Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A Guardian által összefoglalt felmérés szerint a legnagyobb képernyőhasználattal élő kétévesek – akik akár napi öt órát is képernyő előtt töltenek – szignifikánsan kevesebb szót tudnak kimondani, mint azok a gyerekek, akiknek a napi képernyőideje átlagosan 44 perc körül alakul.
A kutatás egyik legfeltűnőbb megállapítása, hogy a képernyőhasználat gyakorlatilag univerzálissá vált a kisgyermekek körében. A vizsgálat szerint a kétévesek 98 százaléka naponta néz tévét, videókat vagy más digitális tartalmakat.
A képernyő előtt töltött idő ráadásul nagyon gyorsan nő az életkorral:
- 9 hónapos korban a gyerekek átlagosan napi 29 percet töltenek képernyő előtt,
- kétéves korban ez az idő már átlagosan 127 perc,
- ha beleszámítjuk a videójátékokat is, az átlagos napi képernyőidő 140 percre emelkedik.
A kutatás szerint a kétéves gyerekek 19 százaléka már videójátékokkal is játszik, ami tovább növeli az összképernyőidőt.
Szülőknek indít ingyenes képzést a Bethesda a képernyőidő csökkentéséért
Alfa Generáció Labor
Erős az összefüggés a szókincsfejlődés és képernyőidő között
A vizsgálat során a gyerekek szókincsét egy 34 szavas teszttel mérték.
Az eredmények alapján a legtöbbet képernyőző gyerekek átlagosan a szavak 53 százalékát tudták kimondani, míg a legkevesebb képernyőidővel rendelkezőknél ez az arány 65 százalék volt.
Fontos ugyanakkor, hogy a kutatók nem állítottak fel közvetlen ok-okozati kapcsolatot a képernyőidő és a gyengébb szókincs között. A jelentés hangsúlyozza: az adatok korrelációt mutatnak, vagyis együtt járást, de nem bizonyítják, hogy önmagában a képernyőhasználat okozza a problémát. A hosszabb távú elemzések során olyan tényezőket is vizsgálnak majd, mint a családok társadalmi-gazdasági helyzete vagy az otthoni tanulási környezet.
A kutatás azt is megállapította, hogy összességében a gyerekek átlagosan 21 szót tudtak a 34-ből, ami nem tér el jelentősen a 2017–2020 között vizsgált korábbi kétéves korosztály eredményeitől.
A nyelvi fejlődés mellett a kutatás más kockázatokra is rávilágított. A felmérésben szereplő gyerekek negyede olyan pontszámot ért el a viselkedési és érzelmi skálákon, amely lehetséges problémákra utal. A szakértők szerint ez tovább erősíti annak szükségességét, hogy a kisgyermekkori képernyőhasználatra tudatosabban figyeljenek a családok és az intézmények.
A brit kormány útmutatót ad, nem tiltani akar
Bridget Phillipson brit oktatási miniszter hangsúlyozta: a cél nem a képernyők teljes kizárása, hanem a tudatos és értelmes használat támogatása.
Mint fogalmazott, a szülők és pedagógusok egyre gyakrabban jelzik, hogy a túl sok „passzív képernyőidő” kiszoríthatja azokat a tevékenységeket – a beszélgetést, a játékot, az olvasást –, amelyek kulcsfontosságúak a nyelvi fejlődés szempontjából.
A brit kormány áprilisban adja ki első hivatalos iránymutatását az öt év alatti gyerekek képernyőhasználatáról. Az útmutató várhatóan gyakorlati tanácsokat tartalmaz majd arra, hogyan lehet a digitális eszközöket beszélgetéssel, közös játékkal és olvasással összekötni, nem pedig ezek helyettesítésére használni.
