Nyílt levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) az Oktatási Hivatalban kialakult helyzet miatt. A szakszervezet szerint az intézmény dolgozóinak bére nincs arányban a növekvő felelősségükkel és munkaterhükkel.
A levélben azt írják: azért fordulnak közvetlenül a kormányfőhöz, mert az oktatáspolitikai irányításért felelős minisztériumok – köztük a Belügyminisztérium és a Kulturális és Innovációs Minisztérium – korábbi megkereséseikre nem reagáltak. Legutóbb január 28-án küldtek levelet, ám válasz akkor sem érkezett.
Az Oktatási Hivatal dolgozói az oktatásirányítás szinte minden területén jelen vannak: az érettségi vizsgák lebonyolításától az adminisztratív és szervezési feladatokon át a tananyag- és taneszközfejlesztésig. A szakszervezet szerint munkájuk az egész köznevelési rendszer működésére hatással van.
Ennek ellenére – állítják – 2019 óta nem történt központi béremelés a kormánytisztviselői állomány jelentős részénél. A levélben kiemelik:
még a nyugdíj közelében álló kollégák jövedelme sem éri el a pedagógus gyakornokok jövedelmének a szintjét
Az MKKSZ szerint az Oktatási Hivatalban dolgozók nettó átlagbére több mint 20 százalékkal marad el a KSH által közölt, 525 900 forintos országos nettó átlagtól.
A szakszervezet arra is figyelmeztet: az alacsony bérek miatt folyamatos az elszívóhatás más szektorok, köztük a pedagóguspálya irányába. Ez fluktuációhoz és betöltetlen álláshelyekhez vezethet, ami aránytalan többletterhet ró a hivatalban maradó dolgozókra.
Szerintük az intézmény megfelelő működése közérdek, és közvetlenül függ attól, milyen munkakörülmények között dolgoznak a munkatársak. Ha nincs érdemi párbeszéd, a nyilvánosság marad az egyik utolsó eszköz – írják.
A levélben az MKKSZ három fő követelést fogalmaz meg:
Tisztességes fizetést: Olyan bérrendszert szeretnének, amely igazodik a tanári bértáblához, kompenzálja az elmúlt évek inflációját, és figyelembe veszi a végzettséget, valamint a hivatali munkában eltöltött időt.
Méltányos béren kívüli juttatásokat: A cafeteria összege szerintük aránytalanul alacsony és elinflálódott, a ruhapénzt 2019-ben megszüntették, az utazási támogatás pedig évről évre bizonytalan.
Kiszámítható életpályamodellt: Jelenleg nincs olyan átfogó rendszer, amely szakmai és anyagi értelemben is perspektívát nyújtana az Oktatási Hivatal munkatársainak.
A szakszervezet február 19-ig vár érdemi intézkedést és a tárgyalások megindítását. Amennyiben ez nem történik meg, közlésük szerint „minden rendelkezésre álló jogszerű eszközzel” érvényt kívánnak szerezni követeléseiknek.
„Nem kiváltságokat kérünk, hanem arányosságot, kiszámíthatóságot és az államhoz méltó munkáltatói magatartást” – fogalmaznak. Hozzáteszik: ha az oktatás jövője valóban nemzeti ügy, akkor az oktatásirányításban dolgozók helyzete sem lehet másodlagos kérdés.
Modellváltás volt, béremelés nem - legalábbis ez derül ki abból a levélből, melyet a bérpapírokkal együtt az Eduline szerkesztősége kapott a Széchenyi Egyetem több alkalmazottjától. A győri egyetem szerint jól működik a teljesítményalapú bérezés, a gyakorlat azonban úgy tűnik, mást mutat.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
