Kinek a felelőssége, ha osztálykiránduláson eltörik a gyerek keze vagy lebetegszik?

A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.

Mi történik, ha egy diák elesik, és eltöri a karját, rosszul lesz vagy megbetegszik a kirándulás alatt? Ilyenkor milyen feladatai és felelősségei vannak a szülőknek, illetve az iskolának?

A nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján az iskola köteles gondoskodni a tanulók felügyeletéről és biztonságáról az intézmény által szervezett programokon is, így az osztálykirándulások alatt sem szűnik meg a pedagógusok felelőssége. A kísérőtanároknak nemcsak felügyelniük kell a diákokat, hanem indulás előtt tájékoztatniuk is kell őket a program során felmerülő veszélyforrásokról és a baleset-megelőzési szabályokról.

Mi történik, ha eltörik a gyerek keze?

Ha egy tanuló olyan sérülést szenved, amely orvosi ellátást igényel – például csonttörést –, a kísérő pedagógusoknak haladéktalanul gondoskodniuk kell az egészségügyi ellátásról és értesíteniük kell a szülőket.

Amennyiben a baleset az iskola által szervezett programon történt, az intézménynek ki kell vizsgálnia annak körülményeit, és tanulóbaleseti jegyzőkönyvet kell készítenie. A balesetek nyilvántartását és kivizsgálását a nevelési-oktatási intézmények működésére vonatkozó szabályok írják elő.

A sérült gyermek családja bizonyos esetekben biztosítási szolgáltatásra is jogosult lehet. A 3 és 18 év közötti magyar állampolgárok ugyanis automatikusan részesülnek az állam által finanszírozott általános gyermek- és ifjúsági baleset-biztosításban. A biztosítási igényt a törvényes képviselőnek kell bejelentenie a biztosító felé a meghatározott határidőn belül.

Mi a teendő, ha a gyerek megbetegszik?

Az osztálykirándulások során nemcsak balesetek fordulhatnak elő. Egy hirtelen fellépő láz, gyomorrontás, allergiás reakció vagy rosszullét szintén azonnali intézkedést igényelhet.

Ilyen esetekben a pedagógusnak gondoskodnia kell arról, hogy a gyermek megfelelő egészségügyi ellátást kapjon, és értesítenie kell a szülőt. A további lépések a gyermek állapotától függenek. Enyhébb rosszullét esetén elegendő lehet az orvosi vizsgálat és a pihenés, súlyosabb esetben azonban szükség lehet arra, hogy a szülő hazavigye a gyermeket, vagy akár kórházi ellátásra is sor kerüljön.

Mit tehetnek a szülők indulás előtt?

A kirándulás előtt érdemes tájékoztatni az osztályfőnököt, illetve a kísérő pedagógusokat a gyermek esetleges allergiáiról, krónikus betegségeiről vagy rendszeresen szedett gyógyszereiről. Emellett fontos, hogy az iskola rendelkezzen a szülők aktuális elérhetőségével arra az esetre, ha sürgősen kapcsolatba kellene lépni velük. Erre számos iskola külön egészségügyi adatlapot vagy szülői nyilatkozatot kér a tanulmányi kirándulások előtt.

Problémás gyerek nem mehet az osztálykirándulásra: a többieknek is joguk lenne egy nyugodt naphoz

Mondhatja a tanár, hogy egyes gyerekeket nem visz el az osztálykirándulásra? – ezt a kérdést jártuk körül egy korábbi cikkünkben, részletesen bemutatva a vonatkozó jogszabályi hátteret. A téma megosztotta az olvasóinkat és a kommentekben a szervező tanár egyéni és büntetőjogi felelősségét, a „problémás gyerekek” kirekesztésének dilemmáját, illetve a többi diák biztonsághoz és élményhez való jogát firtatták.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.