segítő dolgozók esetében további béremelés szükséges.
Hozzátette, hogy korábban a kormányzati kommunikáció következetesen azt sugallta, hogy a jelenlegi bérezés megfelelő, és a munkaerő ellátottság ezt igazolja.
A szakszervezet határozottan cáfolta, hogy akadályozták volna a pedagógusbérek emelését vagy az uniós megállapodást. Álláspontjuk szerint éppen a szakszervezeti fellépések és a pedagógusok kiállása járult hozzá ahhoz, hogy az EU célzott forrásokat biztosítson a béremelésekre.
A szervezet szerint az uniós fórumok felé tett jelzések nem „feljelentések”, hanem kötelezettségek, amelyek célja a kormány által vállalt feltételek betartásának ellenőrzése.
A PDSZ visszautasította a társadalmi támogatottságára vonatkozó kritikákat is. A levél szerint a tagsági számok alakulását jelentősen befolyásolta a tagdíjlevonás rendszerének megszüntetése, ami megnehezítette a szakszervezetek működését.
A sztrájkkal kapcsolatban a szervezet nem tért ki részletesen a jogszerűségi vitára, ugyanakkor korábbi álláspontját megerősítve hangsúlyozta: a sztrájkjog korlátozása nem csökkenti, hanem növeli a feszültségeket az oktatási rendszerben.
A levél külön kitér arra is, hogy a szakszervezet politikai motivációkkal való összekapcsolása szerintük tudatos hiteltelenítési kísérlet. A PDSZ úgy véli, ez ellentétes a demokratikus érdekegyeztetés alapelveivel. Nagy Erzsébet így fogalmazott:
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és általában a szakszervezetek politikai motivációkkal való összekapcsolása tudatos hangulatkeltés, amelynek célja a szervezet hiteltelenítése, valamint a tagságtól és a potenciális tagságtól való elszigetelése. Ez a kommunikációs stratégia nyilvánvalóan arra irányul, hogy gyengítse azokat az érdekképviseleteket, amelyek ténylegesen képesek fellépni a munkavállalók érdekében, és kritikát fogalmaznak meg a kormány köznevelési politikájával szemben.
A szervezet végül ismét felszólította a kormányt, hogy kezdjen érdemi tárgyalásokat, és dolgozzon ki differenciált bérrendezési modellt a nevelést-oktatást segítő dolgozók számára, hangsúlyozva: ennek költsége a költségvetés mintegy 0,3 százalékát tenné ki.
Csütörtök délután közölte a PDSZ, hogy a kormány minden eszközzel igyekszik megakadályozni a sztrájkot, Maruzsa Zoltán és a Belügyminisztérium bírósághoz fordul. A sztrájk végül tényleg elmarad, Nagy Erzsébet szerint a kormány fél az összefogás erejétől.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
