"Szabadságra megy anyuka meg apuka, és képet posztolnak a termálfürdőből, a gyerek meg ott van az oviban"

Ideálisabb lenne, ha minden gyerek legalább 6-8 hetet lehetne otthon, de a mostani jogszabályok között ezt szinte lehetetlen kivitelezni. Egy vidéki városban dolgozó, fiatal óvodapedagógus írása.

  • Eduline

Óvodapedagógusként azt tapasztalom, hogy az iskola végével, ahol van nagyobb vagy kisebb testvér, sok esetben nem hozzák a gyerekeket. Szerencsére. A jelenlegi törvény ugyanis nincs összhangban, sem a gyermekek szükségletével, sem szülők-, sem pedig a pedagógusok szabadságával.

A gyereknek igenis kellene legalább 6-8 hét összefüggő nyugalom a családdal, amikor azt teheti, amit akar, nem kell neki alkalmazkodnia. A nyári ovi nem minden esetben ideális: összevonják a csoportokat, van, hogy 30 vegyeskorú gyerek játszik, eszik, alszik a klíma nélküli csoportokban és két órákat a forró udvaron.

Van árnyék, van folyadék, mondjuk a mamánál medencézni, és dinnyét enni ideálisabb lenne.

Mondandód van az oktatásról?
Ha szeretnéd  elmondani a véleményedet diákként, hallgatóként, tanárként, szakemberként vagy szülőként az oktatásról, akkor várjuk írásodat az [email protected]!

Azonban a nagyszülők sem a "régiek": sokan még dolgoznak, vagy már túl öregek az unokázáshoz, de egyre többször látom, hogy a nagyszülő egyszer-egyszer ugyan bevállalja az egy vagy netán több neveletlen kisunokáját, de amúgy köszöni szépen nem kéri. És ha már ott tartunk, akkor ezekben az esetekben a szülő sem, oldja meg az ovi.

Sajnos olyat is láttunk, hogy szabadságra megy anyuka meg apuka, és képet posztolnak a termálfürdőből, a gyerek meg ott van az oviban, velünk. Olyan szülők is akadnak, akik szerint a gyereküknek az a legjobb, ha az egész napját az oviban tölti, mert az óvodapedagógus szent kötelessége a munkáját végezni.

Az ilyen szülő rendszeresen zárásig ott hagyja a gyerekét, holott csak délután háromig dolgozik. Velem senki nem szúr ki, a munkaidőmben dolgozom, csak a kislányát sajnálom, hogy az utolsó egy órában egyedül ül ott, és öt percenként kérdezi, hogy mikor jönnek érte.

„Gyeses anyuka gyereke nem szokott augusztusban oviba jönni”

És sajnos is arra is van példa, hogy az anyuka direkt a szünet után vesz ki szabadnapot, hogy az otthoni dolgokkal jobban tudjon haladni.

Azonban azt is meg kell említeni, hogy a szülők valamivel több, mint fele próbálja megoldani a nyári szünetet, még ha nem is egyszerű.

Szerintem szerencsés megoldás lenne, ha legalább 10 éves korig jóval több, pluszban 10 nap szabadságot adni, amit kötelezően szünet alatt kell kivenni, de így is nehéz a dolgozó anyák munkaerő piaci helyzete, hátha még emelt szabadság járna nekik.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.