A logopédusok régóta mondják: "ömlenek be a képernyős beszédfejlődési zavarokkal és idegrendszeri problémákkal küzdő esetek"

A gyerekek egyre korábban kerülnek képernyő elé, és a digitális világ hatásai súlyosbodnak: nemcsak a beszédfejlődés áll meg, hanem az idegrendszer és az érzelmi készségek is károsodhatnak. Pécsi Rita neveléskutató figyelmeztet: a Minecraft „benne van a kábítószerek sorában”, a virtuális játékok és alkalmazások dopamin-hatásai pedig függőséget okoznak.

A 777blog szerzője Pécsi Rita neveléskutatóval beszélgetett, aki szerint a képernyő korlátozása kulcsfontosságú: „mindenképpen érdemes nagyon határozottan és egyértelműen elmondani, hogy személyes képernyőt 14 éves korig ne kapjanak a gyerekek.”

A személyes képernyő alatt az internettel ellátott, zsebben hordozható eszközöket értjük, amelyekből a gyermek könnyen hozzáfér az információhoz.

Az idegrendszer teljes fejlődése 20-23 éves korra ér el. Pécsi Rita szerint a prefrontális kéreg kialakulása a morális gondolkodásért, a következmények mérlegeléséért és az indulatkontrollért felelős. Ez magyarázza, miért nehéz a fiataloknak a képernyőfüggőség kontrollálása, hiszen kérdéses, hogy "ez a kialakulatlan idegrendszer mennyi képernyőhatást bír ki.”

Elfogadható képernyőidő korosztályonként

A túl korai és túl sok képernyőhasználat kognitív hátrányokat okoz, így fontos a korlátozás:

  • 0-3 éves kor: semmilyen képernyő
  • 3-6 éves kor: 15-20 perc mesenézés
  • Kisiskolás: maximum 40-45 perc

Az idősebbek a valóságban akár 4-9 órát töltenek képernyő előtt. „Már most átlagban két órával kevesebbet alszanak a fiatalok az okoseszközök miatt” - teszi hozzá a szakértő.

16 éves korhatárt javasolnak az EP képviselők a közösségi médiában és videóplatformokon

A Minecraft benne van a kábítószerek sorában

A digitális világ egyre nagyobb problémákat okoz, mert a virtuális tapasztalat nem helyettesíti a valós életet.

Hiába épít fel egy Minecraft-várost, egy legóból 3-5 darabot nem tud felrakni, nem találkoznak a tapasztalatok így nem történik meg az előkészítés az életfeladatra.

A túl sok inger transzállapotba viszi az agyat: „Nem a megértés vagy az érdekesség, hanem a rengeteg inger miatt nézik, amik miatt az agy transzállapotba kerül.”

"A gyerek partner lehet, de nem tanácsadó" – a gyerekpszichológus szerint a szülő szorongása átragadhat a gyerekre

shutterstock

Sehol sem tart itthon az érzelmi intelligencia fejlesztése

A MI és a digitális eszközök újabb veszélyforrást jelentenek a gyermekek érzelmi fejlődésében. „Egyre népszerűbb eszköze például a Karakter AI vagy a Replika, ‘akivel’ beszélgethetsz. Ez érzelempiac már, ami sokkal durvább lesz, mert az érzelmi intelligencia fejlesztése sehol nincs a magyar oktatásban.”

A képernyőfüggőség mögött a dopamin szerepe áll, ami a profitot helyezi előtérbe a gyermek fejlődése helyett. „Ez a fajta adagolás egyértelműen a profit szempontjait és nem a gyermek fejlődését veszi alapul, és olyan mesterien ki van találva, amivel egy felkészületlen idegrendszer nem tud számolni, mert a fékrendszere nincs kész.”

Szülői példa és közösségi támogatás

A gyerekek a szülői mintát követik, ezért fontos a példamutatás. „Lehetőleg ne azt lássák, hogy képernyőhasználat az elsődleges időtöltése anyámnak, apámnak.”

Pécsi Rita kiemeli, hogy a csoportnyomás leküzdésére azt ajánlják a szülőknek, hogy keressenek olyan családokat, akár csak kettőt, akik hasonlóan gondolkodnak a témában.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.