Hiába kerülne a központi költségvetés csupán három ezrelékébe a nevelést és oktatást segítők béremelése, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete arról számolt be a Maruzsa Zoltánnal folytatott tárgyalás után, hogy az államtitkárság egyelőre nem tud forrást biztosítani rá.
Ma délelőtt számoltunk be arról, hogy a szakszervezet azt szeretné elérni, hogy a felsőfokú végzettségű, nem pedagógus munkakörben dolgozók bére elérje a Pedagógus I. kategória alsó határát, a bruttó 718 ezer forintot, és hogy a többiek esetében is jelentős, akár 40 százalékos emelés valósuljon meg. A PDSZ már akkor is hangsúlyozta: ez a központi költségvetés mindössze három ezrelékébe kerülne, és igazából politikai döntés kérdése, hogy megadják-e.
A mostani egyeztetésen azonban egyelőre nem született áttörés.
A tárgyalás után Nagy Erzsébet és Révész Barnabás élő bejelentkezésben számolt be a fejleményekről. Mint mondták, az első fordulótól nem is vártak végleges megállapodást.
„Ez az első forduló volt, amitől nagyon sok mindent nyilvánvalóan nem lehet várni” – fogalmaztak.
A megbeszélésen elsősorban a korábban elküldött javaslat pontosítása történt meg:
tisztázták például, hogy a béremelést 2024-ig visszamenőlegesen kérik, és részletesen bemutatták a számításokat is. A hangulatot összességében pozitívnak értékelték:
„nem láttuk azt, hogy olyan rettentő nagy csodálkozás vagy elutasítás lett volna”
Sőt, szerintük a kormány képviselői viszonylag együttműködően álltak hozzá a követelésekhez.
Volt azonban olyan pont, ahol egyértelműen megmutatkozott a feszültség. A PDSZ szerint a szabadságok rendszere továbbra is vitás kérdés.
A szakszervezet azt kifogásolja, hogy ugyanazon a munkahelyen:
egyes dolgozók akár 50 nap alapszabadságot kapnak,
míg mások legfeljebb 35 napot.
A kormány álláspontja szerint viszont bizonyos munkakörökben – például technikai dolgozóknál – a szünetek idején is szükség lehet munkavégzésre. A PDSZ ezt igazságtalannak tartja, és szerintük ez még mindenképpen egy átgondolandó kérdés.
A legfontosabb kérdés, a béremelés azonban már más megítélés alá esett. A szakszervezet beszámolója szerint amikor szóba került a követelések költségvonzata, az államtitkár jelezte:
„erre nem igazán lesz fedezet”
A PDSZ ugyan felajánlotta, hogy segít forrást találni, de úgy érzékelték, erre nincs nyitottság.
„Itt már látszódik, hogy politikai akarat lenne ahhoz szükséges, hogy ezt az emelést meg tudják adni” – tette hozzá Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának elnöke.
Ez összecseng azzal, amit már a tárgyalás előtt is hangsúlyoztak: szerintük a szükséges összeg a költségvetésben nem jelentene valódi akadályt, inkább döntés kérdése.
A felek a jövő héten kedden folytatják az egyeztetést, amikor a kormány részletesen reagál a PDSZ javaslataira. A szakszervezet ugyanakkor egyértelművé tette: ha nem sikerül megállapodni, készek további lépésekre.
Miközben a pedagógusok fizetése várhatóan ismét emelkedik januárban, a nevelést és oktatást közvetlenül segítők bérei továbbra is elképesztően alacsonyak. Ráadásul a jövő év sem ígér túl sok jót számukra, hiszen a kormány továbbra sem tartja szükségesnek a rendszergazdák, titkárok, pedagógiai asszisztensek béremelését.
Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
Az oktatási miniszter a következő napokban jelenti be az államtitkárait.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Kereki Judit közgazdász és gyógypedagógus évek óta a kora gyermekkori intervenció és a gyermekfejlesztés egyik meghatározó szakértője Magyarországon. Szerinte a korai szűrésnek kiemelt preventív szerepe van.
„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.
