Egy három évtizede pályán lévő óvónő tapasztalatai szerint egyre több iskolaéretlen gyereket küldenek kötelezően az iskolába, a szakma minősége pedig a felhígulás veszélyével küzd.
„Egyre több óvoda mondhatja el, hogy a gyerekek nevelése-oktatása helyett a gyerekek megőrzését tudja csak ellátni” - olvasható a Szabad Vonalzón megjelent olvasói levélben.
Az óvónő szerint az óvoda társadalmi súlya csökken: egyre kevesebb gyerek születik, így arányosan kevesebb család érintett közvetlenül az intézményrendszer problémáiban. Sok szülő számára az óvoda elsősorban biztonságos felügyeletet jelent, nem pedig a későbbi tanulási siker alapját. Pedig az alapvető készségek 6-7 éves korig alakulnak ki, és ha ezek hiányoznak, azt az iskola már csak nehezen tudja pótolni.
Hibás az az elképzelés, amely a gyerekek oktatását az általános iskola első osztályától számolja
– fogalmaz.
Az óvónő szerint a gyerekek jelentős része komoly hiányosságokkal érkezik az óvodába. Nincs kialakult napirendjük, nehezen alkalmazkodnak a közösségi szabályokhoz, szókincsük szegényes. A pedagógusok egyre több beszédhibás gyerekkel találkoznak, és nem ritka, hogy az alapvető önállósági készségek – például az étkezés – is hiányoznak.
A túlzott digitális eszközhasználat kifejezetten nagy problémának látja. A gyors, intenzív ingerekhez szokott gyerekek figyelmét egyre nehezebb lekötni. „Sokszor a kérdést sem értik, nemhogy válaszolni tudnának” – írja.
A szerző szerint az óvodáknak ma olyan alapokat kellene pótolniuk, amelyeket korábban a család biztosított. Ez a feladat azonban a jelenlegi feltételek mellett szinte teljesíthetetlen.
„Gyeses anyuka gyereke nem szokott augusztusban oviba jönni”
A hatéves kori kötelező iskolakezdést a levél az egyik legsúlyosabb problémának nevezi. Bár papíron van lehetőség halasztásra, a folyamat hosszadalmas és bürokratikus, miközben a döntés már nem az óvodapedagógus kezében van.
A pedagógusok és tanítók visszajelzései szerint egyre több gyerek kerül úgy az első osztályba, hogy nem tud nyugodtan ülni, nem alakult ki a feladattudata, nem fogja helyesen a ceruzát, és nem beszél összefüggően. „Ha nincs stabil alap, nincs mire építkezni” – fogalmaz a szerző, aki szerint a kudarcélmény már az első évben rögzülhet.
Ideálisabb lenne, ha minden gyerek legalább 6-8 hetet lehetne otthon, de a mostani jogszabályok között ezt szinte lehetetlen kivitelezni. Egy vidéki városban dolgozó, fiatal óvodapedagógus írása.
A szakemberhiány miatt egyre több, kellő gyakorlati tapasztalattal nem rendelkező munkavállaló jelenik meg az óvodákban. A béremelés és az 50 nap szabadság vonzóvá tette a pályát, de a szerző szerint a minőségi követelmények nem követték ezt a folyamatot.
A képesítés megszerzése előtt dolgozhat óvodapedagógusként az óvodai nevelő?
„A ‘mindenkit át kell engedni’ szemlélet az óvodapedagógusi szakma elkerülhetetlen felhígulásával jár” – fejti ki.
A tapasztalt pedagógusok és a pályakezdők közötti bérszint-kiegyenlítés demotiváló lehet azok számára, akik évtizedek óta a pályán vannak. A levél szerint a mennyiségi igény nem párosul valódi minőségi elvárásokkal.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
