Hiába kerülne a központi költségvetés csupán három ezrelékébe a nevelést és oktatást segítők béremelése, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete arról számolt be a Maruzsa Zoltánnal folytatott tárgyalás után, hogy az államtitkárság egyelőre nem tud forrást biztosítani rá.
Ma délelőtt számoltunk be arról, hogy a szakszervezet azt szeretné elérni, hogy a felsőfokú végzettségű, nem pedagógus munkakörben dolgozók bére elérje a Pedagógus I. kategória alsó határát, a bruttó 718 ezer forintot, és hogy a többiek esetében is jelentős, akár 40 százalékos emelés valósuljon meg. A PDSZ már akkor is hangsúlyozta: ez a központi költségvetés mindössze három ezrelékébe kerülne, és igazából politikai döntés kérdése, hogy megadják-e.
A mostani egyeztetésen azonban egyelőre nem született áttörés.
A tárgyalás után Nagy Erzsébet és Révész Barnabás élő bejelentkezésben számolt be a fejleményekről. Mint mondták, az első fordulótól nem is vártak végleges megállapodást.
„Ez az első forduló volt, amitől nagyon sok mindent nyilvánvalóan nem lehet várni” – fogalmaztak.
A megbeszélésen elsősorban a korábban elküldött javaslat pontosítása történt meg:
tisztázták például, hogy a béremelést 2024-ig visszamenőlegesen kérik, és részletesen bemutatták a számításokat is. A hangulatot összességében pozitívnak értékelték:
„nem láttuk azt, hogy olyan rettentő nagy csodálkozás vagy elutasítás lett volna”
Sőt, szerintük a kormány képviselői viszonylag együttműködően álltak hozzá a követelésekhez.
Volt azonban olyan pont, ahol egyértelműen megmutatkozott a feszültség. A PDSZ szerint a szabadságok rendszere továbbra is vitás kérdés.
A szakszervezet azt kifogásolja, hogy ugyanazon a munkahelyen:
A kormány álláspontja szerint viszont bizonyos munkakörökben – például technikai dolgozóknál – a szünetek idején is szükség lehet munkavégzésre. A PDSZ ezt igazságtalannak tartja, és szerintük ez még mindenképpen egy átgondolandó kérdés.
A legfontosabb kérdés, a béremelés azonban már más megítélés alá esett. A szakszervezet beszámolója szerint amikor szóba került a követelések költségvonzata, az államtitkár jelezte:
„erre nem igazán lesz fedezet”
A PDSZ ugyan felajánlotta, hogy segít forrást találni, de úgy érzékelték, erre nincs nyitottság.
„Itt már látszódik, hogy politikai akarat lenne ahhoz szükséges, hogy ezt az emelést meg tudják adni” – tette hozzá Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának elnöke.
Ez összecseng azzal, amit már a tárgyalás előtt is hangsúlyoztak: szerintük a szükséges összeg a költségvetésben nem jelentene valódi akadályt, inkább döntés kérdése.
A felek a jövő héten kedden folytatják az egyeztetést, amikor a kormány részletesen reagál a PDSZ javaslataira. A szakszervezet ugyanakkor egyértelművé tette: ha nem sikerül megállapodni, készek további lépésekre.
Miközben a pedagógusok fizetése várhatóan ismét emelkedik januárban, a nevelést és oktatást közvetlenül segítők bérei továbbra is elképesztően alacsonyak. Ráadásul a jövő év sem ígér túl sok jót számukra, hiszen a kormány továbbra sem tartja szükségesnek a rendszergazdák, titkárok, pedagógiai asszisztensek béremelését.
Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.
Bár az eredeti tervek szerint október 15-én már új elnök állt volna a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) élére, egyelőre ideiglenes vezető látja el az elnöki feladatokat.
Rázsi Botond Miklós szerint az új elnököt november helyett jövőre választhatják meg.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
