„Az óvoda ma sok helyen már csak gyerekmegőrzőként funkcionál”
Egy három évtizede pályán lévő óvónő tapasztalatai szerint egyre több iskolaéretlen gyereket küldenek kötelezően az iskolába, a szakma minősége pedig a felhígulás veszélyével küzd.
Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.
Az elmúlt években folyamatosan emelkedett az óvodapedagógus alapképzésekre jelentkezők száma: míg 2024-ben első helyen 3459-en, 2025-ben már 4499-en, 2026-ban pedig 4808-an jelölték meg a szakot első helyen.
A jelentkezők számának emelkedése ellenére az óvodapedagógus-hiány továbbra is tartós probléma. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) 2025 szeptemberében azt közölte: országszerte 4000-4500 óvodapedagógus hiányzik a rendszerből. Ezt a hiányt az idei felvételi adatokban látható növekedés csak részben enyhítheti.
A hiány enyhítésére a kormány új képzési formát vezetett be. Beszámoltunk arról, hogy az úgynevezett „óvodai nevelő” képzés a szakképző iskolákban és az érettségit is adó technikumokban is elindult.
Amikor a képzési forma még javaslat formájában volt, kritikákat váltott ki a szakmai szervezetekből és pedagógusokból. Szerintük kérdéses, hogy a rövidebb, nem felsőfokú képzés megfelelően fel tudja-e készíteni a résztvevőket az óvodai nevelés komplex feladataira. Többen attól tartanak, hogy az új képzési forma a pedagógus szakma leértékelődéséhez vezethet, és hosszú távon nem oldja meg a strukturális problémákat.
Az egyik legtöbbet tárgyalt kérdés a bérezés. Tavaly decemberben megkerestük az Oktatási Hivatalt és valaszukból kiderült, hogy középfokú, technikusi képzettséggel, Pedagógus I. kategóriában, bruttó 654 ezres óvodapedagógusként is kezdhetnek az óvodai nevelők. Ehhez képest a frissen végzett diplomás óvodapedagógusok gyakornokként állhatnak munkába, ha nem volt korábban legalább 6 éves munkaviszonyuk.
Cikkeink a témában:
A nap kérdése: pedagógiai asszisztens dolgozhat-e óvodapedagógusként?
Egy három évtizede pályán lévő óvónő tapasztalatai szerint egyre több iskolaéretlen gyereket küldenek kötelezően az iskolába, a szakma minősége pedig a felhígulás veszélyével küzd.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.