Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
Június 1-jén tette közzé a Center for World University Rankings (CWUR) a világ legjobb egyetemeit rangsoroló 2026-os listáját. A szervezet több mint 21 ezer felsőoktatási intézményt vizsgált az oktatás minősége, a végzettek munkaerőpiaci sikerei, az oktatói kiválóság, valamint a tudományos publikációk és azok idézettsége alapján.
A rangsorba a világ kétezer legjobb egyeteme kerülhetett be. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 509. helyen végzett, amivel a világ felsőoktatási intézményeinek felső 2,4 százalékába került. Az eredmény egyben azt is jelenti, hogy az ELTE tizenharmadik éve őrzi vezető pozícióját a magyar egyetemek között ebben a rangsorban.
A 2026-os rangsorban összesen hét magyar felsőoktatási intézmény szerepel. Az ELTE után a Szegedi Tudományegyetem a 604., a Semmelweis Egyetem a 662., a Debreceni Egyetem a 825. helyen végzett.
Az ezres határt átlépve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az 1051., a Pécsi Tudományegyetem az 1239., míg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem az 1750. helyet szerezte meg.
A nemzetközi mezőny élén idén sem történt változás. Az első helyen a Harvard Egyetem végzett, amelyet a Massachusetts Institute of Technology (MIT) és a Stanford Egyetem követ. A legjobb tíz intézmény között nyolc amerikai és két brit egyetem található.
Országok szerinti bontásban Kína 360 intézménnyel képviselteti magát a rangsorban, Japán 102, az Egyesült Királyság 89, Oroszország pedig 42 egyetemmel szerepel a legjobb kétezer között.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.