Soha nem mért még ilyen magas sztrájkhajlandóságot a PDSZ, mint ami most rajzolódik ki az oktatásban dolgozók körében: a bérezési problémák és a rendszer egyenlőtlenségei miatt egyre többen készek figyelmeztető akcióba lépni.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérést indított annak feltérképezésére, hányan csatlakoznának az oktatásban dolgozók közül egy esetleges sztrájkhoz. Már decemberben megosztották, hogy a 2026-os béremelési tervezet hiányosságai és a rendszerben tapasztalható igazságtalanságok miatt több mint 2400 munkavállaló jelezte részvételi szándékát egy kétórás figyelmeztető munkabeszüntetésben – ez a szám pedig azóta tovább emelkedett.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője az Eduline-nak elmondta:
„hihetetlenül magas, 93.5 százalékos sztrájkhajlandóságot mértünk egy közel négyezer fős mintában”.
Hozzátette azt is, hogy ilyen arányt korábban még soha nem tapasztaltak. Ennek ellenére nem indítanák el azonnal a sztrájkot. A szakszervezet a törvényes menetrendet fogja követni:
„Nyilván az első lépés nem az, hogy nekiállunk sztrájkolni, hanem a sztrájktörvény alapján tárgyalni kezdünk a kormánnyal. Ez most egy olyan időszak, amikor mindenki bejelenti az igényeit, mert a választások után – teljesen mindegy, mi lesz az eredmény – az új kormányok nem azzal fogják kezdeni, hogy a NOKS és más munkakörben dolgozók bérét rendezzék” – fogalmazott.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
A következő lépések meghatározásához a PDSZ a Pedagógusok Szakszervezetével (PSZ) egyeztet, hiszen a két szervezet közös sztrájkbizottságot működtet. Emellett tárgyalásokat kezdeményeznének a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetével (MKKSZ) is, amely jelenleg az Oktatási Hivatal dolgozóinak béremeléséért küzd.
Amennyiben a kormánnyal nem sikerül megállapodásra jutni, a figyelmeztető sztrájkot még a választások előtt megszerveznék.
Rákérdeztünk, mi történne, ha a kétórás akció nem vezetne eredményre. Ennek kapcsán a hosszabb idejű munkabeszüntetés lehetősége is felmerült, ám – ahogy az ügyvivő hangsúlyozta – ennek sikere kizárólag a részvételi arányon múlik:
„Mi egy szakszervezet vagyunk, tehát meg tudjuk szervezni az ilyet, mert az infrastruktúránk és a tudásunk rendelkezésre áll. Egy dolgot nem tudunk megtenni: az emberek helyett sztrájkolni. Akár figyelmeztető, akár hosszabb sztrájkról beszélünk, minden attól függ, hányan vesznek részt benne. Ezt folyamatosan monitoroznunk kell, mert csak akkor van értelme, ha nem kevesen csatlakoznak.” – nyilatkozta.
Arról is tájékoztatást kaptunk, hogy a munkabeszüntetés gyakorlati megvalósítása ugyanakkor munkakörönként eltérő lehet. Egy óvodai vagy iskolatitkár ideiglenes viszonylag könnyen le tudja tenni a munkát, mert a feladatait át tudja venni például az intézményvezetés. Ha viszont valaki gyógypedagógiai asszisztens, ott meg kell állapodni arról, hogy a sztrájk ideje alatt ez hogyan történik, mert bizonyos felügyeleti feladatokat nem lehet teljesen elhagyni – csak olyan mértékben lehet csökkenteni a munkát, hogy az emberi élet ne kerüljön veszélybe.
A PDSZ sztrájkhajlandóság felmérését ide kattintva tudjátok kitölteni.
Rétvári Bence kijelentette, hogy a pedagógusok végre olyan bért kapnak, amely méltó a hivatásukhoz – a pedagógus szakszervezetek vezetői ezzel szemben azt állítják, a tanárok új bérezése nem emelte jelentősen a pedagógus szakma presztízsét.
