Egy három évtizede pályán lévő óvónő tapasztalatai szerint egyre több iskolaéretlen gyereket küldenek kötelezően az iskolába, a szakma minősége pedig a felhígulás veszélyével küzd.
„Egyre több óvoda mondhatja el, hogy a gyerekek nevelése-oktatása helyett a gyerekek megőrzését tudja csak ellátni” - olvasható a Szabad Vonalzón megjelent olvasói levélben.
Az óvónő szerint az óvoda társadalmi súlya csökken: egyre kevesebb gyerek születik, így arányosan kevesebb család érintett közvetlenül az intézményrendszer problémáiban. Sok szülő számára az óvoda elsősorban biztonságos felügyeletet jelent, nem pedig a későbbi tanulási siker alapját. Pedig az alapvető készségek 6-7 éves korig alakulnak ki, és ha ezek hiányoznak, azt az iskola már csak nehezen tudja pótolni.
Hibás az az elképzelés, amely a gyerekek oktatását az általános iskola első osztályától számolja
– fogalmaz.
Az óvónő szerint a gyerekek jelentős része komoly hiányosságokkal érkezik az óvodába. Nincs kialakult napirendjük, nehezen alkalmazkodnak a közösségi szabályokhoz, szókincsük szegényes. A pedagógusok egyre több beszédhibás gyerekkel találkoznak, és nem ritka, hogy az alapvető önállósági készségek – például az étkezés – is hiányoznak.
A túlzott digitális eszközhasználat kifejezetten nagy problémának látja. A gyors, intenzív ingerekhez szokott gyerekek figyelmét egyre nehezebb lekötni. „Sokszor a kérdést sem értik, nemhogy válaszolni tudnának” – írja.
A szerző szerint az óvodáknak ma olyan alapokat kellene pótolniuk, amelyeket korábban a család biztosított. Ez a feladat azonban a jelenlegi feltételek mellett szinte teljesíthetetlen.
„Gyeses anyuka gyereke nem szokott augusztusban oviba jönni”
A hatéves kori kötelező iskolakezdést a levél az egyik legsúlyosabb problémának nevezi. Bár papíron van lehetőség halasztásra, a folyamat hosszadalmas és bürokratikus, miközben a döntés már nem az óvodapedagógus kezében van.
A pedagógusok és tanítók visszajelzései szerint egyre több gyerek kerül úgy az első osztályba, hogy nem tud nyugodtan ülni, nem alakult ki a feladattudata, nem fogja helyesen a ceruzát, és nem beszél összefüggően. „Ha nincs stabil alap, nincs mire építkezni” – fogalmaz a szerző, aki szerint a kudarcélmény már az első évben rögzülhet.
Ideálisabb lenne, ha minden gyerek legalább 6-8 hetet lehetne otthon, de a mostani jogszabályok között ezt szinte lehetetlen kivitelezni. Egy vidéki városban dolgozó, fiatal óvodapedagógus írása.
A szakemberhiány miatt egyre több, kellő gyakorlati tapasztalattal nem rendelkező munkavállaló jelenik meg az óvodákban. A béremelés és az 50 nap szabadság vonzóvá tette a pályát, de a szerző szerint a minőségi követelmények nem követték ezt a folyamatot.
A képesítés megszerzése előtt dolgozhat óvodapedagógusként az óvodai nevelő?
„A ‘mindenkit át kell engedni’ szemlélet az óvodapedagógusi szakma elkerülhetetlen felhígulásával jár” – fejti ki.
A tapasztalt pedagógusok és a pályakezdők közötti bérszint-kiegyenlítés demotiváló lehet azok számára, akik évtizedek óta a pályán vannak. A levél szerint a mennyiségi igény nem párosul valódi minőségi elvárásokkal.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
