Se az inflációt, se a pedagógusbérek emelkedését nem követte az Oktatási Hivatal dolgozóinak fizetése

Nyílt levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) az Oktatási Hivatalban kialakult helyzet miatt. A szakszervezet szerint az intézmény dolgozóinak bére nincs arányban a növekvő felelősségükkel és munkaterhükkel.

A levélben azt írják: azért fordulnak közvetlenül a kormányfőhöz, mert az oktatáspolitikai irányításért felelős minisztériumok – köztük a Belügyminisztérium és a Kulturális és Innovációs Minisztérium – korábbi megkereséseikre nem reagáltak. Legutóbb január 28-án küldtek levelet, ám válasz akkor sem érkezett.

Az Oktatási Hivatal dolgozói az oktatásirányítás szinte minden területén jelen vannak: az érettségi vizsgák lebonyolításától az adminisztratív és szervezési feladatokon át a tananyag- és taneszközfejlesztésig. A szakszervezet szerint munkájuk az egész köznevelési rendszer működésére hatással van.

Ennek ellenére – állítják – 2019 óta nem történt központi béremelés a kormánytisztviselői állomány jelentős részénél. A levélben kiemelik:

még a nyugdíj közelében álló kollégák jövedelme sem éri el a pedagógus gyakornokok jövedelmének a szintjét

Az MKKSZ szerint az Oktatási Hivatalban dolgozók nettó átlagbére több mint 20 százalékkal marad el a KSH által közölt, 525 900 forintos országos nettó átlagtól.

A szakszervezet arra is figyelmeztet: az alacsony bérek miatt folyamatos az elszívóhatás más szektorok, köztük a pedagóguspálya irányába. Ez fluktuációhoz és betöltetlen álláshelyekhez vezethet, ami aránytalan többletterhet ró a hivatalban maradó dolgozókra.

Szerintük az intézmény megfelelő működése közérdek, és közvetlenül függ attól, milyen munkakörülmények között dolgoznak a munkatársak. Ha nincs érdemi párbeszéd, a nyilvánosság marad az egyik utolsó eszköz – írják.

A levélben az MKKSZ három fő követelést fogalmaz meg:

  • Tisztességes fizetést: Olyan bérrendszert szeretnének, amely igazodik a tanári bértáblához, kompenzálja az elmúlt évek inflációját, és figyelembe veszi a végzettséget, valamint a hivatali munkában eltöltött időt.

  • Méltányos béren kívüli juttatásokat: A cafeteria összege szerintük aránytalanul alacsony és elinflálódott, a ruhapénzt 2019-ben megszüntették, az utazási támogatás pedig évről évre bizonytalan.

  • Kiszámítható életpályamodellt: Jelenleg nincs olyan átfogó rendszer, amely szakmai és anyagi értelemben is perspektívát nyújtana az Oktatási Hivatal munkatársainak.

A szakszervezet február 19-ig vár érdemi intézkedést és a tárgyalások megindítását. Amennyiben ez nem történik meg, közlésük szerint „minden rendelkezésre álló jogszerű eszközzel” érvényt kívánnak szerezni követeléseiknek.

„Nem kiváltságokat kérünk, hanem arányosságot, kiszámíthatóságot és az államhoz méltó munkáltatói magatartást” – fogalmaznak. Hozzáteszik: ha az oktatás jövője valóban nemzeti ügy, akkor az oktatásirányításban dolgozók helyzete sem lehet másodlagos kérdés.

Hozzászólások

Több száz olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos szak van, melyre első helyen nem jelentkezett senki

Hiába nincs már egyetlen teljesen „üres” szak sem az idei felvételin, a 2026-os jelentkezési adatokból kiderült: több száz állami ösztöndíjas képzés van, amelyet senki sem írt be első helyre. A legtöbb ilyen szakra csak „mentőövként” jelentkeztek a diákok, különösen magas ezek között a pedagógusképzések aránya.

@eduline.hu

Március 11-én ismét a Kossuth térre vonultak a kulturális szféra dolgozói. A tüntetésen egy egyetemi tanárként is dolgozó restaurátort kérdeztünk arról, mennyit keres, milyen munkát végez nap mint nap, és hogyan lehet ebből a fizetésből megélni Budapesten. #kkdsz #kulturalisdolgozok #restaurator #kultura #beremeles

♬ original sound - eduline.hu