Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Lannert Judit közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy az előtte álló feladatokról és szakmai célokról már beszélt, de ahhoz „azonban, hogy ezek valóban megvalósuljanak, stabil, felkészült és jól együttműködő minisztériumi háttérre is szükség van”.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közigazgatási államtitkári feladatokra Dr. Benedek Bulcsú Balázst kértem fel.Több mint húszéves közigazgatási és kodifikációs tapasztalattal érkezik, és pontosan tudja, hogy egy minisztérium akkor működik jól, ha a szakmai döntések mögött gyors, átlátható és hatékony szervezet áll.
– írta az oktatási miniszter a posztjában, majd bejelentette, hogy a tárca parlamenti államtitkára Kapronczai Balázs lesz.
Lannert kiemelte, hogy Kapronczai Balázs egyszerre ismeri a közoktatás, a vidéki közösségek és a családok mindennapi valóságát. Művészetoktatási intézményvezetőként hosszú évek óta dolgozik azon, hogy a minőségi oktatás és a művészeti nevelés a kisebb településeken élő gyermekekhez is eljusson. Különösen fontos számára az esélyteremtés és a hátránykompenzáció.
Sok munka vár ránk, de örülök, hogy ilyen felkészült és elkötelezett csapattal kezdhetjük meg ezt a közös munkát.
– jegyezte meg posztjában az oktatási miniszter.
Vizsgálatot rendelt el az állami tankönyvellátás egyik legnagyobb értékű szerződésével kapcsolatban Lannert Judit. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium tételesen átvizsgálja a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. és az Alföldi Nyomda Zrt. között április végén megkötött, 45 milliárd forintos nyomdai keretmegállapodást.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
