Mint ismert, az eredménytelen tárgyalások után a sztrájktörvény alapján kezdett egyeztetésbe a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a kormánnyal a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók bérrendezéséről. A levelükre most megérkezett a válasz, a kormány Maruzsa Zoltánt jelölte ki az egyeztetésre.
A szakszervezetek az elmúlt időszakban több akcióval is igyekeztek felhívni a figyelmet a nevelést-oktatást segítő dolgozók méltánytalan bérhelyzetére. A PDSZ március 9-én a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény alapján egyeztetést indított el.
Kezdődnek a sztrájktárgyalások: érdemi béremelést követelnek a NOKS-dolgozók
A szakszervezet szerint a köznevelésben dolgozó, nem pedagógus-szakképzettségű munkavállalók bérhelyzete és munkafeltételei rendszerszintű problémát jelentenek, amely nem kezelhető intézményi szinten vagy egyedi munkáltatói döntésekkel.
A PDSZ csütörtök esten Facebook-bejegyzésben számolt be arról, hogy levelükre megérkezett a válasz a belügyminisztériumtól: Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárt jelölte ki az egyeztetésre, aki a mai, pénteki napon fog jelentkezni.
Még az egyszeri, béren kívüli juttatás sem jár a NOKS-os dolgozóknak
Meg fogjuk kezdeni az egyeztetést, viszont, ha rövid időn belül nem lesz megállapodás, nem marad más eszköz, mint a sztrájk. Ahhoz viszont szükség van RÁTOK!
– jelezte a PDSZ a posztban.
A 2026-os béremelési tervezet hiányosságai és a rendszerben meglévő igazságtalanságok miatt mára már több mint 2400 oktatási dolgozó jelezte részvételi szándékát egy kétórás figyelmeztető sztrájkban a PDSZ felmérése alapján. A sztrájk nem csupán a bérekért folyna: a pedagógusok, segítő és technikai dolgozók szerint a rendszer működőképessége forog kockán.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
