Hiába kerülne a központi költségvetés csupán három ezrelékébe a nevelést és oktatást segítők béremelése, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete arról számolt be a Maruzsa Zoltánnal folytatott tárgyalás után, hogy az államtitkárság egyelőre nem tud forrást biztosítani rá.
Ma délelőtt számoltunk be arról, hogy a szakszervezet azt szeretné elérni, hogy a felsőfokú végzettségű, nem pedagógus munkakörben dolgozók bére elérje a Pedagógus I. kategória alsó határát, a bruttó 718 ezer forintot, és hogy a többiek esetében is jelentős, akár 40 százalékos emelés valósuljon meg. A PDSZ már akkor is hangsúlyozta: ez a központi költségvetés mindössze három ezrelékébe kerülne, és igazából politikai döntés kérdése, hogy megadják-e.
A mostani egyeztetésen azonban egyelőre nem született áttörés.
A tárgyalás után Nagy Erzsébet és Révész Barnabás élő bejelentkezésben számolt be a fejleményekről. Mint mondták, az első fordulótól nem is vártak végleges megállapodást.
„Ez az első forduló volt, amitől nagyon sok mindent nyilvánvalóan nem lehet várni” – fogalmaztak.
A megbeszélésen elsősorban a korábban elküldött javaslat pontosítása történt meg:
tisztázták például, hogy a béremelést 2024-ig visszamenőlegesen kérik, és részletesen bemutatták a számításokat is. A hangulatot összességében pozitívnak értékelték:
„nem láttuk azt, hogy olyan rettentő nagy csodálkozás vagy elutasítás lett volna”
Sőt, szerintük a kormány képviselői viszonylag együttműködően álltak hozzá a követelésekhez.
Volt azonban olyan pont, ahol egyértelműen megmutatkozott a feszültség. A PDSZ szerint a szabadságok rendszere továbbra is vitás kérdés.
A szakszervezet azt kifogásolja, hogy ugyanazon a munkahelyen:
egyes dolgozók akár 50 nap alapszabadságot kapnak,
míg mások legfeljebb 35 napot.
A kormány álláspontja szerint viszont bizonyos munkakörökben – például technikai dolgozóknál – a szünetek idején is szükség lehet munkavégzésre. A PDSZ ezt igazságtalannak tartja, és szerintük ez még mindenképpen egy átgondolandó kérdés.
A legfontosabb kérdés, a béremelés azonban már más megítélés alá esett. A szakszervezet beszámolója szerint amikor szóba került a követelések költségvonzata, az államtitkár jelezte:
„erre nem igazán lesz fedezet”
A PDSZ ugyan felajánlotta, hogy segít forrást találni, de úgy érzékelték, erre nincs nyitottság.
„Itt már látszódik, hogy politikai akarat lenne ahhoz szükséges, hogy ezt az emelést meg tudják adni” – tette hozzá Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának elnöke.
Ez összecseng azzal, amit már a tárgyalás előtt is hangsúlyoztak: szerintük a szükséges összeg a költségvetésben nem jelentene valódi akadályt, inkább döntés kérdése.
A felek a jövő héten kedden folytatják az egyeztetést, amikor a kormány részletesen reagál a PDSZ javaslataira. A szakszervezet ugyanakkor egyértelművé tette: ha nem sikerül megállapodni, készek további lépésekre.
Miközben a pedagógusok fizetése várhatóan ismét emelkedik januárban, a nevelést és oktatást közvetlenül segítők bérei továbbra is elképesztően alacsonyak. Ráadásul a jövő év sem ígér túl sok jót számukra, hiszen a kormány továbbra sem tartja szükségesnek a rendszergazdák, titkárok, pedagógiai asszisztensek béremelését.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A tervek szerint a tárca munkatársai országszerte személyesen keresik fel az iskolákat, hogy közvetlenül ismerjék meg az iskolák mindennapi működését és a helyi problémákat.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Aki tartósan beteg gyereket nevel, pontosan tudja, hogy az igazi teher nem az iskolakezdéskor jelentkezik, hanem az év minden egyes napján. Vélemény.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
