Hiába jelentkeznek egyre többen: több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből

Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.

Az elmúlt években folyamatosan emelkedett az óvodapedagógus alapképzésekre jelentkezők száma: míg 2024-ben első helyen 3459-en, 2025-ben már 4499-en, 2026-ban pedig 4808-an jelölték meg a szakot első helyen.

A jelentkezők számának emelkedése ellenére az óvodapedagógus-hiány továbbra is tartós probléma. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) 2025 szeptemberében azt közölte: országszerte 4000-4500 óvodapedagógus hiányzik a rendszerből. Ezt a hiányt az idei felvételi adatokban látható növekedés csak részben enyhítheti.

A hiány enyhítésére a kormány új képzési formát vezetett be. Beszámoltunk arról, hogy az úgynevezett „óvodai nevelő” képzés a szakképző iskolákban és az érettségit is adó technikumokban is elindult.

Amikor a képzési forma még javaslat formájában volt, kritikákat váltott ki a szakmai szervezetekből és pedagógusokból. Szerintük kérdéses, hogy a rövidebb, nem felsőfokú képzés megfelelően fel tudja-e készíteni a résztvevőket az óvodai nevelés komplex feladataira. Többen attól tartanak, hogy az új képzési forma a pedagógus szakma leértékelődéséhez vezethet, és hosszú távon nem oldja meg a strukturális problémákat.

Az egyik legtöbbet tárgyalt kérdés a bérezés. Tavaly decemberben megkerestük az Oktatási Hivatalt és valaszukból kiderült, hogy középfokú, technikusi képzettséggel, Pedagógus I. kategóriában, bruttó 654 ezres óvodapedagógusként is kezdhetnek az óvodai nevelők. Ehhez képest a frissen végzett diplomás óvodapedagógusok gyakornokként állhatnak munkába, ha nem volt korábban legalább 6 éves munkaviszonyuk.

Cikkeink a témában:

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.