A magyar iskolások jelentős része nem azért teljesít gyengébben a dolgozatokban és szövegértési felméréseken, mert nem tanulta meg az anyagot, hanem azért, mert a tankönyvek szövegét értik meg nehezen – derül ki a PISA-felmérésekből és egy friss hazai kutatásból.
"Egy egyszerű átfogalmazás akár egy-két jeggyel jobb eredményt is hozhat" – mondta Dr. Horváth Péter László, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola főiskolai docense a Kölöknetnek.
Hozzátette: „A PISA-felmérések eredményeiből tudjuk, hogy a diákok körülbelül 25 százaléka nem jut el a C1-es vagy C2-es magyar nyelvi tudásig, ennél jóval alacsonyabb nyelvi szinten érzi magát biztonságban."
Ez nem csak a tanulásban akadályozott gyerekeket érinti. A többségi, tehát teljesen átlagos iskolába járó, ám alacsony nyelvi kompetenciájú gyerekek sem jutnak el a C1-es szintig. Ez azt jelenti, hogy sok diák számára az iskolai tankönyvek és feladatlapok nyelvezete meghaladja a nyelvi szintjét, ezért a szövegértés már önmagában akadállyá válik.
Lee Child szerint krimikre lenne szükség az iskolákban, hogy a gyerekek megszeressenek olvasni
Átfogalmazták a felmérő szövegét, azonnal javultak az osztályzatok
Dr. Horváth Péter László hallgatóival együtt azt vizsgálta, mi történik, ha egy másodikos szövegértési felmérőt nyelvileg és tipográfiailag is átdolgoznak:
Függetlenül attól, melyik változatot töltötték ki először, kevesebbet hibáztak az átdolgozott felmérőben
– derült ki a kutatásból. Volt olyan tanuló is, „aki egy vagy akár két osztályzatot is tudott javítani”.
Pedig a szöveg tartalma nem változott. „Ilyen sokat jelent, hogy hozzáigazítjuk-e az információkat a gyerekek nyelvismeretéhez” – fogalmazott a főiskolai docens.A túl bonyolult szövegek elvehetik a gyerekek kedvét
A "nyelven belüli fordítás" módszer lényege, hogy ugyanazt a tartalmat egyszerűbb nyelvi eszközökkel adják át.
A főiskolán a hallgatók megtanulhatják, hogyan lehet bonyolultabb szövegekből könnyebben olvasható szövegeket készíteni úgy, hogy a tartalom nem változik
– mondta Horváth Péter László.
A szakember szerint a nem megfelelően megfogalmazott feladatok eltántoríthatják a diákokat az olvasástól és a tanulástól. „Ha egy alacsonyabb szintű szöveget adunk nekik, nem jelenti azt, hogy ott megrekednek. Sikerélményük lesz, lendületet kapnak, és haladnak tovább.”
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
