„Az óvoda ma sok helyen már csak gyerekmegőrzőként funkcionál”
Egy három évtizede pályán lévő óvónő tapasztalatai szerint egyre több iskolaéretlen gyereket küldenek kötelezően az iskolába, a szakma minősége pedig a felhígulás veszélyével küzd.
Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.
Az elmúlt években folyamatosan emelkedett az óvodapedagógus alapképzésekre jelentkezők száma: míg 2024-ben első helyen 3459-en, 2025-ben már 4499-en, 2026-ban pedig 4808-an jelölték meg a szakot első helyen.
A jelentkezők számának emelkedése ellenére az óvodapedagógus-hiány továbbra is tartós probléma. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) 2025 szeptemberében azt közölte: országszerte 4000-4500 óvodapedagógus hiányzik a rendszerből. Ezt a hiányt az idei felvételi adatokban látható növekedés csak részben enyhítheti.
A hiány enyhítésére a kormány új képzési formát vezetett be. Beszámoltunk arról, hogy az úgynevezett „óvodai nevelő” képzés a szakképző iskolákban és az érettségit is adó technikumokban is elindult.
Amikor a képzési forma még javaslat formájában volt, kritikákat váltott ki a szakmai szervezetekből és pedagógusokból. Szerintük kérdéses, hogy a rövidebb, nem felsőfokú képzés megfelelően fel tudja-e készíteni a résztvevőket az óvodai nevelés komplex feladataira. Többen attól tartanak, hogy az új képzési forma a pedagógus szakma leértékelődéséhez vezethet, és hosszú távon nem oldja meg a strukturális problémákat.
Az egyik legtöbbet tárgyalt kérdés a bérezés. Tavaly decemberben megkerestük az Oktatási Hivatalt és valaszukból kiderült, hogy középfokú, technikusi képzettséggel, Pedagógus I. kategóriában, bruttó 654 ezres óvodapedagógusként is kezdhetnek az óvodai nevelők. Ehhez képest a frissen végzett diplomás óvodapedagógusok gyakornokként állhatnak munkába, ha nem volt korábban legalább 6 éves munkaviszonyuk.
Cikkeink a témában:
A nap kérdése: pedagógiai asszisztens dolgozhat-e óvodapedagógusként?
Egy három évtizede pályán lévő óvónő tapasztalatai szerint egyre több iskolaéretlen gyereket küldenek kötelezően az iskolába, a szakma minősége pedig a felhígulás veszélyével küzd.
Fergeteges volt a hangulat csütörtök este a budapesti Pont Ott Partin, miután kihirdették az idei felvételi ponthatárokat. Az ünneplőktől azt kérdeztük, melyik egyetemre és szakra vették fel őket, valamint hány ponttal sikerült bekerülniük.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Csak a maximális 500 ponttal lehetett ezekre az állami ösztöndíjas képzésekre bekerülni.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Most már hivatalos: ennyi ponttal lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A Corvinuson a 2026-os felvételin is több szakon is 450 pont felett volt a ponthatár
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha már a pótfelvételin gondolkodtok, először csekkoljátok, hogy jelentkezhettek-e rá.
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.