A logopédusok régóta mondják: "ömlenek be a képernyős beszédfejlődési zavarokkal és idegrendszeri problémákkal küzdő esetek"

A gyerekek egyre korábban kerülnek képernyő elé, és a digitális világ hatásai súlyosbodnak: nemcsak a beszédfejlődés áll meg, hanem az idegrendszer és az érzelmi készségek is károsodhatnak. Pécsi Rita neveléskutató figyelmeztet: a Minecraft „benne van a kábítószerek sorában”, a virtuális játékok és alkalmazások dopamin-hatásai pedig függőséget okoznak.

A 777blog szerzője Pécsi Rita neveléskutatóval beszélgetett, aki szerint a képernyő korlátozása kulcsfontosságú: „mindenképpen érdemes nagyon határozottan és egyértelműen elmondani, hogy személyes képernyőt 14 éves korig ne kapjanak a gyerekek.”

A személyes képernyő alatt az internettel ellátott, zsebben hordozható eszközöket értjük, amelyekből a gyermek könnyen hozzáfér az információhoz.

Az idegrendszer teljes fejlődése 20-23 éves korra ér el. Pécsi Rita szerint a prefrontális kéreg kialakulása a morális gondolkodásért, a következmények mérlegeléséért és az indulatkontrollért felelős. Ez magyarázza, miért nehéz a fiataloknak a képernyőfüggőség kontrollálása, hiszen kérdéses, hogy "ez a kialakulatlan idegrendszer mennyi képernyőhatást bír ki.”

Elfogadható képernyőidő korosztályonként

A túl korai és túl sok képernyőhasználat kognitív hátrányokat okoz, így fontos a korlátozás:

  • 0-3 éves kor: semmilyen képernyő
  • 3-6 éves kor: 15-20 perc mesenézés
  • Kisiskolás: maximum 40-45 perc

Az idősebbek a valóságban akár 4-9 órát töltenek képernyő előtt. „Már most átlagban két órával kevesebbet alszanak a fiatalok az okoseszközök miatt” - teszi hozzá a szakértő.

16 éves korhatárt javasolnak az EP képviselők a közösségi médiában és videóplatformokon

A Minecraft benne van a kábítószerek sorában

A digitális világ egyre nagyobb problémákat okoz, mert a virtuális tapasztalat nem helyettesíti a valós életet.

Hiába épít fel egy Minecraft-várost, egy legóból 3-5 darabot nem tud felrakni, nem találkoznak a tapasztalatok így nem történik meg az előkészítés az életfeladatra.

A túl sok inger transzállapotba viszi az agyat: „Nem a megértés vagy az érdekesség, hanem a rengeteg inger miatt nézik, amik miatt az agy transzállapotba kerül.”

"A gyerek partner lehet, de nem tanácsadó" – a gyerekpszichológus szerint a szülő szorongása átragadhat a gyerekre

shutterstock

Sehol sem tart itthon az érzelmi intelligencia fejlesztése

A MI és a digitális eszközök újabb veszélyforrást jelentenek a gyermekek érzelmi fejlődésében. „Egyre népszerűbb eszköze például a Karakter AI vagy a Replika, ‘akivel’ beszélgethetsz. Ez érzelempiac már, ami sokkal durvább lesz, mert az érzelmi intelligencia fejlesztése sehol nincs a magyar oktatásban.”

A képernyőfüggőség mögött a dopamin szerepe áll, ami a profitot helyezi előtérbe a gyermek fejlődése helyett. „Ez a fajta adagolás egyértelműen a profit szempontjait és nem a gyermek fejlődését veszi alapul, és olyan mesterien ki van találva, amivel egy felkészületlen idegrendszer nem tud számolni, mert a fékrendszere nincs kész.”

Szülői példa és közösségi támogatás

A gyerekek a szülői mintát követik, ezért fontos a példamutatás. „Lehetőleg ne azt lássák, hogy képernyőhasználat az elsődleges időtöltése anyámnak, apámnak.”

Pécsi Rita kiemeli, hogy a csoportnyomás leküzdésére azt ajánlják a szülőknek, hogy keressenek olyan családokat, akár csak kettőt, akik hasonlóan gondolkodnak a témában.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.