A Magyar Katolikus Egyház oktatási felelőse a hvg360-nak adott interjú elején egyértelműen cáfolta azokat a találgatásokat, amelyek szerint konfliktus alakult volna ki közte és Lannert Judit oktatási miniszter között. Mint mondta: már a miniszter kinevezése előtt is korrekt szakmai kapcsolatban álltak egymással, és jelenleg is közös célok vezérlik őket.
Rendkívül káros lenne az oktatást politikai harctérként használni. Ugyanazért küzdünk: egy jobb oktatási rendszerért
– fogalmazott.
Szerinte az oktatásban sokkal inkább azokra a problémákra kellene koncentrálni, amelyekkel a pedagógusok nap mint nap szembesülnek. Ilyen a gyerekek túlterhelése, a figyelemzavarok erősödése, a digitális eszközök negatív hatásai, valamint az a tény, hogy az iskolákban egyre több segítő szakemberre lenne szükség.
Az egyházi iskolákat érő szegregációs kritikák kapcsán Rubovszky Rita hangsúlyozta: a társadalmi elkülönülés nem kizárólag az egyházi fenntartás következménye, hanem egy évtizedek alatt kialakult, összetett társadalmi folyamat eredménye. Emlékeztetett arra is, hogy a rendszerváltás után megszűnt a kötelező körzetesítés, a szabad iskolaválasztás pedig számos helyen hozzájárult az intézmények közötti különbségek növekedéséhez.
Ugyanakkor azt is elismerte, hogy az egyházi intézményeknek önvizsgálatot kell tartaniuk.
Fontos belenéznünk abba a tükörbe, mennyire vált adott esetben az egyházi iskola a társadalmi szegregáció eszközévé. De rendkívül igazságtalan mind a pedagógusokkal, mind a fenntartókkal és – hangsúlyozom – a romákkal szemben is annak sulykolása, hogy Magyarországon a gyerekek egyik része jómódú családokból érkezve egyházi iskolákba jár, a másik része pedig roma származásúként, mélyszegénységben élve az állami oktatásban reked
– mondta, majd több példát is hozott arra, hogy számos egyházi intézmény kifejezetten hátrányos helyzetű, roma, autizmussal élő vagy sajátos nevelési igényű gyermekeket lát el.
Rubovszky a kötelező körzetesítés újbóli bevezetését nem tartaná jó megoldásnak. Úgy véli, a társadalmi egyenlőtlenségek sokkal mélyebben gyökereznek annál, mintsem hogy egyetlen adminisztratív intézkedéssel kezelhetők lennének.
„Ennek megváltoztatásához össztársadalmi kultúraváltás kell” – hangsúlyozta. Megjegyezte azt is, hogy szerinte az is igazságtalan, amikor kizárólag a fenntartói formában keresik egy jóval összetettebb probléma okait.
A szakember kitért az egyházi iskolák finanszírozására is.
Esetünkben az állam a gyerek után, fejkvóta alapon fizet, ezzel szemben a Klebelsberg megnézi, hogy az adott tankerületben, iskolában hány tanár van, és a fizetések alapján számolnak, amit kiegészítenek a dologi, felújítási támogatással. A lényeg, hogy az állam utólag, a zárszámadásnál kiszámolja, hogy összességében mennyi pénzt fordított egy adott évben az iskoláira, és ha ez több volt, mint amit az egyháziak kaptak, akkor a különbözetet kiegészítő támogatás címén utólag megtéríti. Ez egy bonyolult számítás, de a végén egészen biztosan nem kaptak több pénzt az egyháziak, még ha makacsul tartják is magukat ezzel ellentétes tévhitek.
A teljes interjút a hvg360-on tudjátok elolvasni.
Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.
