A logopédusok régóta mondják: "ömlenek be a képernyős beszédfejlődési zavarokkal és idegrendszeri problémákkal küzdő esetek"
A gyerekek egyre korábban kerülnek képernyő elé, és a digitális világ hatásai súlyosbodnak: nemcsak a beszédfejlődés áll meg, hanem az idegrendszer és az érzelmi készségek is károsodhatnak. Pécsi Rita neveléskutató figyelmeztet: a Minecraft „benne van a kábítószerek sorában”, a virtuális játékok és alkalmazások dopamin-hatásai pedig függőséget okoznak.
A 777blog szerzője Pécsi Rita neveléskutatóval beszélgetett, aki szerint a képernyő korlátozása kulcsfontosságú: „mindenképpen érdemes nagyon határozottan és egyértelműen elmondani, hogy személyes képernyőt 14 éves korig ne kapjanak a gyerekek.”
A személyes képernyő alatt az internettel ellátott, zsebben hordozható eszközöket értjük, amelyekből a gyermek könnyen hozzáfér az információhoz.
Az idegrendszer teljes fejlődése 20-23 éves korra ér el. Pécsi Rita szerint a prefrontális kéreg kialakulása a morális gondolkodásért, a következmények mérlegeléséért és az indulatkontrollért felelős. Ez magyarázza, miért nehéz a fiataloknak a képernyőfüggőség kontrollálása, hiszen kérdéses, hogy "ez a kialakulatlan idegrendszer mennyi képernyőhatást bír ki.”
Elfogadható képernyőidő korosztályonként
A túl korai és túl sok képernyőhasználat kognitív hátrányokat okoz, így fontos a korlátozás:
- 0-3 éves kor: semmilyen képernyő
- 3-6 éves kor: 15-20 perc mesenézés
- Kisiskolás: maximum 40-45 perc
Az idősebbek a valóságban akár 4-9 órát töltenek képernyő előtt. „Már most átlagban két órával kevesebbet alszanak a fiatalok az okoseszközök miatt” - teszi hozzá a szakértő.
16 éves korhatárt javasolnak az EP képviselők a közösségi médiában és videóplatformokon
A Minecraft benne van a kábítószerek sorában
A digitális világ egyre nagyobb problémákat okoz, mert a virtuális tapasztalat nem helyettesíti a valós életet.
Hiába épít fel egy Minecraft-várost, egy legóból 3-5 darabot nem tud felrakni, nem találkoznak a tapasztalatok így nem történik meg az előkészítés az életfeladatra.
A túl sok inger transzállapotba viszi az agyat: „Nem a megértés vagy az érdekesség, hanem a rengeteg inger miatt nézik, amik miatt az agy transzállapotba kerül.”
Sehol sem tart itthon az érzelmi intelligencia fejlesztése
A MI és a digitális eszközök újabb veszélyforrást jelentenek a gyermekek érzelmi fejlődésében. „Egyre népszerűbb eszköze például a Karakter AI vagy a Replika, ‘akivel’ beszélgethetsz. Ez érzelempiac már, ami sokkal durvább lesz, mert az érzelmi intelligencia fejlesztése sehol nincs a magyar oktatásban.”
A képernyőfüggőség mögött a dopamin szerepe áll, ami a profitot helyezi előtérbe a gyermek fejlődése helyett. „Ez a fajta adagolás egyértelműen a profit szempontjait és nem a gyermek fejlődését veszi alapul, és olyan mesterien ki van találva, amivel egy felkészületlen idegrendszer nem tud számolni, mert a fékrendszere nincs kész.”
Szülői példa és közösségi támogatás
A gyerekek a szülői mintát követik, ezért fontos a példamutatás. „Lehetőleg ne azt lássák, hogy képernyőhasználat az elsődleges időtöltése anyámnak, apámnak.”
Pécsi Rita kiemeli, hogy a csoportnyomás leküzdésére azt ajánlják a szülőknek, hogy keressenek olyan családokat, akár csak kettőt, akik hasonlóan gondolkodnak a témában.
