A magyar iskolások jelentős része nem azért teljesít gyengébben a dolgozatokban és szövegértési felméréseken, mert nem tanulta meg az anyagot, hanem azért, mert a tankönyvek szövegét értik meg nehezen – derül ki a PISA-felmérésekből és egy friss hazai kutatásból.
"Egy egyszerű átfogalmazás akár egy-két jeggyel jobb eredményt is hozhat" – mondta Dr. Horváth Péter László, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola főiskolai docense a Kölöknetnek.
Hozzátette: „A PISA-felmérések eredményeiből tudjuk, hogy a diákok körülbelül 25 százaléka nem jut el a C1-es vagy C2-es magyar nyelvi tudásig, ennél jóval alacsonyabb nyelvi szinten érzi magát biztonságban."
Ez nem csak a tanulásban akadályozott gyerekeket érinti. A többségi, tehát teljesen átlagos iskolába járó, ám alacsony nyelvi kompetenciájú gyerekek sem jutnak el a C1-es szintig. Ez azt jelenti, hogy sok diák számára az iskolai tankönyvek és feladatlapok nyelvezete meghaladja a nyelvi szintjét, ezért a szövegértés már önmagában akadállyá válik.
Lee Child szerint krimikre lenne szükség az iskolákban, hogy a gyerekek megszeressenek olvasni
Átfogalmazták a felmérő szövegét, azonnal javultak az osztályzatok
Dr. Horváth Péter László hallgatóival együtt azt vizsgálta, mi történik, ha egy másodikos szövegértési felmérőt nyelvileg és tipográfiailag is átdolgoznak:
Függetlenül attól, melyik változatot töltötték ki először, kevesebbet hibáztak az átdolgozott felmérőben
– derült ki a kutatásból. Volt olyan tanuló is, „aki egy vagy akár két osztályzatot is tudott javítani”.
Pedig a szöveg tartalma nem változott. „Ilyen sokat jelent, hogy hozzáigazítjuk-e az információkat a gyerekek nyelvismeretéhez” – fogalmazott a főiskolai docens.
A túl bonyolult szövegek elvehetik a gyerekek kedvét
A "nyelven belüli fordítás" módszer lényege, hogy ugyanazt a tartalmat egyszerűbb nyelvi eszközökkel adják át.
A főiskolán a hallgatók megtanulhatják, hogyan lehet bonyolultabb szövegekből könnyebben olvasható szövegeket készíteni úgy, hogy a tartalom nem változik
– mondta Horváth Péter László.
A szakember szerint a nem megfelelően megfogalmazott feladatok eltántoríthatják a diákokat az olvasástól és a tanulástól. „Ha egy alacsonyabb szintű szöveget adunk nekik, nem jelenti azt, hogy ott megrekednek. Sikerélményük lesz, lendületet kapnak, és haladnak tovább.”
Az olvasási képességek jó része már az iskola előtt kialakul, mégis sok diák lemarad az értő olvasásban – állítja Prof. Dr. Steklács János, a Pécsi Tudományegyetem Nevelés- és Oktatáselméleti Tanszékének vezetője.
Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a 2027-es költségvetés egyszerre próbálja rendbe rakni az ország pénzügyeit, és jobb életet biztosítani a NOKS-és technikai dolgozóknak.
Nem kapta meg a fejlesztéseket, nem mehetett le a többiekkel játszani az udvarra, és gyakran már az első óra után hazaküldték az SNI-s, magatartászavaros kisfiút. A gyámhivatali ügyintéző segítségnyújtás helyett védelembe vételi eljárással fenyegetőzött, mert az anya nem akarta elvinni EGYMI-be a gyereket.
A középiskolák rugalmasan alakíthatják a felvételi követelményeiket, viszont csak a jogszabályban meghatározott keretek között.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
