A nevelés-oktatást segítő dolgozók méltánytalan bérhelyzetére a szakszervezetek az elmúlt időszakban több akcióval is igyekeztek felhívni a figyelmet. A témát folyamatosan napirenden tartják, és rendszeresen hangsúlyozzák a NOKS-dolgozók munkájának nélkülözhetetlen szerepét a köznevelési intézmények működésében.
A PDSZ közleménye alapján március 9-én a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény alapján indította el az egyeztetést. A szakszervezet szerint a köznevelésben dolgozó, nem pedagógus-szakképzettségű munkavállalók bérhelyzete és munkafeltételei rendszerszintű problémát jelentenek, amely nem kezelhető intézményi szinten vagy egyedi munkáltatói döntésekkel.
A közlemény szerint ezeknek a dolgozóknak – például pedagógiai asszisztenseknek, dajkáknak, rendszergazdáknak, könyvtárosoknak, iskolatitkároknak vagy karbantartóknak – a munkája nélkül az intézmények működése nem biztosítható, mégis sokan a bérminimum vagy a garantált bérminimum körüli fizetésért dolgoznak.
A szakszervezet szerint ezért olyan országos szabályozásra van szükség, amely jogszabályban rögzíti a köznevelésben dolgozó nem pedagógus munkavállalók minimális bérszintjét, a bérek egymáshoz viszonyított arányait, valamint az automatikus béremelés garanciáit.
Ezeket követeli a PDSZ
A szakszervezet követelései több területre is kiterjednek. Ezek között szerepel
a pedagógus-szakképzettséggel nem rendelkező, nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók béremelése,
az egyéb munkakörben foglalkoztatott köznevelési dolgozók bérrendezése,
a köznevelési dolgozók szabadságának rendezése,
valamint a bérek és juttatások jogszabályban rögzített garanciáinak és automatikus emelésének kialakítása.
A PDSZ konkrét követelései között szerepel az is, hogy a NOKS-munkakörökben és más nem pedagógus munkakörökben dolgozók bére kerüljön a garantált bérminimum fölé, és a felsőfokú végzettségű dolgozók minimális illetménye érje el a Pedagógus I. fokozathoz tartozó bérsáv alsó határát.
A szakszervezet azt is követeli, hogy a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező NOKS-dolgozók a garantált bérminimum felett legalább akkora arányú béremelést kapjanak, mint a pedagógus gyakornokok, és ugyanez vonatkozzon az egyéb munkakörben dolgozókra is a minimálbér felett.
Emellett a PDSZ szerint minden közoktatásban dolgozónak járnia kellene a státusztörvény szerinti szabadságnak.
A szakszervezet a közleményben azt kérte a kormánytól, hogy jelölje ki az egyeztetésben részt vevő tárgyaló képviselőit, mivel a követelések országos szintű jogalkotási és költségvetési döntéseket igényelnek.
A PDSZ jelezte: ha az egyeztetések nem vezetnek megállapodáshoz, sztrájk meghirdetésére is sor kerülhet, a törvény pedig lehetőséget ad arra is, hogy már a tárgyalások időszakában kétórás figyelmeztető sztrájkot tartsanak.
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Túry Gergely
„Vagy most fogunk össze, vagy szépen végignézzük, ahogy az egész rendszer leomlik” – óriási a sztrájkhajlandóság a pedagógusok között
A 2026-os béremelési tervezet hiányosságai és a rendszerben meglévő igazságtalanságok miatt mára már több mint 2400 oktatási dolgozó jelezte részvételi szándékát egy kétórás figyelmeztető sztrájkban a PDSZ felmérése alapján. A sztrájk nem csupán a bérekért folyna: a pedagógusok, segítő és technikai dolgozók szerint a rendszer működőképessége forog kockán.
