Hiába jelentkeznek egyre többen: több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből

Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.

Az elmúlt években folyamatosan emelkedett az óvodapedagógus alapképzésekre jelentkezők száma: míg 2024-ben első helyen 3459-en, 2025-ben már 4499-en, 2026-ban pedig 4808-an jelölték meg a szakot első helyen.

A jelentkezők számának emelkedése ellenére az óvodapedagógus-hiány továbbra is tartós probléma. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) 2025 szeptemberében azt közölte: országszerte 4000-4500 óvodapedagógus hiányzik a rendszerből. Ezt a hiányt az idei felvételi adatokban látható növekedés csak részben enyhítheti.

A hiány enyhítésére a kormány új képzési formát vezetett be. Beszámoltunk arról, hogy az úgynevezett „óvodai nevelő” képzés a szakképző iskolákban és az érettségit is adó technikumokban is elindult.

Amikor a képzési forma még javaslat formájában volt, kritikákat váltott ki a szakmai szervezetekből és pedagógusokból. Szerintük kérdéses, hogy a rövidebb, nem felsőfokú képzés megfelelően fel tudja-e készíteni a résztvevőket az óvodai nevelés komplex feladataira. Többen attól tartanak, hogy az új képzési forma a pedagógus szakma leértékelődéséhez vezethet, és hosszú távon nem oldja meg a strukturális problémákat.

Az egyik legtöbbet tárgyalt kérdés a bérezés. Tavaly decemberben megkerestük az Oktatási Hivatalt és valaszukból kiderült, hogy középfokú, technikusi képzettséggel, Pedagógus I. kategóriában, bruttó 654 ezres óvodapedagógusként is kezdhetnek az óvodai nevelők. Ehhez képest a frissen végzett diplomás óvodapedagógusok gyakornokként állhatnak munkába, ha nem volt korábban legalább 6 éves munkaviszonyuk.

Cikkeink a témában:

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.