Nyílt levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) az Oktatási Hivatalban kialakult helyzet miatt. A szakszervezet szerint az intézmény dolgozóinak bére nincs arányban a növekvő felelősségükkel és munkaterhükkel.
A levélben azt írják: azért fordulnak közvetlenül a kormányfőhöz, mert az oktatáspolitikai irányításért felelős minisztériumok – köztük a Belügyminisztérium és a Kulturális és Innovációs Minisztérium – korábbi megkereséseikre nem reagáltak. Legutóbb január 28-án küldtek levelet, ám válasz akkor sem érkezett.
Az Oktatási Hivatal dolgozói az oktatásirányítás szinte minden területén jelen vannak: az érettségi vizsgák lebonyolításától az adminisztratív és szervezési feladatokon át a tananyag- és taneszközfejlesztésig. A szakszervezet szerint munkájuk az egész köznevelési rendszer működésére hatással van.
Ennek ellenére – állítják – 2019 óta nem történt központi béremelés a kormánytisztviselői állomány jelentős részénél. A levélben kiemelik:
még a nyugdíj közelében álló kollégák jövedelme sem éri el a pedagógus gyakornokok jövedelmének a szintjét
Az MKKSZ szerint az Oktatási Hivatalban dolgozók nettó átlagbére több mint 20 százalékkal marad el a KSH által közölt, 525 900 forintos országos nettó átlagtól.
A szakszervezet arra is figyelmeztet: az alacsony bérek miatt folyamatos az elszívóhatás más szektorok, köztük a pedagóguspálya irányába. Ez fluktuációhoz és betöltetlen álláshelyekhez vezethet, ami aránytalan többletterhet ró a hivatalban maradó dolgozókra.
Szerintük az intézmény megfelelő működése közérdek, és közvetlenül függ attól, milyen munkakörülmények között dolgoznak a munkatársak. Ha nincs érdemi párbeszéd, a nyilvánosság marad az egyik utolsó eszköz – írják.
A levélben az MKKSZ három fő követelést fogalmaz meg:
Tisztességes fizetést: Olyan bérrendszert szeretnének, amely igazodik a tanári bértáblához, kompenzálja az elmúlt évek inflációját, és figyelembe veszi a végzettséget, valamint a hivatali munkában eltöltött időt.
Méltányos béren kívüli juttatásokat: A cafeteria összege szerintük aránytalanul alacsony és elinflálódott, a ruhapénzt 2019-ben megszüntették, az utazási támogatás pedig évről évre bizonytalan.
Kiszámítható életpályamodellt: Jelenleg nincs olyan átfogó rendszer, amely szakmai és anyagi értelemben is perspektívát nyújtana az Oktatási Hivatal munkatársainak.
A szakszervezet február 19-ig vár érdemi intézkedést és a tárgyalások megindítását. Amennyiben ez nem történik meg, közlésük szerint „minden rendelkezésre álló jogszerű eszközzel” érvényt kívánnak szerezni követeléseiknek.
„Nem kiváltságokat kérünk, hanem arányosságot, kiszámíthatóságot és az államhoz méltó munkáltatói magatartást” – fogalmaznak. Hozzáteszik: ha az oktatás jövője valóban nemzeti ügy, akkor az oktatásirányításban dolgozók helyzete sem lehet másodlagos kérdés.
Modellváltás volt, béremelés nem - legalábbis ez derül ki abból a levélből, melyet a bérpapírokkal együtt az Eduline szerkesztősége kapott a Széchenyi Egyetem több alkalmazottjától. A győri egyetem szerint jól működik a teljesítményalapú bérezés, a gyakorlat azonban úgy tűnik, mást mutat.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.
Az országgyűlési képviselő részletesen kifejtette, mennyi adminisztrációs munkája van a pedagógusoknak, és emellett szinte alig jut idő a diákok nevelésére.
Mutatjuk, hogy a bérkorrekciónak köszönhetően a pedagógusok fizetése kategóriánként mennyivel emelkedik.
Az oktatási miniszter szerint intézményenként átlagosan 865 óra ment el a TÉR-re. Lannert Judit a közösségi oldalán osztotta meg parlamenti felszólalásait a pedagógusok TÉR-értékelésével kapcsolatban.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
