Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Lannert Judit közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy az előtte álló feladatokról és szakmai célokról már beszélt, de ahhoz „azonban, hogy ezek valóban megvalósuljanak, stabil, felkészült és jól együttműködő minisztériumi háttérre is szükség van”.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közigazgatási államtitkári feladatokra Dr. Benedek Bulcsú Balázst kértem fel.Több mint húszéves közigazgatási és kodifikációs tapasztalattal érkezik, és pontosan tudja, hogy egy minisztérium akkor működik jól, ha a szakmai döntések mögött gyors, átlátható és hatékony szervezet áll.
– írta az oktatási miniszter a posztjában, majd bejelentette, hogy a tárca parlamenti államtitkára Kapronczai Balázs lesz.
Lannert kiemelte, hogy Kapronczai Balázs egyszerre ismeri a közoktatás, a vidéki közösségek és a családok mindennapi valóságát. Művészetoktatási intézményvezetőként hosszú évek óta dolgozik azon, hogy a minőségi oktatás és a művészeti nevelés a kisebb településeken élő gyermekekhez is eljusson. Különösen fontos számára az esélyteremtés és a hátránykompenzáció.
Sok munka vár ránk, de örülök, hogy ilyen felkészült és elkötelezett csapattal kezdhetjük meg ezt a közös munkát.
– jegyezte meg posztjában az oktatási miniszter.
Vizsgálatot rendelt el az állami tankönyvellátás egyik legnagyobb értékű szerződésével kapcsolatban Lannert Judit. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium tételesen átvizsgálja a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. és az Alföldi Nyomda Zrt. között április végén megkötött, 45 milliárd forintos nyomdai keretmegállapodást.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
