A PSZ szerint nem reális a 2026-os határidő az MI-oktatás iskolai bevezetésére

Bár a kormány döntése szerint 2026 végéig minden magyar iskola köteles bevezetni a mesterséges intelligencia oktatását, szakmai szervezetek szerint a határidő tarthatatlan, és a gyakorlati megvalósítás jóval több időt igényel.

Ahogyan arról korábban mi is beszámoltunk, megjelent a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely előírja: legkésőbb 2026. december 31-ig minden köznevelési, szakképzési és felsőoktatási intézményben kötelezővé válik a mesterséges intelligencia oktatása. A döntés célja, hogy a magyar társadalom minél szélesebb rétegei megismerjék és felelősségteljesen használják a modern MI-technológiákat.

A terv azonban komoly kihívásokat rejt magában. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Népszavának adott interjúban úgy fogalmazott: a kijelölt határidőn belül nem lehet érdemben felkészülni az oktatás bevezetésére. Véleménye szerint legfeljebb a szükséges jogszabályi háttér és feltételrendszer megalkotása fér bele a következő év végéig, magát a gyakorlati oktatást azonban nem lehet ilyen gyorsan elindítani.

Totyik kiemelte: a hatékony és modern MI-oktatáshoz elengedhetetlen a teljes Nemzeti alaptanterv felülvizsgálata és átdolgozása, a pedagógusok megfelelő továbbképzése, valamint az iskolai infrastruktúra fejlesztése. Utóbbin belül különösen sürgető az elavult számítógépek és digitális eszközök cseréje, illetve a hazai iskolák internethálózatának fejlesztése.

Idén már használt laptopokat kapnak az 5. és 9. osztályosok

Az MI-technológiák bevezetésével a jelenleg is túlterhelt informatikusokra és iskolai rendszergazdákra is több feladat hárul majd. Ezért a szakszervezet szerint elkerülhetetlen a nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkatársak bérének rendezése is.

A PSZ elnöke úgy véli, 2026 végéig elsősorban a feltételrendszer megteremtésére kell fókuszálni; magát az érdemi, gyakorlati MI-oktatást csak ezt követően lehet felelősen elindítani.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.