NOKS-dolgozó: nettó havi 18 ezer forinttal változik a bérünk
Megalázó fizetés, rengeteg munka, különbség a diplomák között – egy elkeseredett NOKS-dolgozó küldött olvasói levelet az Eduline-nak, amelyet teljes egészében közlünk.
Fekete szív a kézre rajzolva, a ruhán, a betegszoba ablakán és az ovis csoportszoba mellett – egyre többen hívják fel a figyelmet a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók alacsony fizetésére.
A Pedagógusok Demokratikus Szövetsége (PDSZ) közösségi oldalán rengeteg olyan képet, videót osztott meg, amelyben pedagógusok, NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók viselnek fekete szívet.
A fekete szíves felhívást a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azután indította el, hogy a NOKS- és egyéb dolgozók bérrendezéséről tárgyaltak a kormánnyal kedden, eddig sikertelenül. Hiába kerülne a központi költségvetés csupán három ezrelékébe a nevelést és oktatást segítők béremelése, Maruzsa Zoltán szerint az államtitkárság egyelőre nem tud forrást biztosítani rá.
Megalázó fizetés, rengeteg munka, különbség a diplomák között – egy elkeseredett NOKS-dolgozó küldött olvasói levelet az Eduline-nak, amelyet teljes egészében közlünk.
„A fekete szív azt jelenti, hogy a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók bérrendezésére van szükség! Több tízezer dolgozó tartja működésben az iskolákat nap mint nap, mégis sokan közülük a bérminimum körül keresnek, holott élhető bérezésükhöz csupán a költségvetés három ezreléke kellene” – olvasható a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) közösségi oldalán.
A sztrájktárgyalások március 24-én, kedden délután folytatódnak.
Hiába kerülne a központi költségvetés csupán három ezrelékébe a nevelést és oktatást segítők béremelése, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete arról számolt be a Maruzsa Zoltánnal folytatott tárgyalás után, hogy az államtitkárság egyelőre nem tud forrást biztosítani rá.
Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.
Bár az eredeti tervek szerint október 15-én már új elnök állt volna a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) élére, egyelőre ideiglenes vezető látja el az elnöki feladatokat.
Rázsi Botond Miklós szerint az új elnököt november helyett jövőre választhatják meg.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).