Azok a kétéves gyerekek, akik naponta több órát töltenek képernyő előtt, jóval kevesebb szót használnak, mint azok, akiknek korlátozottabb a digitális eszközhasználata – derül ki egy friss, brit kormányzati megrendelésre készült kutatásból. Az eredmények hatására a brit kormány először ad ki hivatalos iránymutatást arról, hogyan érdemes kezelni az öt év alatti gyerekek képernyőidejét.
A Guardian által összefoglalt felmérés szerint a legnagyobb képernyőhasználattal élő kétévesek – akik akár napi öt órát is képernyő előtt töltenek – szignifikánsan kevesebb szót tudnak kimondani, mint azok a gyerekek, akiknek a napi képernyőideje átlagosan 44 perc körül alakul.
A kutatás egyik legfeltűnőbb megállapítása, hogy a képernyőhasználat gyakorlatilag univerzálissá vált a kisgyermekek körében. A vizsgálat szerint a kétévesek 98 százaléka naponta néz tévét, videókat vagy más digitális tartalmakat.
A képernyő előtt töltött idő ráadásul nagyon gyorsan nő az életkorral:
A kutatás szerint a kétéves gyerekek 19 százaléka már videójátékokkal is játszik, ami tovább növeli az összképernyőidőt.
Szülőknek indít ingyenes képzést a Bethesda a képernyőidő csökkentéséért
Erős az összefüggés a szókincsfejlődés és képernyőidő között
A vizsgálat során a gyerekek szókincsét egy 34 szavas teszttel mérték.
Az eredmények alapján a legtöbbet képernyőző gyerekek átlagosan a szavak 53 százalékát tudták kimondani, míg a legkevesebb képernyőidővel rendelkezőknél ez az arány 65 százalék volt.
Fontos ugyanakkor, hogy a kutatók nem állítottak fel közvetlen ok-okozati kapcsolatot a képernyőidő és a gyengébb szókincs között. A jelentés hangsúlyozza: az adatok korrelációt mutatnak, vagyis együtt járást, de nem bizonyítják, hogy önmagában a képernyőhasználat okozza a problémát. A hosszabb távú elemzések során olyan tényezőket is vizsgálnak majd, mint a családok társadalmi-gazdasági helyzete vagy az otthoni tanulási környezet.
A kutatás azt is megállapította, hogy összességében a gyerekek átlagosan 21 szót tudtak a 34-ből, ami nem tér el jelentősen a 2017–2020 között vizsgált korábbi kétéves korosztály eredményeitől.
A nyelvi fejlődés mellett a kutatás más kockázatokra is rávilágított. A felmérésben szereplő gyerekek negyede olyan pontszámot ért el a viselkedési és érzelmi skálákon, amely lehetséges problémákra utal. A szakértők szerint ez tovább erősíti annak szükségességét, hogy a kisgyermekkori képernyőhasználatra tudatosabban figyeljenek a családok és az intézmények.
A brit kormány útmutatót ad, nem tiltani akar
Bridget Phillipson brit oktatási miniszter hangsúlyozta: a cél nem a képernyők teljes kizárása, hanem a tudatos és értelmes használat támogatása.
Mint fogalmazott, a szülők és pedagógusok egyre gyakrabban jelzik, hogy a túl sok „passzív képernyőidő” kiszoríthatja azokat a tevékenységeket – a beszélgetést, a játékot, az olvasást –, amelyek kulcsfontosságúak a nyelvi fejlődés szempontjából.
A brit kormány áprilisban adja ki első hivatalos iránymutatását az öt év alatti gyerekek képernyőhasználatáról. Az útmutató várhatóan gyakorlati tanácsokat tartalmaz majd arra, hogyan lehet a digitális eszközöket beszélgetéssel, közös játékkal és olvasással összekötni, nem pedig ezek helyettesítésére használni.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
