Nyílt levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) az Oktatási Hivatalban kialakult helyzet miatt. A szakszervezet szerint az intézmény dolgozóinak bére nincs arányban a növekvő felelősségükkel és munkaterhükkel.
A levélben azt írják: azért fordulnak közvetlenül a kormányfőhöz, mert az oktatáspolitikai irányításért felelős minisztériumok – köztük a Belügyminisztérium és a Kulturális és Innovációs Minisztérium – korábbi megkereséseikre nem reagáltak. Legutóbb január 28-án küldtek levelet, ám válasz akkor sem érkezett.
Az Oktatási Hivatal dolgozói az oktatásirányítás szinte minden területén jelen vannak: az érettségi vizsgák lebonyolításától az adminisztratív és szervezési feladatokon át a tananyag- és taneszközfejlesztésig. A szakszervezet szerint munkájuk az egész köznevelési rendszer működésére hatással van.
Ennek ellenére – állítják – 2019 óta nem történt központi béremelés a kormánytisztviselői állomány jelentős részénél. A levélben kiemelik:
még a nyugdíj közelében álló kollégák jövedelme sem éri el a pedagógus gyakornokok jövedelmének a szintjét
Az MKKSZ szerint az Oktatási Hivatalban dolgozók nettó átlagbére több mint 20 százalékkal marad el a KSH által közölt, 525 900 forintos országos nettó átlagtól.
A szakszervezet arra is figyelmeztet: az alacsony bérek miatt folyamatos az elszívóhatás más szektorok, köztük a pedagóguspálya irányába. Ez fluktuációhoz és betöltetlen álláshelyekhez vezethet, ami aránytalan többletterhet ró a hivatalban maradó dolgozókra.
Szerintük az intézmény megfelelő működése közérdek, és közvetlenül függ attól, milyen munkakörülmények között dolgoznak a munkatársak. Ha nincs érdemi párbeszéd, a nyilvánosság marad az egyik utolsó eszköz – írják.
A levélben az MKKSZ három fő követelést fogalmaz meg:
A szakszervezet február 19-ig vár érdemi intézkedést és a tárgyalások megindítását. Amennyiben ez nem történik meg, közlésük szerint „minden rendelkezésre álló jogszerű eszközzel” érvényt kívánnak szerezni követeléseiknek.
„Nem kiváltságokat kérünk, hanem arányosságot, kiszámíthatóságot és az államhoz méltó munkáltatói magatartást” – fogalmaznak. Hozzáteszik: ha az oktatás jövője valóban nemzeti ügy, akkor az oktatásirányításban dolgozók helyzete sem lehet másodlagos kérdés.
Modellváltás volt, béremelés nem - legalábbis ez derül ki abból a levélből, melyet a bérpapírokkal együtt az Eduline szerkesztősége kapott a Széchenyi Egyetem több alkalmazottjától. A győri egyetem szerint jól működik a teljesítményalapú bérezés, a gyakorlat azonban úgy tűnik, mást mutat.
A többéves kizárás ellenére sem szakadtak meg a magyar egyetemek nemzetközi kapcsolatai, így az Erasmus+ újraindulásakor nem kell mindent a nulláról kezdeniük. A modellváltó intézmények hallgatói közül néhányan már az őszi félévben külföldre utazhatnak, a hosszabb tanulmányutak visszatérésére azonban több helyen még várni kell. Megkérdeztük az érintett egyetemeket és a minisztériumot, mikor indulhatnak az első hallgatók.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
A matektanárként és közgazdászként ismert Balogh Tamás László Facebook-bejegyzésben indokolta meg a váratlan visszalépését.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium (OGYM) úgy számol, hogy gyerekenként 27 perc alatt ki lehet tölteni.
Rázsi Botond Miklós szerint a szervezet eddigi működésével nem volt probléma, a pedagógusokkal való kommunikáción azonban javítani kell.
A parlamenti államtitkár egy videóban beszélt az iskolák állapotáról és a Jeney Lajos Iskolafejlesztési Program céljairól.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
