Hiába emelkedtek a pedagógusbérek és döntött rekordokat az elmúlt években a pedagógusképzésekre jelentkezők száma, de a 2025/2026-os tanévben minden második pedagógus 50 év feletti a KSH adatai szerint.
A legjobb helyzet az óvodákban van, hiszen ott valamivel kevesebb, csupán 43 százalék ez az arány. Ehhez képest az általános iskolákban 51 százalék, a gimnáziumokban és a szakképzést folytató középiskolákban 53-53 százaléka a pedagógusoknak már elmúlt ötven.
A 30 évesek vagy fiatalabbak aránya viszont egyedül az óvodákban éri el a 12,5 százalékot. Az általános iskolában 7,6, gimnáziumban 7,7, szakképzést folytató középfokú iskolákban 5,1 százalék az arányuk. Vagyis 100 pedagógusból jobb esetben 7-8 tartozik a fiatal, belépő generációhoz. Ez nem véletlen, hiszen évek óta a pedagógusképzésekre, azon belül is az óvodapedagógusi, tanító vagy gyógypedagógusi alapképzésekre többségben 27 év feletti nők jelentkeznek.
Például a felsőoktatási adatokból az is kiderült, hogy 2025-ben több, mint négyszer annyi 27 év feletti jelentkezett tanítónak, mint 19 éves vagy annál fiatalabb. És a felvettek között is maradt a korcsoportok közötti arány.
A helyzet a mostani, 2026-os felvételi eljárásban is hasonló. Ugyanis az állami ösztöndíjas tanító alapképzésre összesen első helyen 2910-en jelentkeztek, de ami még meglepőbb, hogy közülük csupán 763-an szeretnének nappali tagozatra bekerülni. A döntő többség (2147 fő), a jelentkezők közel 75 százaléka a levelezőt jelölte meg első helyen. Ők azok a 27 év feletti nők, akiknek van munkájuk, és szeretnék átképezni magukat lehetőleg közel a lakhelyükhöz, munkahelyükhöz.
Amikor ők megszerzik a diplomájukat, még a legjobb esetben is, de bőven a harmincas években járnak.
Az osztatlan tanárképzések esetében viszont teljesen más a helyzet. A 2025-ös felvételin is diákok döntő többsége 19 éves vagy annál fiatalabb volt, viszont a pedagógusképzések közül ez az egyik legkevésbé népszerű. (Például kémia-fizika szakos tanárnak idén három diák jelentkezett első helyen, tavaly pedig egy sem.)
A pedagógusok korfáján nem javít a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatása sem, melyet 2022-ben egyszerűsítettek. Ennek következtében a nyugdíjas pedagógusok akár főállásban is visszatérhetnek tanítani úgy, hogy közben a nyugdíjukat is megkapják.
A Pedagógusok Szakszervezete korábban úgy fogalmazott, hogy a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatása sok esetben elfedi a tanárhiányt, hiszen ezek az állások gyakran azért maradnak betöltetlenül, mert aktív korú pedagógussal nem tudják feltölteni őket.
Az iskolarendszer ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnak vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.
