"Szabadságra megy anyuka meg apuka, és képet posztolnak a termálfürdőből, a gyerek meg ott van az oviban"

Ideálisabb lenne, ha minden gyerek legalább 6-8 hetet lehetne otthon, de a mostani jogszabályok között ezt szinte lehetetlen kivitelezni. Egy vidéki városban dolgozó, fiatal óvodapedagógus írása.

  • Eduline

Óvodapedagógusként azt tapasztalom, hogy az iskola végével, ahol van nagyobb vagy kisebb testvér, sok esetben nem hozzák a gyerekeket. Szerencsére. A jelenlegi törvény ugyanis nincs összhangban, sem a gyermekek szükségletével, sem szülők-, sem pedig a pedagógusok szabadságával.

A gyereknek igenis kellene legalább 6-8 hét összefüggő nyugalom a családdal, amikor azt teheti, amit akar, nem kell neki alkalmazkodnia. A nyári ovi nem minden esetben ideális: összevonják a csoportokat, van, hogy 30 vegyeskorú gyerek játszik, eszik, alszik a klíma nélküli csoportokban és két órákat a forró udvaron.

Van árnyék, van folyadék, mondjuk a mamánál medencézni, és dinnyét enni ideálisabb lenne.

Mondandód van az oktatásról?
Ha szeretnéd  elmondani a véleményedet diákként, hallgatóként, tanárként, szakemberként vagy szülőként az oktatásról, akkor várjuk írásodat az [email protected]!

Azonban a nagyszülők sem a "régiek": sokan még dolgoznak, vagy már túl öregek az unokázáshoz, de egyre többször látom, hogy a nagyszülő egyszer-egyszer ugyan bevállalja az egy vagy netán több neveletlen kisunokáját, de amúgy köszöni szépen nem kéri. És ha már ott tartunk, akkor ezekben az esetekben a szülő sem, oldja meg az ovi.

Sajnos olyat is láttunk, hogy szabadságra megy anyuka meg apuka, és képet posztolnak a termálfürdőből, a gyerek meg ott van az oviban, velünk. Olyan szülők is akadnak, akik szerint a gyereküknek az a legjobb, ha az egész napját az oviban tölti, mert az óvodapedagógus szent kötelessége a munkáját végezni.

Az ilyen szülő rendszeresen zárásig ott hagyja a gyerekét, holott csak délután háromig dolgozik. Velem senki nem szúr ki, a munkaidőmben dolgozom, csak a kislányát sajnálom, hogy az utolsó egy órában egyedül ül ott, és öt percenként kérdezi, hogy mikor jönnek érte.

„Gyeses anyuka gyereke nem szokott augusztusban oviba jönni”

És sajnos is arra is van példa, hogy az anyuka direkt a szünet után vesz ki szabadnapot, hogy az otthoni dolgokkal jobban tudjon haladni.

Azonban azt is meg kell említeni, hogy a szülők valamivel több, mint fele próbálja megoldani a nyári szünetet, még ha nem is egyszerű.

Szerintem szerencsés megoldás lenne, ha legalább 10 éves korig jóval több, pluszban 10 nap szabadságot adni, amit kötelezően szünet alatt kell kivenni, de így is nehéz a dolgozó anyák munkaerő piaci helyzete, hátha még emelt szabadság járna nekik.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.