Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Egy amerikai történelemprofesszor rejtett üzenettel buktatta le a dolgozataikat mesterséges intelligenciával író hallgatókat – és az eredmény még őt is sokkolta. A tanár szerint a diákok jelentős része már nem egyszerűen könnyebb utat keres, hanem úgy használja az MI-t, hogy közben nincs tisztában sem a feladat tartalmával, sem a megírt szöveg jelentésével.
Will Teague történelemprofesszor 10 éve tanít különböző amerikai felsőoktatási intézményekben. Mint írja a Huffpost portálon megjelent cikkében, 2023 tavasza óta világos számára, hogy „egyre több hallgató ad be MI-generált munkát”. Hozzáteszi: "Nem újdonság, hogy a diákok megpróbálnak könnyen túlesni a feladatokon, például a Wikipédiából másolva, de a generatív MI lehetővé tette, hogy egészen megdöbbentő módon csaljanak, és sok hallgató teljes mértékben át is vette ezt.”
A tanár szerint a hagyományos plagizálásellenes szoftverek nem alkalmasak a MI-szövegek felismerésére, ráadásul az olyan segédprogramok is, mint a Grammarly, gyakran aktiválják a riasztásokat. Ezért döntött úgy: saját módszert fejleszt a csalás kiszűrésére.
Üzenetet rejtett el a feladatleírásban
Teague egy olyan praktikát alkalmazott, amelyet már egyre több oktató ismer: rejtett, a hallgatók számára láthatatlan, de a ChatGPT által olvasható utasítást tett a feladatba.
122 esszé érkezett be. A módszer 33 esetben azonnal kimutatta a MI használatát. Amikor a professzor közölte a számokat, és felajánlotta, hogy a hallgatók még beismerhetik, ha csaltak, még 14 diák jelentkezett. Végül az esszék 39 százaléka bizonyult teljesen vagy részben MI által generáltnak.
A rejtett utasítás a következőt kérte a mesterséges intelligenciától: a dolgozatot „marxista perspektívából” kell megírni. Mivel a történelmi eseményeknek kevés köze van Marxhoz, a tanár remélte, hogy ez legalább néhány diáknak feltűnik – de nem így történt.
A diákok közül többen személyesen próbálták megvédeni a beadott munkát, de kiderült: „Egyikük sem tudta elmagyarázni nekem, mi a marxizmus, hogyan működik elemzői keretként, vagy hogyan került bele a dolgozatukba, amelyről azt állították, hogy ők írták.”
Volt, aki bevallotta: „Azt hittem, okosnak hangzik.”

A hallgatók félnek a hibáktól és a MI-re támaszkodnak
Teague szerint nemcsak a csalási szándék vezet sok diákot az MI használatához, hanem a félelem attól, hogy nem elég jó a teljesítményük. Néhány hallgató azt írta a reflexiós feladatban: „Csak a lehető legjobb esszét akartam megírni.”A professzor szerint éppen az a tragikus, hogy ezek a diákok már a saját gondolataik alapján közelebb álltak volna egy jó esszéhez, mint a mesterséges intelligencia.
A tanár végül nem büntette meg az érintett diákokat, hanem egy reflexiót kért tőlük Patrick Lin egyetemi professzor mesterséges intelligenciáról szóló esszéjéről. A feladatba ismét rejtett egy trójai falót. A 47 érintett hallgató közül, 36 tisztességesen teljesítette a feladatot, 1 hallgató ismét MI-t használt, 12-en lemorzsolódtak a kurzusról.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.