A másfél éves babák átlagosan napi 100 percet töltenek képernyő előtt

A kutatások szerint a képernyőhasználat már egészen korán megjelenik a gyerekek életében.

„Már az egész kicsi babák (a kutatás a másfél éveseket vizsgálta) is töltenek időt képernyő előtt” – mondja Timár Borbála a Népszavának adott interjúban. Egy 2024-es KSH-adatokon alapuló tanulmány szerint a másfél évesek átlagos képernyőideje majdnem száz perc, és harmaduk több mint napi egy órát tölt a képernyő előtt.

A nemzetközi ajánlások szerint kétéves korig egyáltalán nem javasolt a képernyőzés, majd fokozatosan, ötéves korra lehetne eljutni legfeljebb napi egy óra képernyőidőig. Ez az idő magában foglalja a mesenézést, játékot és más életkornak megfelelő tartalmakat.

Nem csak az aktív használat számít

A szakértők szerint a magyar gyerekek is egyre fiatalabb korban kapnak saját eszközt.

„Magyarországon a statisztikák szerint átlagosan 10 éves kor körül kapnak a gyerekek saját okostelefont.”

A szakértő szerint a túlzott képernyőhasználat kockázatai főleg a legkisebbeket érintik: „A túlzott képernyőhasználat kisgyermekkorban okozhat a beszéd- és mozgásfejlődéssel, az étkezéssel, az alvással és a végrehajtó funkciókkal kapcsolatos problémákat és zavarokat.”

Timár Borbála arra is felhívja a figyelmet, hogy a képernyőidő nemcsak az aktív használatot jelenti:

A képernyőidőbe bele kellene számolni azt is, amikor a háttérben szól a tévé vagy a kisbabák esetében, amikor a szülő a telefont nyomkodja a jelenlétükben.

Nem megoldás elzárni a gyereket a digitális eszközöktől

A szakértő szerint a cél nem a technológia démonizálása, hanem a tudatos használat kialakítása.

„Nem gondoljuk, hogy a digitalizáció egy bűnös, veszélyes és ártalmas dolog, és azt sem hisszük, hogy el lehet, vagy el kell kerülni. Rengeteg előnye van, számos lehetőséget rejt, amit érdemes kihasználni gyermekkorban is” – mondta a szakértő.

 

Sokan gondolják, hogy a gyerekeket teljesen el kell zárni a digitális eszközöktől, de Timár Borbála szerint ez hosszú távon épp az ellenkező hatást válthatja ki.

„Ha egy fiatal nagyon késleltetve, 14–15 éves korában kezd el ilyen eszközöket használni, viszont akkor már korlátlanul és szülői kontroll nélkül, nagyon komoly a kockázat, hogy pont abba csúszik bele, amitől megóvni próbálták.”

A szakértő szerint fokozatos bevezetésre, beszélgetésre és szülői jelenlétre van szükség: "A beszélgetés kicsi kortól kezdve nagyon fontos eleme a médianevelésnek. Ha tudjuk, ki a kedvenc szereplője egy mesében, értjük, hogy miről szól a játék, amivel játszik, akkor valószínűleg kamaszként is jobban megosztja velünk, hogy milyen tartalmakat fogyaszt."