"Szabadságra megy anyuka meg apuka, és képet posztolnak a termálfürdőből, a gyerek meg ott van az oviban"

Ideálisabb lenne, ha minden gyerek legalább 6-8 hetet lehetne otthon, de a mostani jogszabályok között ezt szinte lehetetlen kivitelezni. Egy vidéki városban dolgozó, fiatal óvodapedagógus írása.

  • Eduline

Óvodapedagógusként azt tapasztalom, hogy az iskola végével, ahol van nagyobb vagy kisebb testvér, sok esetben nem hozzák a gyerekeket. Szerencsére. A jelenlegi törvény ugyanis nincs összhangban, sem a gyermekek szükségletével, sem szülők-, sem pedig a pedagógusok szabadságával.

A gyereknek igenis kellene legalább 6-8 hét összefüggő nyugalom a családdal, amikor azt teheti, amit akar, nem kell neki alkalmazkodnia. A nyári ovi nem minden esetben ideális: összevonják a csoportokat, van, hogy 30 vegyeskorú gyerek játszik, eszik, alszik a klíma nélküli csoportokban és két órákat a forró udvaron.

Van árnyék, van folyadék, mondjuk a mamánál medencézni, és dinnyét enni ideálisabb lenne.

Mondandód van az oktatásról?
Ha szeretnéd  elmondani a véleményedet diákként, hallgatóként, tanárként, szakemberként vagy szülőként az oktatásról, akkor várjuk írásodat az [email protected]!

Azonban a nagyszülők sem a "régiek": sokan még dolgoznak, vagy már túl öregek az unokázáshoz, de egyre többször látom, hogy a nagyszülő egyszer-egyszer ugyan bevállalja az egy vagy netán több neveletlen kisunokáját, de amúgy köszöni szépen nem kéri. És ha már ott tartunk, akkor ezekben az esetekben a szülő sem, oldja meg az ovi.

Sajnos olyat is láttunk, hogy szabadságra megy anyuka meg apuka, és képet posztolnak a termálfürdőből, a gyerek meg ott van az oviban, velünk. Olyan szülők is akadnak, akik szerint a gyereküknek az a legjobb, ha az egész napját az oviban tölti, mert az óvodapedagógus szent kötelessége a munkáját végezni.

Az ilyen szülő rendszeresen zárásig ott hagyja a gyerekét, holott csak délután háromig dolgozik. Velem senki nem szúr ki, a munkaidőmben dolgozom, csak a kislányát sajnálom, hogy az utolsó egy órában egyedül ül ott, és öt percenként kérdezi, hogy mikor jönnek érte.

„Gyeses anyuka gyereke nem szokott augusztusban oviba jönni”

És sajnos is arra is van példa, hogy az anyuka direkt a szünet után vesz ki szabadnapot, hogy az otthoni dolgokkal jobban tudjon haladni.

Azonban azt is meg kell említeni, hogy a szülők valamivel több, mint fele próbálja megoldani a nyári szünetet, még ha nem is egyszerű.

Szerintem szerencsés megoldás lenne, ha legalább 10 éves korig jóval több, pluszban 10 nap szabadságot adni, amit kötelezően szünet alatt kell kivenni, de így is nehéz a dolgozó anyák munkaerő piaci helyzete, hátha még emelt szabadság járna nekik.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.