A képernyőhasználat már a legkisebbek életében is mindennapossá vált, pedig a szakértők szerint ötéves korra is legfeljebb napi egy óra lenne az ideális. Timár Borbála digitális gyermekvédelmi szakértő szerint ugyanakkor a teljes tiltás sem megoldás: „Azok a gyerekek, akik az oviban tablettel játszhatnak, nem fognak otthon videójátékért könyörögni jobban, mint azok, akik nem csinálnak ilyet.”
A kutatások szerint a képernyőhasználat már egészen korán megjelenik a gyerekek életében.
„Már az egész kicsi babák (a kutatás a másfél éveseket vizsgálta) is töltenek időt képernyő előtt” – mondja Timár Borbála a Népszavának adott interjúban. Egy 2024-es KSH-adatokon alapuló tanulmány szerint a másfél évesek átlagos képernyőideje majdnem száz perc, és harmaduk több mint napi egy órát tölt a képernyő előtt.
A nemzetközi ajánlások szerint kétéves korig egyáltalán nem javasolt a képernyőzés, majd fokozatosan, ötéves korra lehetne eljutni legfeljebb napi egy óra képernyőidőig. Ez az idő magában foglalja a mesenézést, játékot és más életkornak megfelelő tartalmakat.Nem csak az aktív használat számítA szakértők szerint a magyar gyerekek is egyre fiatalabb korban kapnak saját eszközt.„Magyarországon a statisztikák szerint átlagosan 10 éves kor körül kapnak a gyerekek saját okostelefont.”A szakértő szerint a túlzott képernyőhasználat kockázatai főleg a legkisebbeket érintik: „A túlzott képernyőhasználat kisgyermekkorban okozhat a beszéd- és mozgásfejlődéssel, az étkezéssel, az alvással és a végrehajtó funkciókkal kapcsolatos problémákat és zavarokat.”
A képernyőidőbe bele kellene számolni azt is, amikor a háttérben szól a tévé vagy a kisbabák esetében, amikor a szülő a telefont nyomkodja a jelenlétükben.
Nem megoldás elzárni a gyereket a digitális eszközöktől
A szakértő szerint a cél nem a technológia démonizálása, hanem a tudatos használat kialakítása.„Nem gondoljuk, hogy a digitalizáció egy bűnös, veszélyes és ártalmas dolog, és azt sem hisszük, hogy el lehet, vagy el kell kerülni. Rengeteg előnye van, számos lehetőséget rejt, amit érdemes kihasználni gyermekkorban is” – mondta a szakértő.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
