A törökországi Zöld Félhold nonprofit szervezet és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös szervezésében rendezték meg nemrég Isztambulban a „Viselkedési függőségek szimpózium: Mesterséges intelligencia (AI) és azon túl” című konferenciát. Ez volt az első olyan nemzetközi esemény, amely önálló platformot biztosított az AI-addikció kérdésének.

Tavasszal jöhet a kötelező AI-oktatás a szakképzésben is

A szimpózium középpontjában a problémás viselkedési függőségek álltak: a mesterségesintelligencia-használat mellett szó esett többek között a pornográfia túlzott fogyasztásáról, a kóros étkezési mintákról, a szerencsejáték- és internetes játékfüggőségről, a traumakörnyezetben kialakuló kompulzív szexuális viselkedésről, az okostelefon-függőségről, valamint a testmozgásfüggőségről is. Kiemelt témát jelentettek a digitális technológiák addiktív működésmechanizmusai és ezek közegészségügyi vonatkozásai.

A terület elismert szakértője, dr. Szabó Attila, a Széchenyi István Egyetem professzora plenáris előadásában rámutatott arra, hogy a felhasználókat nem önmagában a technológia, hanem a mesterséges intelligencia által nyújtott személyre szabott, jutalmazó, érzelmileg bevonó élmények vonzzák.

Hallgatói MI Kódexet vezet be az ELTE: érkezik az egységes szabályozás

Kifejtette, hogy a technológia problémás használata hasonló mechanizmusokat aktiválhat, mint más viselkedési addikciók: ilyenek a kiszámíthatatlan jutalmak, a társas kapcsolódás illúziója, a menekülési funkció vagy a dopaminvezérelt jutalmazási körök túlaktiválása.

A kutató azt is hangsúlyozta, hogy a túlzott AI-használat jól felismerhető jeleket produkál: a növekvő idő- és gondolati elköteleződés mellett gyakran jelentkeznek társas és munkahelyi nehézségek, illetve a „megvonás-jelenségek”, amikor a felhasználó hozzáférése korlátozódik. Dr. Szabó szerint a mesterséges intelligencia túlzott használata könnyen válhat viselkedési függőséggé, ezért elengedhetetlen a megelőzés, a tudatosítás és a téma további tudományos vizsgálata