Egy három évtizede pályán lévő óvónő tapasztalatai szerint egyre több iskolaéretlen gyereket küldenek kötelezően az iskolába, a szakma minősége pedig a felhígulás veszélyével küzd.
„Egyre több óvoda mondhatja el, hogy a gyerekek nevelése-oktatása helyett a gyerekek megőrzését tudja csak ellátni” - olvasható a Szabad Vonalzón megjelent olvasói levélben.
Az óvónő szerint az óvoda társadalmi súlya csökken: egyre kevesebb gyerek születik, így arányosan kevesebb család érintett közvetlenül az intézményrendszer problémáiban. Sok szülő számára az óvoda elsősorban biztonságos felügyeletet jelent, nem pedig a későbbi tanulási siker alapját. Pedig az alapvető készségek 6-7 éves korig alakulnak ki, és ha ezek hiányoznak, azt az iskola már csak nehezen tudja pótolni.
Hibás az az elképzelés, amely a gyerekek oktatását az általános iskola első osztályától számolja
– fogalmaz.
Az óvónő szerint a gyerekek jelentős része komoly hiányosságokkal érkezik az óvodába. Nincs kialakult napirendjük, nehezen alkalmazkodnak a közösségi szabályokhoz, szókincsük szegényes. A pedagógusok egyre több beszédhibás gyerekkel találkoznak, és nem ritka, hogy az alapvető önállósági készségek – például az étkezés – is hiányoznak.
A túlzott digitális eszközhasználat kifejezetten nagy problémának látja. A gyors, intenzív ingerekhez szokott gyerekek figyelmét egyre nehezebb lekötni. „Sokszor a kérdést sem értik, nemhogy válaszolni tudnának” – írja.
A szerző szerint az óvodáknak ma olyan alapokat kellene pótolniuk, amelyeket korábban a család biztosított. Ez a feladat azonban a jelenlegi feltételek mellett szinte teljesíthetetlen.
„Gyeses anyuka gyereke nem szokott augusztusban oviba jönni”
A hatéves kori kötelező iskolakezdést a levél az egyik legsúlyosabb problémának nevezi. Bár papíron van lehetőség halasztásra, a folyamat hosszadalmas és bürokratikus, miközben a döntés már nem az óvodapedagógus kezében van.
A pedagógusok és tanítók visszajelzései szerint egyre több gyerek kerül úgy az első osztályba, hogy nem tud nyugodtan ülni, nem alakult ki a feladattudata, nem fogja helyesen a ceruzát, és nem beszél összefüggően. „Ha nincs stabil alap, nincs mire építkezni” – fogalmaz a szerző, aki szerint a kudarcélmény már az első évben rögzülhet.
Ideálisabb lenne, ha minden gyerek legalább 6-8 hetet lehetne otthon, de a mostani jogszabályok között ezt szinte lehetetlen kivitelezni. Egy vidéki városban dolgozó, fiatal óvodapedagógus írása.
A szakemberhiány miatt egyre több, kellő gyakorlati tapasztalattal nem rendelkező munkavállaló jelenik meg az óvodákban. A béremelés és az 50 nap szabadság vonzóvá tette a pályát, de a szerző szerint a minőségi követelmények nem követték ezt a folyamatot.
A képesítés megszerzése előtt dolgozhat óvodapedagógusként az óvodai nevelő?
„A ‘mindenkit át kell engedni’ szemlélet az óvodapedagógusi szakma elkerülhetetlen felhígulásával jár” – fejti ki.
A tapasztalt pedagógusok és a pályakezdők közötti bérszint-kiegyenlítés demotiváló lehet azok számára, akik évtizedek óta a pályán vannak. A levél szerint a mennyiségi igény nem párosul valódi minőségi elvárásokkal.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
