Friss kutatás szerint jóval kevesebb szót mondhatnak ki a sokat képernyőző kétéves gyerekek

Azok a kétéves gyerekek, akik naponta több órát töltenek képernyő előtt, jóval kevesebb szót használnak, mint azok, akiknek korlátozottabb a digitális eszközhasználata – derül ki egy friss, brit kormányzati megrendelésre készült kutatásból. Az eredmények hatására a brit kormány először ad ki hivatalos iránymutatást arról, hogyan érdemes kezelni az öt év alatti gyerekek képernyőidejét.

A Guardian által összefoglalt felmérés szerint a legnagyobb képernyőhasználattal élő kétévesek – akik akár napi öt órát is képernyő előtt töltenek – szignifikánsan kevesebb szót tudnak kimondani, mint azok a gyerekek, akiknek a napi képernyőideje átlagosan 44 perc körül alakul.

A kutatás egyik legfeltűnőbb megállapítása, hogy a képernyőhasználat gyakorlatilag univerzálissá vált a kisgyermekek körében. A vizsgálat szerint a kétévesek 98 százaléka naponta néz tévét, videókat vagy más digitális tartalmakat.

A képernyő előtt töltött idő ráadásul nagyon gyorsan nő az életkorral:

A kutatás szerint a kétéves gyerekek 19 százaléka már videójátékokkal is játszik, ami tovább növeli az összképernyőidőt.

Szülőknek indít ingyenes képzést a Bethesda a képernyőidő csökkentéséért

Alfa Generáció Labor

Erős az összefüggés a szókincsfejlődés és képernyőidő között

A vizsgálat során a gyerekek szókincsét egy 34 szavas teszttel mérték.

Az eredmények alapján a legtöbbet képernyőző gyerekek átlagosan a szavak 53 százalékát tudták kimondani, míg a legkevesebb képernyőidővel rendelkezőknél ez az arány 65 százalék volt.

Fontos ugyanakkor, hogy a kutatók nem állítottak fel közvetlen ok-okozati kapcsolatot a képernyőidő és a gyengébb szókincs között. A jelentés hangsúlyozza: az adatok korrelációt mutatnak, vagyis együtt járást, de nem bizonyítják, hogy önmagában a képernyőhasználat okozza a problémát. A hosszabb távú elemzések során olyan tényezőket is vizsgálnak majd, mint a családok társadalmi-gazdasági helyzete vagy az otthoni tanulási környezet.

A logopédusok régóta mondják: "ömlenek be a képernyős beszédfejlődési zavarokkal és idegrendszeri problémákkal küzdő esetek"

A kutatás azt is megállapította, hogy összességében a gyerekek átlagosan 21 szót tudtak a 34-ből, ami nem tér el jelentősen a 2017–2020 között vizsgált korábbi kétéves korosztály eredményeitől.

A nyelvi fejlődés mellett a kutatás más kockázatokra is rávilágított. A felmérésben szereplő gyerekek negyede olyan pontszámot ért el a viselkedési és érzelmi skálákon, amely lehetséges problémákra utal. A szakértők szerint ez tovább erősíti annak szükségességét, hogy a kisgyermekkori képernyőhasználatra tudatosabban figyeljenek a családok és az intézmények.

A brit kormány útmutatót ad, nem tiltani akar

Bridget Phillipson brit oktatási miniszter hangsúlyozta: a cél nem a képernyők teljes kizárása, hanem a tudatos és értelmes használat támogatása.

Mint fogalmazott, a szülők és pedagógusok egyre gyakrabban jelzik, hogy a túl sok „passzív képernyőidő” kiszoríthatja azokat a tevékenységeket – a beszélgetést, a játékot, az olvasást –, amelyek kulcsfontosságúak a nyelvi fejlődés szempontjából.

A brit kormány áprilisban adja ki első hivatalos iránymutatását az öt év alatti gyerekek képernyőhasználatáról. Az útmutató várhatóan gyakorlati tanácsokat tartalmaz majd arra, hogyan lehet a digitális eszközöket beszélgetéssel, közös játékkal és olvasással összekötni, nem pedig ezek helyettesítésére használni.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.