A levélben azt írják: azért fordulnak közvetlenül a kormányfőhöz, mert az oktatáspolitikai irányításért felelős minisztériumok – köztük a Belügyminisztérium és a Kulturális és Innovációs Minisztérium – korábbi megkereséseikre nem reagáltak. Legutóbb január 28-án küldtek levelet, ám válasz akkor sem érkezett.
Az Oktatási Hivatal dolgozói az oktatásirányítás szinte minden területén jelen vannak: az érettségi vizsgák lebonyolításától az adminisztratív és szervezési feladatokon át a tananyag- és taneszközfejlesztésig. A szakszervezet szerint munkájuk az egész köznevelési rendszer működésére hatással van.
Ennek ellenére – állítják – 2019 óta nem történt központi béremelés a kormánytisztviselői állomány jelentős részénél. A levélben kiemelik:
még a nyugdíj közelében álló kollégák jövedelme sem éri el a pedagógus gyakornokok jövedelmének a szintjét
Az MKKSZ szerint az Oktatási Hivatalban dolgozók nettó átlagbére több mint 20 százalékkal marad el a KSH által közölt, 525 900 forintos országos nettó átlagtól.
A szakszervezet arra is figyelmeztet: az alacsony bérek miatt folyamatos az elszívóhatás más szektorok, köztük a pedagóguspálya irányába. Ez fluktuációhoz és betöltetlen álláshelyekhez vezethet, ami aránytalan többletterhet ró a hivatalban maradó dolgozókra.
Szerintük az intézmény megfelelő működése közérdek, és közvetlenül függ attól, milyen munkakörülmények között dolgoznak a munkatársak. Ha nincs érdemi párbeszéd, a nyilvánosság marad az egyik utolsó eszköz – írják.
A levélben az MKKSZ három fő követelést fogalmaz meg:
Tisztességes fizetést: Olyan bérrendszert szeretnének, amely igazodik a tanári bértáblához, kompenzálja az elmúlt évek inflációját, és figyelembe veszi a végzettséget, valamint a hivatali munkában eltöltött időt.
Méltányos béren kívüli juttatásokat: A cafeteria összege szerintük aránytalanul alacsony és elinflálódott, a ruhapénzt 2019-ben megszüntették, az utazási támogatás pedig évről évre bizonytalan.
Kiszámítható életpályamodellt: Jelenleg nincs olyan átfogó rendszer, amely szakmai és anyagi értelemben is perspektívát nyújtana az Oktatási Hivatal munkatársainak.
A szakszervezet február 19-ig vár érdemi intézkedést és a tárgyalások megindítását. Amennyiben ez nem történik meg, közlésük szerint „minden rendelkezésre álló jogszerű eszközzel” érvényt kívánnak szerezni követeléseiknek.
„Nem kiváltságokat kérünk, hanem arányosságot, kiszámíthatóságot és az államhoz méltó munkáltatói magatartást” – fogalmaznak. Hozzáteszik: ha az oktatás jövője valóban nemzeti ügy, akkor az oktatásirányításban dolgozók helyzete sem lehet másodlagos kérdés.
Modellváltás volt, béremelés nem - legalábbis ez derül ki abból a levélből, melyet a bérpapírokkal együtt az Eduline szerkesztősége kapott a Széchenyi Egyetem több alkalmazottjától. A győri egyetem szerint jól működik a teljesítményalapú bérezés, a gyakorlat azonban úgy tűnik, mást mutat.