Így szerepeltek a magyar egyetemek a CWUR-rangsorban

A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.

Június 1-jén tette közzé a Center for World University Rankings (CWUR) a világ legjobb egyetemeit rangsoroló 2026-os listáját. A szervezet több mint 21 ezer felsőoktatási intézményt vizsgált az oktatás minősége, a végzettek munkaerőpiaci sikerei, az oktatói kiválóság, valamint a tudományos publikációk és azok idézettsége alapján.

A rangsorba a világ kétezer legjobb egyeteme kerülhetett be. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 509. helyen végzett, amivel a világ felsőoktatási intézményeinek felső 2,4 százalékába került. Az eredmény egyben azt is jelenti, hogy az ELTE tizenharmadik éve őrzi vezető pozícióját a magyar egyetemek között ebben a rangsorban.

Hét magyar egyetem került fel a listára

A 2026-os rangsorban összesen hét magyar felsőoktatási intézmény szerepel. Az ELTE után a Szegedi Tudományegyetem a 604., a Semmelweis Egyetem a 662., a Debreceni Egyetem a 825. helyen végzett.

Az ezres határt átlépve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az 1051., a Pécsi Tudományegyetem az 1239., míg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem az 1750. helyet szerezte meg.

Amerikai fölény a világrangsor élén

A nemzetközi mezőny élén idén sem történt változás. Az első helyen a Harvard Egyetem végzett, amelyet a Massachusetts Institute of Technology (MIT) és a Stanford Egyetem követ. A legjobb tíz intézmény között nyolc amerikai és két brit egyetem található.

Országok szerinti bontásban Kína 360 intézménnyel képviselteti magát a rangsorban, Japán 102, az Egyesült Királyság 89, Oroszország pedig 42 egyetemmel szerepel a legjobb kétezer között.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna